A posztszovjet térség szakértője, egyben az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója azt elemzi legfrissebb Facebook-posztjában, vajon mi oka lehet Putyinnak, hogy a jóval biztonságosabb Alaszka után Budapestet is bevállalja.
Véleménye szerintem fontos konstruktívan és szakmai érvek mentén beszélgetni ezekről, mert nyilván minden megalapozott álláspontnak van helye, de ő szakmailag szeretne vitatkozni az egyik ilyen állásponttal szemben.
Mint írja: Az egyik vélemény irány szerint komoly probléma a Nyugat számára, hogy Vlagyimir Putyin az egyik nyugati országba, ráadásul egy NATO tagországba jön. Ezzel – mondják a véleményt képviselők – Putyin valamiféle legitimitást kap, kijön az izolációból és amolyan trójai falóként beférkőzik a Nyugat háza tájékára.
A szakértő szerint ez a szemlélet logikailag hibázik. „Fordítsuk meg: kinek van félnivalója Putyin ideutazásától? Putyinnak, vagy a NATO-nak? Ki kockáztatja a saját biztonságát (még garanciák mellett is) azzal, hogy egy Ukrajnával szomszédos, NATO tagországba utazik, amely ráadásul Európa belsejében található? Kinek okoz ez presztízsveszteséget a szövetségesei előtt, hogy nem egy semleges országba, hanem egy vele ellenséges NATO szövetség egyik tagállamába kell utaznia, hogy a békéről tárgyaljon?” – teszi fel az alapvető kérdéseket.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Bendarzsevszkij azt írja, hogy ugyanez igaz volt két hónapja Alaszka esetében is, amikor Putyin nem csak NATO területre, hanem a vele ellenséges USA – Ukrajna legnagyobb katonai szövetségesének – a felségterületére érkezett.
„Megjegyzem, hogy jelenleg is minden egyes nap – ahogy az elmúlt hónapok során is – méterre pontosan megjelölt amerikai hírszerzési koordináták által mérnek az ukránok csapást orosz célpontokkal szemben. Alaszkának ráadásul más szimbolikája is volt – régen orosz volt, aztán eladták USA-nak, és ezt azóta is bánják. De Putyin elment Alaszkára. Hozzáteszem, hogy az egy fokkal biztonságosabb volt számára, mert az orosz Távol-Keletről a Bering-szoroson keresztül viszonylag könnyen megközelíthető” – teszi hozzá, majd így folytatja:.
Na Magyarország földrajzilag nem ilyen. Európa szívében fekszik, és az odavezető úton Putyinnak egy sor országon át kell mennie.
Szinte kivétel nélkül mindegyik NATO tagország és vele ellenséges ország. Ennél még a törökországi (ugyancsak NATO) helyszín is sokkal biztonságosabb lett volna számára. Az orosz gépek útja hagyományosan Belaruszon és Nyugat-Ukrajnát keresztül vezetett Magyarországra, ez most értelemszerűen nem működik. A másik opció lenne Belarusz – Lengyelország – Szlovákia – de aligha fogja ezt választani. Valószínűleg így marad a törökországi útvonal, aztán onnan Görögországon át, vagy Montenegrón és Szerbián át Magyarországra. Valószínűleg senki a felsoroltak közül nem meri bevállalni Putyin elnöki gépének a lelövését (nagyjából azonnali harmadik világháború kezdete), na de mi van akkor, ha pl. valami félremegy? Valami meghibásodik és le kell szállnia?
Putyin ezeket a kockázatokat mégis bevállalja, elmegy egy nyugati országba, egy NATO tagországba, mert úgy tűnik, hogy szorultabb helyzetben van és kényszert érez Donald Trumppal szemben. Vagy azért, mert tényleg próbálná lezárni a háborút (ebben én kevésbé hiszek), vagy mert komolyan tart a tárgyalások folytatásának megtagadásától, és hogy annak milyen következménye lehetne a háború menetére és az orosz gazdaságra – mutat rá Putyin lehetséges indokaira a szakrétő.
A témával foglalkozik a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár cikke is, melyet IDE KATTINTVA tud elolvasni.
