Hétfőn és kedden bizottsági ülésekkel, szerdán pedig a Fővárosi Közgyűlés plenáris ülésével indul a budapesti városvezetés hete. Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója szerda délután tartott háttérbeszélgetésén több napirendi pontot is kiemelt, melyek közül talán a legfontosabb Rákosrendező ügye, az előterjesztést Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője közösen jegyzi.
A főigazgató kiemelte, egyelőre
Budapest még nincs birtokon belül,
ugyanis a Fidesz-közeli érintettséggel is bíró, a területre elővásárlási joggal ugyancsak rendelkező Stockton Zrt. még nem nyilatkozott, élni kíván-e e lehetőséggel.
Kiss Ambrus azt reméli, a cég nem kíván élni az elővásárlási joggal.
A főigazgató közölte, ha ez a kedvező forgatókönyv valósul meg, akkor három lépést kell megtenni a terület rendezése érdekében.
Először 60 napon belül kell megállapodni a területhasználatról ez ugyanis a birtokba adás feltétele – ismertette Kiss Ambrus. Ebben rögzíteni kell, hogy az új tulajdonos milyen módon és mértékben kívánja hasznosítani, illetve arról is rendelkezni kell, hogy a MÁV vagy a vagyonkezelő által alkalmazott másodlagos hasznosításoknak (például bérbe adott terület) mi legyen a sorsa.
A második etap a kármentesítés és hulladékkezelés kérdése, amiról azonban maga a szerződés nem rendelkezik. Kiss Ambrus ismertette, az ismeretlen eredetű háztartási hulladékot a főváros saját költségére fogja elszállíttatni, míg ahol ismert a hulladékot lerakó, ott a szennyező fizet elvét kívánják érvényesíteni. A várospolitikus ismertette, a kármentesítést csak akkor tudják majd felmérni, amikor birtokon belül lesznek. Közölte, a kármentesítési munkálatokat az építkezésekhez szükséges földmunkákhoz kapcsolódóan kell elvégezni. Hangsúlyozta, ennek költségei, felelőssége szintén a károkozót terhelik. Kiss Ambrus megjegyezte,
számos önkéntes jelezte, szívesen segítenének a terület kitisztításában,
a Városháza vizsgálja, hogy ezeket az önkéntes felajánlásokat hogyan lehet becsatornázni a projektbe.
A harmadik etapban, várhatóan a júniusi közgyűlésre egy nyílt tervpályázatot fognak kiírni, melyet a Budapesti Közművek Zrt. (BKM) mint tulajdonos fog hozni. Leszögezte, a BKM-en belül fog létrejönni projektiroda ennek koordinálására, tehát nem hoznak létre projektcéget. Mint mondta, ebben a tervpályázatban egyrészt majd arról kell dönteni, milyen jogszabály-módosítások szükségesek a beruházáshoz, másrészt ebben kell rögzíteni, a kormánynak hol és mikor kell teljesítenie, amit vállalt a beruházás keretén belül. Kiss Ambrus úgy fogalmazott,
maximálisan egyetértenek Lázár János építési és közlekedési miniszter azon javaslatával, hogy a területen 90 méternél magasabb épület ne épülhessen.
A főigazgató azt mondta, kezdeményeztek egy magas szintű találkozót Lázár Jánossal, illetve a közgyűlésen keresztül a Fővárosi Közmunkák Tanácsának összehívását is szeretnék elérni.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Szintén a jövő szerdai közgyűlés egyik napirendi pontja lesz a szolidaritási hozzájárulás kérdése, ugyanis – tájékoztatott Kiss Ambrus – megérkezett a Kormányhivatal törvényességi felhívása. Ez alapján Budapestnek 51 milliárd forintot kellene befizetni a főigazgató által „fekete lyukként” emlegetett központi költségvetésbe. Ez azzal járna – folytatta –, hogy ennyivel kellene csökkenteni Budapest költségvetését, ami miatt
az összes idősotthon, a hajléktalanellátók, a kulturális intézmények (közte a színházak), az óvodák, a zöldfelület-gondozás, illetve a BKK-rendészet kivételével a közterület-felügyelet is „bezárná kapuit”.
Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus azt mondta, az a „nemzeti lázadás”, ami számos polgármester megszólalásában már fellelhető, már nemcsak igazságtalanra, hanem működésképtelenségre is rámutat. A várospolitikus hangsúlyozta, az előterjesztés szövege szerint nem értenek egyet a törvényességi felhívásban megfogalmazottakkal, nem tartják helyénvalónak, hogy az előző évihez képest még 21 milliárd forinttal többet fizessenek be a költségvetésbe.
Újságírói kérdésre Kiss Ambrus arról is tájékoztatott, a szolidaritási hozzájárulás kincstári inkasszálásáról szóló perben született ítélet írásos változatát még nem kapták kézhez. Hozzátette viszont, a szóbeli ítélet arról szólt, hogy
azok a dokumentumok, ami alapján a kincstár leemelte a főváros folyószámlájáról a szolidaritási hozzájárulás összegét, semmisek, tehát jogellenesen van az államnál a főváros pénze.
Kiss Ambrus szerint ez alapján ez az összeg visszajár Budapestnek, ha pedig a kincstár nem tesz eleget ennek, akkor kártérítési per keretében fognak érvényt szerezni igazuknak.
Kiss Ambrus főigazgató lapcsoportunk Klasszis Klub Live-jának vendége volt októberben, a vele készült beszélgetést itt nézheti és olvashatja újra:
