A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss átlagkereset statisztikája továbbra is pozitív képet fest a bérfolyamatokról. Az adatok szerint 2026 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 772 200, a nettó átlagkereset 541 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 11,2, a reálkereset pedig 8,9 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset emelkedése többek között a családi kedvezmény, illetve az anyákat érintő kedvezmények bővülésének köszönhetően haladta meg a bruttó átlagkereset növekedését. A bruttó kereset mediánértéke 616 000, a nettó kereset mediánértéke 436 400 forintot ért el, ezek 9,1, illetve 11,1 százalékkal magasabb értékek az előző év azonos időszakánál a KSH szerint.
Az átlagbérnél is fontosabb talán, hogy miként alakult a mediánkereset változása. Nos, itt továbbra is a minimálbér emelésével közel azonos, 9,1-11,1 százalékos növekedésről számolhatunk be éves bázison a bruttó és a nettó mutató esetében. Ez jól jelzi, hogy a minimálbér emelése bértorlódást okozott, elsősorban a második és harmadik jövedelmi ötödben, amit a vállalatok igyekeztek kezelni. Az eddig látottak alapján úgy néz ki, hogy a nagyvállalatok is magas béremelés mellett döntöttek végül
- reagált Virovácz Péter.
Az ING Bank vezető közgazdásza szerint a még mindig nagyon alacsony infláció (májusban éves szinten 1,8 százalék) és a dinamikus bérkiáramlás következtében továbbra is magas, 8,9 százalékos volt a nettó reálkereset éves változása. A lakosság elkölthető jövedelme tehát jelentős mértékben bővül, ami az első negyedévben érdemben meg is mutatkozott a kiskereskedelmi adatokban és a fogyasztás dinamizálásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a legalacsonyabb bérnövekedést továbbra is a humán-egészségügyi ellátás mutatta. A friss áprilisi adat nem változtatott az összképen, így 2026-ban 9-10 százalék körüli éves átlagbér-növekedést vár Virovácz Péter.
Továbbra is a pénzügyi szektor fizet a legjobban, a bruttó átlagkereset 1 419 100 forint volt a tavaly áprilisi 1 302 600 forint után, ami közel 9 százalékos növekedést jelent. A távközlési szektorban 1 287 600 forintot lehetett keresni átlagosan, ami 8 százalékkal tőbb a tavalyi 1 193 000 forintos átlagnál. A tartalomszolgáltatásban kilőttek a fizetések, áprilisban 1 129 800 forint volt ebben a szektorban az átlagos bruttó jövedelem, ami közel 30 százalékkal több a tavalyi 874 400 forintnál (ez kapcsolatban állhat azzal, hogy áprilisban választások voltak). Egymillió fölött lehetett keresni az energiaiparban is, de ott, ha csak csekély mértékben is, csökkentek a fizetések: a tavalyi 1 111 700 forintos átlag után idén áprilisban 1 100 700 forint volt a bruttó átlagbér.
A keresetek emelkedése továbbra is érdemben meghaladta az inflációt. Az előző hónapokhoz hasonlóan most is az állami szférában volt gyorsabb a keresetek emelkedése – 10,7 százalék, szemben a versenyszféra 8,7 százalékával. Míg azonban az utóbbi esetében gyorsulást, addig az előbbinél lassulást láthatunk
- küldte el lapunknak véleményét Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a keresetemelkedést ugyanakkor az erős forint némileg fékezheti, hiszen az exportra termelő nagyvállalatok egyetlen forintban megjelenő tétele a bérköltség, így ezen szeretnének spórolni. Ugyanakkor az elemző szerint, ha a munkaerő harmadik országból való beáramlását valóban korlátozza a kormány, akkor az erősítheti a munkaerőpiac feszességét és így felfelé húzhatja a béreket. Amennyiben a Tisza Párt választási programjában szereplő egyes szektoroknak megígért béremelések megvalósulnak, az szintén felfelé húzhatja az átlagkereset emelkedését Regős Gábor szerint.
Molnár Dániel pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a külső keresletnek erősen kitett iparban az átlagnál kisebb mértékben, 8,0 százalékkal nőtt az átlagkereset, de a turizmus, valamint a távközlés ágazat is visszafogta a bérdinamikát, míg más, kisebb súlyú ágazatokban egyszeri, kiugró béremelkedés húzta azt felfelé. Úgy látja a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője, hogy a bruttó átlagkereset 9,0 százalékos éves növekedése összességében megfelelt az elmúlt időszak trendjének.
Az éves bérfolyamatok szempontjából az év eleji adatok a meghatározók szerinte, mert a vállalatok döntő többsége jellemzően ekkor hajtja végre a bérfejlesztéseket, emiatt a kereseti rátában már nem számol Molnár Dániel jelentős elmozdulással a következő hónapokban. Az idei év egészét így szerinte – a fegyverpénz hatását is figyelembe véve – két számjegyű béremelkedés jellemezheti. A reálbérek idén, köszönhetően annak, hogy az infláció az elmúlt hónapok adatai alapján a korábban prognosztizáltnál alacsonyabban alakulhat, még nagyobb, akár 7 százalékot meghaladó ütemben is nőhetnek, vélte az elemző.
