A rendelkezésre álló pénzügyi adatok alapján rendkívül költséges a magyar állam valaha volt legnagyobb koncessziós szerződése, azaz a magyar gyorsforgalmi úthálózat nagy részének koncesszióba adása a Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjai által tulajdonolt koncessziós vállalkozásoknak – olvasható a G7 cikkében.
Koncessziós szerződések keretében jellemzően azért bíz meg egy állam vállalkozókat, hogy ne azonnal kelljen közpénzből finanszírozni a szükséges beruházásokat, vagy a magánberuházók hatékonyabban végezzék el a munkát.
A megismerhető adatok fényében azonban az MKIF esetében egyik sem tűnik igaznak. Egyrészt az első időszaktól kezdve folyamatosan nyereséges a koncesszió. Ez alapján ugyanennyi folyó kiadásból az állam is el tudta volna végezni a munkákat; vagy akár kevesebből is, a szükséges hitel, kötvény kibocsátásával együtt. (Mivel a magyar állam valószínűleg olcsóbban jut hitelhez, mint az MKIF.) Másrészt maga az építés és üzemeltetés is költségesebb, mint ami az elérhető összehasonlítások alapján indokolható lenne – írják a cikkben.
Az üzemeltetésre az első teljes év, 2023 óta 37-41 milliárd forintot szántak. Ez közel duplája annak, mint amit korábban a Magyar Közút erre fordíthatott.
Hiába zajlik például az M1 nagyon költsége bővítése, tavaly a bevétel közel 16 százalékából adózott nyereség lett, 23 milliárd forint, azaz a bevétel 6 százaléka pedig osztalékként Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjaiba vándorolt.
A koncesszió kezdete óta a mérlegadatok szerint 45,3 milliárd forint befektetéssel szemben 95,7 milliárd forint adózott eredmény áll, amiből 47,5 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok.
A fentiek azonban jó eséllyel csak az elért nyereség egyik részét alkotják, mert piaci forrásaink szerint az MKIF legnagyobb alvállalkozói a tulajdonosok cégei lehetnek: Szíjj László Duna-csoportja, Mészáros Lőrinc útépítő cégei (Mészáros M1 Útépítő Kft., Mészáros és Mészáros Kft., V-Híd és mások) is megbízásokat kapnak az MKIF-től. Az alábbi MKIF-képgalériában például jó eséllyel a Duna-csoport egyik darus járművét is meg lehet figyelni.
A bedolgozás pedig lehetőséget teremt arra, hogy a koncessziós társaságoknál látható profiton túl is, verseny nélküli megbízásokkal növeljék a tulajdonosi eredményeket. Kerestük az MKIF-et, hogy az indulás óta mekkora értékben szerződtek a tulajdonosokhoz köthető építőipari cégekkel, de választ nem kaptunk.
Kérdés, az idén megtörténik-e az MKIF által korábban beharangozott finanszírozási fordulat, vagy a folyó állami finanszírozás továbbra is bőséges profitot kínál a koncessziós vállalatoknak. Ennél hosszabb távon pedig az a kérdés, mit kezd az új kormány magával a koncesszióval, amelynek felülvizsgálatát, újratárgyalását és szükség esetén a felbontását is kilátásba helyezte – zárul a cikk.
