A nagy kiskereskedelmi cégek, vagyis például az Aldi, a Lidl vagy Spar különadójából fizetheti a magyar kormány az Európai Unió Bírósága által kiszabott mintegy 80 milliárd forintos bírságot, derült ki a pénteki Kormányinfón.
Egyes különadókat azért hosszabbítottak meg, hogy a bírságot abból fizessék
– kérdezte lapunk Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől.
Erre azt válaszolta, hogy egy különadó volt, amelyet csökkentettek volna, de így fenntartották, és ebből fedezhető a bírság. Ezt külföldiek fizetik, de hogy melyikről van szó, azt nem nevezte meg Gulyás. Még annyit elárult, hogy van olyan adónem, aminek más lenne a mértéke, ha ezt az uniós bírságot nem szabják ki.
Magyarország ebből az adónemből, amit 90 százalékban külföldiek fizetnek be, lényegesen több pénzt fog beszedni, mint amennyi bírságot ki kell fizessünk
- magyarázta a miniszter.
Az júniusban derült ki, hogy a javasoltnál súlyosabb, közel 80 milliárd forint lett a büntetése Magyarországnak az uniós menekültügyi szabályok megszegése miatt, az Európai Unió Bírósága összesen 200 millió eurós büntetést szabott ki. Christian Wiegand európai bizottsági szóvivő arról beszélt a Népszavának, hogy az Európai Bizottság július 16-án levelet és fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak az összegről.
Azt pedig július 8-án jelentette be a kormány, hogy nem vezetik ki úgy az extraprofitadókat, ahogy ígérték, a bankok pedig új terheket is kapnak a nyakukba. A csomag része, hogy az energiaszektorra és a multikra kivetett extraprofit-adó változatlanul hatályban marad 2024-ben. Az energiaszektorra kivetett különadóba magyar cégek is bőven beleesnek, ezért kizárható, hogy Gulyás Gergely erre a különadóra célzott volna. Kizárásos alapon marad a kiskereskedelmi különadó, amelynek felső kulcsa (100 milliárd forint árbevétel fölött) az árbevétel 4,5 százaléka. Ez lehet az az adónem, amiből a bírságot fizethetik, hiszen leginkább külföldi láncokról van szó, mint a Spar, Tesco és az Aldi.
Ebből még bonyodalmak lehetnek, hiszen márciusban az osztrák Spar szupermarketlánc bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Uniónál a magyarországi különadó miatt. A szupermarketlánc szerint a magyar kormány által 2022-ben bevezetett különadó diszkriminatív, és számos uniós jogszabályt sért, többek között az áruk szabad mozgására vonatkozót. Munkavállalóiknak jelezték, hogy a hazai szabályozási környezetben nem tudnak nyereségesek lenni. A legutóbbi hír az volt a témában áprilisban, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a Spar és az osztrák kormány panaszát, amelyet a magyarországi kiskereskedelmi különadó szerintük diszkriminatív jellege miatt nyújtottak be. A vita lényege, hogy a főleg külföldi üzletláncoknak 4,5 százalékos különadót kell fizetniük, miközben a franchise-ban működő hazai láncoknak csak 0-1 százalékot.
A SPAR Magyarország a 2023-as évben 1023,2 milliárd forint forgalmat ért el, amely 15,79 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A vállalat csaknem 10 milliárd forintból öt új üzletet nyitott, négyet pedig modernizált
- közölte áprilisban a cég.
Heiszler Gabriella, a cég ügyvezető igazgatója elmondta,a Spar 2023-ban is veszteséges volt, nagyságrendileg ugyanakkora mértékben, mint 2022-ben. A vállalat 2023-ban mintegy 30 milliárd forintnyi különadót fizetett be az államkasszába, ha ez nem lett volna, akkor nyereségesek lettek volna. A cég vesztesége tavalyelőtt elérte a 13,1 milliárd forintot amely a 2021-es 5,3 milliárdos nyereséghez képest több mint 18 milliárdos egyenlegromlás.
Az Európai Bíróság 2020-ban állapította meg, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. Ennek az ügynek lett a vége Európai Unió Bírósága áltak kiszabott gigabírság.
