Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban az internetes csalások elleni küzdelemről beszélt, különös tekintettel azokra az esetekre, amelyek az ukrán szervezett bűnözéshez köthetők. A műsorvezető felvezetésében elmondta, hogy évente mintegy 8 milliárd forintnyi kárt okoznak ezek a csalások a magyar családoknak, és arról kérdezte a miniszterelnököt, mennyire kiterjedt ez a probléma, és kik lehetnek veszélyben.
Orbán Viktor szerint ma „mindenki, akinek bankkártyája, digitálisan kezelt megtakarítása van” veszélyben lehet. Rámutatott, hogy az élet felgyorsult, és ez megkönnyítette a csalók dolgát:
Korábban nehezebb volt hibát elkövetni, „most azonban egyetlen mozdulat, ráböksz, rákattintasz valamire, nem is veszed észre, és hirtelen már el is vitték a pénzedet.”
A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy ezek a típusú csalások nem újak, már korábban is előfordultak:
„Ez korábban is létezett, én még emlékszem rá, talán még ön is emlékezhet, amikor kaptunk ilyen SMS üzeneteket, meg ilyen e-maileket, meg cset üzeneteket, azok tört magyarsággal voltak írva. Jól emlékszem, hogy az ember csak nézett ki, ez a marha, aki nem tanult meg rendesen magyarul, és mégis üzeneteket küld nekem, és kiderült, hogy a végén ennek a hálózatnak vagy láncnak csalók vannak, külföldi csalók.”
A miniszterelnök tehát hangsúlyozta, hogy a digitális világban már sokkal gyorsabban és észrevétlenebbül történhetnek meg a pénzügyi visszaélések, és ezek sokszor külföldi – többek között ukrán – bűnszervezetekhez köthetők.
„Gondoljuk magunk, hogy mi nagyon dörzsöltek vagyunk, tehát a magyarnak van egy ilyen képe, önképe, mi egy dörzsölt nép vagyunk.” Hozzátette: „Van is ez a mondás Amerikában, hogy a magyar az, aki a forgó ajtón utánad menj be és előtted jön ki.” Szerinte azonban „a valóság nem ez. Egy hiszékeny, egy jó hiszemű emberekből álló nép vagyunk. És itt könnyű bennünket becsapni, könnyű kicsálni a pénzünket.”
Ukrán kibercsalók, újra
Felidézte az „unokázós csalásokat”, amikor nagyszülőket vertek át: „És segítettek, hát a jó szívű emberekből, hát többségében az ország.” A jelenlegi online visszaélések kapcsán Orbán Viktor elmondta, hogy ezek évente körülbelül 8 milliárd forintos kárt okoznak. Úgy fogalmazott, hogy ezek aljas csalások, amelyek az emberek segítőkészségére építenek. A kormányfő szerint nem olyanokat vernek át, akik ügyeskedni próbálnak, hanem becsületes embereket, akik hosszú évek munkájával takarítottak meg pénzt, és most jelentős összegeket veszítenek el. A visszaszerzett összegekről szólva közölte, hogy a kormány jelentése szerint eddig nagyjából másfél milliárd forintot sikerült visszahozni.
Az elkövetők hátteréről kijelentette: „80 százalékuk egyébként a bűnöző csoportoknak ukrán. Ukrán háttérrel dolgozik, ukrán emberekből áll, Ukrajnában van a központjuk.” Kiemelte: „Az ukrán maffia nem csak a hagyományos formában, aminek időként láthatjuk a jeleik, még a budapesti utcák között böhöm nagy altokkal ilyen gyanúskinézetű, nem túl bizalomgerjesztő emberek.” Szerinte ezek „kifinomultak, okosak, és a modern technológiában is képesek maffiaszerű hálózatokat képíteni.”
Orbán Viktor elmondta, hogy már több mint 1 600 000-en küldték vissza a Voks 2025 szavazólapját. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalomban kezd kialakulni az a meggyőződés, hogy első a biztonság, első a védelem.
A CPAC-konferencián sok európai vezetővel beszélt a miniszterelnök, „Franciaországtól Olaszországon át a lengyelekig”, és úgy látja: „Európában, a népi világban, tehát az emberek között, az a meggyőződés súlyosan megerősödött, hogy Ukrajna felvétele az egész Európa számára egy kezelhetetlen kihívást eredményezne.”
