Régóta folyik az országban az a plakátháború, a kormánypropaganda egyik torzszülöttje, amit a magyarok és az idelátogató külföldiek kénytelenek nézni, bármerre is járnak az országban. Elég, ha csak a legelképesztőbbeket idézzük fel:
- Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek!
- 99 százalék Brüsszelre
- Háborúpártiak
- Megvették őket kilóra
Már a Háborúpártiak elnevezésű plakát is sok jóérzésű embernél kiverte a biztosítékot, de a Megvették őket kilóra tacepaó láttán magukat az érintetteket kérdeztük, hogyan érzik, sérti-e személyiségi jogaikat, s terveznek-e bármilyen ellenlépést tenni a kampány egyre durvább verbális kihívásaival szemben?
Fotó: Mfor
Rogán Antal propagandagépezetével kell felvenni a harcot
„Nem vártunk más színvonalat a Rogán-művektől, ez csak a szokásos jelenség. Nem véletlenül mondta Karácsony Gergely már többször: a Fidesznek nincs ajánlata Budapest számára, csak hadüzenet. A választási kampányt ezért elsősorban a Rogán által irányított propagandagépezettel kell majd megvívni. És mi megvívjuk, a budapestieket pedig nem lehet átverni” – válaszolt lapunk megkeresésére Budapest főpolgármestere sajtóosztályán keresztül.
Fekete-Győr András egy feltétellel perelne
A Momentum politikusa azt mondja, a politikai kampányok fontos része a plakátolás, de szerinte a rezsim ezt is sunyin, tisztességtelenül csinálja: vagy a kormány hirdet közpénzen, vagy álcivil szervezetek, mint a Civil Összefogás Fórum (CÖF).
„Utóbbi intézte ezt a plakátot meg az előzőt is. Arany János szavaival élve: Nem pöröltem – félreálltam, letöröltem. Most sem indítok jogi eljárást” – közölte lapunkkal Fekete-Győr, aki szerint cselekvő politikusként a mai Magyarországon nem meglepő, hogy kiteszik az arcát különböző hazug hirdetésekre, sőt, az sem, hogy naponta újabb és újabb lejárató kampányokat, koncepciós eljárásokat indítanak vele szembe.
„Természetesen van egy határ, ahol nem marad más lehetőség, mint jogi útra terelni az ügyet, de a politikai korszakváltást elsősorban nem a bíróságon, hanem az utcán, az emberek között kell kivívni. Biztosan perelni akkor fogok, ha eltitkolják, hogy ez a mostani lejáratási próbálkozás mennyibe került az adófizetőknek a CÖF támogatásán keresztül” – teszi hozzá Fekete-Győr.
Azt is hozzátette megkeresésünkre, hogy hiába mondta Orbán Viktor március 15-én a Nemzeti Múzeum előtt, hogy „Az a kérdés, (...) hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra."
„Sajnálatosnak tartom, hogy a kormányfő a saját szavait sem érti. Nem érti a felelősségét abban, hogy lassan egy generáció nő fel úgy Magyarországon, hogy kizárólag az orbáni gyűlöletpropagandát látta, ez vált számára a természetes hangnemmé.
Egy mai 14 éves kiskamasz egyetlen percet sem élt egy olyan országban, ahol ne a gyűlöletbeszéd lenne a mindennapok alaphangja.
Soha nem ismerhette meg azt a Magyarországot, ami nem így működik. Mégis milyen felnőtteket, milyen vitakultúrát kíván a miniszterelnök a világra hagyni? Hogyan váljon hazaszerető, egészséges, érett, kulturáltan vitázni és a nemzetet gyarapítani képessé az a gyermek, aki egész életében csak a legaljasabb, legmocskosabb lejárató kampányokat látta, sokszor akár a saját szülei ellen?” – mutat rá a politikus az egyre durvuló politikai kampányok, benne a plakátháború következményeire.
Fotó: Facebook
A DK nem foglalkozik vele
A Demokratikus Koalíció (DK), amely a pártok közül egyedül próbált eddig a kormány fegyverével visszalőni azzal, hogy Orbán Viktor, a pedofilmentegető, valamint az Isten! Haza! Pedofília! című plakátjait - amelyek kétségtelenül ugyancsak sérthetik egyesek jó érzését - kihelyezte az utcákra, megkeresésünkre kijelentette:
„A DK eddig sem, és ezután sem fog foglalkozni a Fidesz és a fideszes álcivilek plakátjaival”.
Márki-Zay Péter: a Fidesz-nek lejt a pálya
"Már a Háborúpártiak-plakát esetében sem indítottunk pert, hiszen a Fidesz a kormányzása alatt kialakított egy olyan jogi környezetet, hogy ezeket - hiába vádolják a legnagyobb hazugságokkal az ellenfeleiket - nem lehet megnyerni. 2018-ban Vona Gáborék próbálták bíróságon megvédeni magukat a Fidesz óriásplakátokon terjesztett hazugságaival szemben (miszerint migránsokat akarnak betelepíteni), de ők is elbuktak" - reagált kérdésünkre Márky-Zay Péter.
