Magyarország alkotmányos berendezkedése követi a hatalommegosztás klasszikus elvét, mely szerint a törvényhozó, a végrehajtó, és a bírói hatalom egymástól elkülönül, azzal, hogy a modern kor követelményének megfelelően működik a fékek és egyensúlyok rendszere – írja hétfői közleményében a bírói önigazgatás csúcsszerve, a bíróságok szakmai felügyeletét végző Országos Bírói Tanács, mely Orbán Viktor március 15-i, nagy visszhanggal járó beszédére kívánt reagálni.
Orbán Viktor március 15-én úgy fogalmazott:
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat.”
Az Országos Bírói Tanács még ezt megelőzően adta ki közleményét, amely szerint „természetes és alapvető elvárás a hatalmi ágak képviselőitől, hogy megnyilvánulásaikban ezen elvek mentén tegyék meg nyilatkozataikat, s ennek során csak a valóságnak megfelelő tényeket, s ezekkel adekvát véleményeket fogalmazzanak meg.” Hangsúlyozták, hogy Magyarországon a bíróknak függetlennek kell lenniük.
A tanács elkötelezett a bírói függetlenséget esetlegesen fenyegető veszélyek elhárítása, és a bírói függetlenség megóvása mellett, írták, így elítélnek minden olyan megnyilvánulást, ami alkalmas arra, hogy a függetlenségbe vetett bizalmat megingassa.
Visszautasítja ezért Magyarország miniszterelnökének a 2025. március 15-i állami ünnepségen tett azon kijelentését, amelyből az a következtetés vonható le, hogy »poloskának« titulált magyar bírókat, másrészt azon, semmivel alá nem támasztott, a bírókkal szembeni negatív hangulatkeltésre alkalmas állítását, mely szerint »korrupt dollárokból vásárolták meg őket.«
Egy jogállamban egyetlen politikus részéről sem megengedhetőek az ilyen megnyilvánulások. A harmadik hatalmi ág képviselőivel (bírókkal) szemben pedig különösen azért sértőek, mivel alkalmasak az igazságszolgáltatás – ezen belül az egyes bírók – függetlenségének, pártatlanságának, végső soron az Alaptörvényben rögzített hatalommegosztás elvének megkérdőjelezésére is.”