Hangsúlyozta, hogy Magyarországon nagy kérdésekben kikérik az emberek véleményét, szemben Nyugat-Európával, „ahol az elit inkább megtartja magának a döntésjogát, maximum közvéleményként veszi figyelembe az emberek véleményét, nem pedig közakaratként.”
Ők is „harcolnak az olyan marhaságok ellen”, mint a migráció támogatása, „meg a gyerekek nevelését bízzuk genderaktivistákra, meg vegyük fel Ukrajnát.” Szerinte a gyorsított csatlakozás „ürügy lehet Európa háborús átszervezésére”. A CAPAC-et nemzetközi Harcosok Klubjának nevezte: „harcolni kell az igazságért, és következésképpen harcolni kell a hazugság ellen.”
Árrésstop és Nagy Márton
Orbán Viktor szerint Magyarország érdeke, hogy az Egyesült Államok béketörekvései sikerrel járjanak, a háborús frontvonalakat „be tudjuk fagyasztani”, legalább tűzszünet jöjjön létre, és meginduljanak a fegyverkorlátozási tárgyalások Oroszországgal. Úgy fogalmazott: „ellenkező esetben minden pénzünket a hadipar viszi el, ahelyett, hogy békésebb, civilebb célokra költenénk.”
A kormány gazdasági intézkedései között kiemelt szerepet kap az árésstop. Orbán szerint „az árés szabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket”. Elismerte, hogy „nem azt mondtam, hogy már elég alacsony, jobb, mint volt, a baj kisebb. Nem azt mondom, hogy jó a helyzet, de a baj kisebb.” Hozzátette, hogy az infláció tartós hatásai miatt az emberek továbbra is veszélyben érzik magukat, de „a tények azt mutatják, hogy 900 élelmiszer árát sikerült csökkenteni”, és „most a drogériákra is bevezettük az árés szabályozást, 420 termék ára kedvezőbb lesz”.
Közölte, hogy az élelmiszereknél 10, a drogériai termékeknél 15 százalékos árrést határoztak meg. Mint mondta: „Ez legyen elég, ami e fölött van, az indokolatlan áremelés.”
Orbán a kormány gazdaságpolitikájában betöltött szerepéről is beszélt. Felidézte: „amikor Nagy Márton gazdasági miniszter úrral leszerződtem, leigazoltam, akkor én megállapodtam vele, hogy nekem nem egy politikusra van szükségem.” Szerinte Nagy Márton „rendíthetetlen szakember”, aki „nem politikus”, de „aki megkapott feladatot, az szakmailag hibátlanul végre fogja hajtani”. Hozzátette: „az árrésstop is, ami korábban elgondolhatatlan volt Magyarországon, úgy működik, mint a karikacsapás.” Orbán bízik abban, hogy a gazdasági miniszter további javaslatait is bátran támogathatják.
Parajd
Parajd tragikus helyzete is szóba került, ahol a sóbányát elöntötte a víz. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Fáj nekünk, ami történik.” Kiemelte, hogy az elmúlt 10-15 évben annyi magyar fordult meg Parajdon, „és annyira megszerették ezt a helyet, annyira magukénak érzik, hogy szinte hozzánk tartozik”. Ezért az ottani események „olyan, mintha velünk történne, fáj”. Elmondta, hogy sokan mozdultak meg, nemcsak a kormány részéről, de a helyzet „nagyon nehéz, szinte kilátástalan”, mivel „ömlik a víz befele”.
Orbán ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy „nem csak Parajdból áll Erdély, különösen nem Székelyföld”. Szerinte más térségekben is súlyos a helyzet, különösen Háromszék környékén, ahol „egy-két méteres magasságú víz áll a kertekben, meg a házakban”. Úgy fogalmazott: „az ottani magyaroknak segítségre lesz szükségük”.
A miniszterelnök hangsúlyozta az RMDSZ szerepét, amely szerinte „jól szervezett párt, egy erős párt”, amely nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is jól képviseli a magyar közösséget. Elmondta, hogy kapcsolatban van Kelemen Hunorral, és rögtön beszélt is vele, amikor a helyzet súlyossá vált. Ígérete szerint „minden támogatást meg fogunk adni, nem csak Parajdnak, hanem az ott élő összes magyaroknak”.