A Mindenki Magyarországa Néppárt vezetője az új plakát miatt sem gondol perre. Mint mondja: mivel a Fidesznek lejt a pálya, s amíg nem lesz rendszer- és kultúraváltás, addig olyan hazugságokat terjeszthet, amilyeneket csak akar.
Arra a kérdésre, hogy mit üzen a választóknak az egyre durvább verbalitás, véleménye szerint a Fidesznek nagyon régóta nincsenek pozitív üzenetei.
"Ez abból fakad, hogy nincsenek eredményei sem, amiket ezekre a plakátokra kihelyezhetne, ezért marad a gyűlöletkampány, az ellenzék befeketítése, a háborúval, a migránsokkal való riogatás és a sorosozás. Hiszen mit tennének ki a plakátjaikra? Hogy pedofilokat engednek szabadon? A rekordmagas inflációt? A 400 forintos eurót? Hogy a magyar kormány lett Európa legkorruptabb kormánya?" - sorolja a költői kérdéseket Márki-Zay, aki hozzáteszi:
"Inkább tovább hazudnak és tovább hergelik egymás ellen a tisztességes magyarokat, miközben kilopják alóluk az országot. Mi a Mindenki Magyarországa Néppártban a tisztességben, a szeretetben és a korrekt vitában hiszünk, ezért a mi plakátjainkon és szórólapjainkon nem lesz se gyűlölet, se hazugság".
TASZ: Az egyre durvább kampányeszközök nagyban függenek a hatalomgyakorlóktól
Hogy mit tehet egy politikus, ha odaszerkesztik egy óriásplakátra egy olyan tartalommal, amiről úgy érzi, köszönőviszonyban sincs vele, arról Kunos Zsuzsanna, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezet jogásza azt mondja:
„A választási szempontból jogsértő gyakorlatok ellen választási kifogást lehet benyújtani. Ettől függetlenül (választási időszakon kívül is) indítható személyiségi jogi per a súlyosan méltóságsértő megnyilvánulásokkal szemben.”
A szakember szerint ennek kétféle megoldása létezik: az úgynevezett választási jogorvoslatokra csak kampányidőszakban van lehetőség. A kampányidőszak a választásokat megelőző 50. naptól a választás napjáig tart, ez idén április 20-án kezdődik. Ebben az időszakban lehet a választási szempontból jogsértő magatartásokkal szemben a választási bizottságokhoz fordulni.
Erre tehát jelenleg még nincs lehetőség, de ha lenne, akkor is kevés eséllyel állapítana meg jogsértést a bizottság, mert a kampányidőszakban a véleménynyilvánítás lehetőségei a szokásosnál is tágabbak.
„A 2018-as "Együtt bontanák le a határzárat" plakátokkal szemben a TASZ kifogást nyújtott be, eredménytelenül. A Nemzeti Választási Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a plakát egy erős véleménynyilvánítás a politikai ellenfelek szándékáról” – utal vissza a jogász a Márki-Zay Péter által is említett esetre, milyen speciális helyzetről van szó.
Mint mondja, lehet indítani személyiségi jogi pert is, ám a közszereplőknek a "sima" állampolgárokkal szemben fokozott tűrési kötelezettségük van az akár szélsőséges véleménynyilvánításokkal szemben is.
„Nem tudunk olyan személyiségi jogi perről, ami a fent említett plakátok miatt indult volna, azonban nagy eséllyel ezek a megnövekedett tűrési kötelezettség miatt nem lennének eredményesek” – felelte Kunos Zsuzsanna arra kérdésünkre, folyik-e jelenleg bármilyen per plakátok miatt.
Arra a kérdésünkre, hova vezethet az egyre brutálisabb verbális bántásdömping, a jogász álláspontja egybecseng Fekete-Győr András véleményével:
„Az etikátlan gyakorlatok nem feltétlen jogellenesek. A közbeszéd mostani állapotáért nagyban felelnek a közhatalom-gyakorlók, viszont erre nem feltétlenül a jognak kell megoldást kínálnia”.
És ha már plakátháború, itt kell megemlítenünk Heindl Péter civil jogvédő aktivista küzdelmét, amit évek óta folytat a kormány politikai plakátjai ellen. Véleménye szerint törvényellenesek voltak a 2Magyarország előre megy, nem hátra2 szlogenes plakátok is. Legfrissebb Facebook-bejegyzésében pedig arról tájékoztat, hogy a pécsi Babits Gimnázium udvarára kihelyezett Háborúpártiak feliratú óriásplakát "kiigazítása" miatt a falfirkával elkövett rongálás vétsége miatt indult büntetőperének nyilvános tárgyalása április 10-én 10 órakor lesz a bíróság Széchenyi téri épületében.
