A Népszava szemlézett egy olyan kutatást, amely hat országban, közöttük Magyarországon készült annak feltérképezésére, hogy az Európai Unió által finanszírozott programok mennyiben felelnek meg az EU alapjogi chartájában rögzített alapelveknek.
A kutatás elsősorban a romák, a fogyatékossággal élők és a migránsok szempontjából vizsgálta, hogy az EU-s támogatások felhasználása során milyen mértékben érvényesül az egyenlőséghez, méltósághoz, szabadsághoz való jog, a diszkrimináció tilalma.
A cikk szerint a kutatás hazai eredményét ismertető Daróczi Gábor, a Partners Hungary Alapítvány projektmenedzsere többször hangsúlyozta: a korrupciót vagy a szabálytalan pénzfelhasználásokat egyáltalán nem vizsgálták, hanem csakis azt, hogy a programok megfelelnek-e az alapjogi charta elveinek.
Fotó: Depositphotos
Van hová fejlődni
A portál kiemelte, a tapasztalatok Magyarországon lehangolók. A vizsgálat során idehaza tíz olyan, uniós forrásból támogatott programot azonosítottak – közülük hat a roma közösséget, négy a fogyatékkal élőket érintette –, amely az eredeti célokkal ellentétes hatást ért el, az egyenlőtlenségek csökkentése helyett inkább mélyítették azt.
A Népszava cikke szerint a szóban forgó programok összértéke meghaladta a 87 milliárd forintot. Daróczi Gábor példaként hozta fel a „nyíregyházi szociális városrehabilitációt”, amelynek végrehajtásakor a romák lakhatási szegregációja nem csökkent, az iskolai szegregáció még nőtt is.
Daróczi elmondta, míg az egyik fogyatékossággal élőket és pszichiátriai betegeket ellátó intézmény megszüntetésekor az volt a szándék, hogy a gondozottak jobb körülmények közé kerüljenek. Pont a fordítottja történt: nagy részüket eldugott településeken helyezték el, olyan faluszéli házakban, amelyek semmilyen értelemben nem feleltek meg az igényeiknek.
