Kiss Ambrus: „A fejlesztésektől minden erőforrást elvont ez a rendszer, csak az uniós pénzekre tudunk támaszkodni” (videó)

Mivel a ciklus főpolgármester-helyettes nélkül kezdődött meg, de a fővárosnak, az intézményrendszernek működnie kell, ezért Karácsony Gergelynek volt az a javaslata, hogy a helyzet megoldásáig jöjjön létre főigazgatói poszt – ismertette kinevezése körülményeit Kiss Ambrus, aki október 1-je óta ilyen minőségében igazgatja Budapest ügyeit. A korábban általános főpolgármester-helyettesi pozíciót betöltött várospolitikus azt is hozzátette, ez várhatóan csak egy átmeneti állapot, és azokat a döntés-előkészítési feladatokat kell ellátni, amit eddig a főpolgármester-helyettes végzett el. Úgy véli, hatáskörszűkülésről nem beszélhetünk, mivel maga a döntés vagy főpolgármesteri, vagy bizottsági vagy közgyűlési szinten születik meg.

„Mindenki akkora pályát tud bejátszani, amekkora ambíciója van”

– fűzte hozzá Kiss Ambrus.

Mivel a főpolgármester-helyettes megszavazásához szükséges a két legnagyobb frakció (a Tisza Párt és a Fidesz) közül legalább az egyik támogatása, felvetődött a kérdés, tárgyaltak-e akár Magyar Péterrel, a Tisza elnökével vagy Szentkirályi Alexandrával, a Fidesz fővárosi frakcióvezetőjével. Kiss Ambrus közölte, nem történt semmi ilyen egyeztetés, Magyar Pétert nem is ismeri, Szentkirályi Alexandrával pedig csak most, közgyűlési keretek között találkozott. Felidézte, a főpolgármester-helyettes jelölésének kizárólagos joga a főpolgármesteré, neki kell felmérnie, van-e elég támogatottság a helyettesének megválasztásához.

A Vitézy Dáviddal kapcsolatos kérdésünkre Kiss Ambrus elárulta, őt régóta ismeri, és tárgyalópartnerek voltak akkor, amikor Vitézy még kormányzati oldalon dolgozott. Arra a felvetésünkre, hogy vele együtt tudnának-e dolgozni, ha adott esetben mindketten főpolgármester-helyettesek lennének, Kiss azt mondta, a főpolgármester-helyettességnek három feltétele van:

• az illető vállalja-e,
• a főpolgármester előterjeszti-e,
• a Fővárosi Közgyűlés megszavazza-e.

Kiss rámutatott, ebből a háromból egy az ő hatásköre, arra kérdésünkre pedig, hogy ha Karácsony Gergely őt jelölné, akkor vállalná-e, határozott igennel felelt. A főigazgató azt mondta, a főpolgármester-helyettesi poszt egy bizalmi viszonyon kell, hogy alapuljon, ha nem ilyen, akkor „iszonyúan kusza helyzet állhat elő”.

A tét 420 milliárd forint

Budapest költségvetésének elfogadásához sok egyeztetés, illetve a realitásokkal való szembenézés szükséges – közölte Kiss Ambrus, aki úgy látja, pénzbőség esetén talán még nehezebb is ezt megalkotni. Mint mondta, a fővárosnak alapvetően három fő bevételi forrása van. Az iparűzési adó 54 százaléka a fővárosnál marad, 46 százaléka pedig a kerületeket illeti meg a forrásmegosztás alapján. A második tétel az állami feladatok ellátása alapján járó 40 milliárd forintos normatív támogatás: hajléktalanellátás, közösségi közlekedés működtetése, közterületek, temetők fenntartása, idősotthonok működtetése, kulturális intézmények működtetése után. A harmadik fő bevételi forrás pedig a térítési díjakból, közterület-használatból, parkolási díjakból, bérleti díjakból, üzemeltetési díjakból, osztalékbevételből származó források. Kiadási oldalon pedig két óriási tétel van: a közösségi közlekedés idén nagyjából 160 milliárd forintot emészt fel, a másik pedig – mint Kiss fogalmazott – „az állam működtetése”, azaz a 75 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás.

Tehát miközben a fővárosnak a törvény által nagyon helyesen előírt kötelező feladatokat el kell látnia, egyértelműen nettó befizetője a kormányzatnak – hangsúlyozta Kiss Ambrus. Vagyis miközben kifizetik a közösségi közlekedés költségeit és a szolidaritási hozzájárulást, amelyek összességében 240 milliárd forintot tesznek, ezzel szemben be tudnak szedni körülbelül 400 milliárd forintot, a kettő különbségéből kell kifizetni a kamatkiadásokat, a korábbi években felvett hitelek tőketörlesztését, a kötelező feladatok ellátásának költségeit – mondta a főváros főigazgatója.

Nézői kérdésként merült fel a Biodóm befejezése, amire Kiss Ambrus úgy reagált, az kormányzati projekt, a főváros fejlesztési pénzt nem tett bele, csak a működést, az állagmegóvást finanszírozzák. A befejezéssel kapcsolatban úgy vélekedett, olyan mértékű a költségnövekedés, hogy az nemhogy a mostani, de még a 2018-as gazdasági helyzetben sem érné meg. Azt sem tudni, valaki egyáltalán végiggondolta-e, hogy ennek a beruházásnak mikor jön vissza az ára.

Budapest folyószámlája október elsején „nagyjából plusz nullás” volt, és az utolsó negyedévben még nagyságrendileg 30 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt remél a főigazgató. Ugyanakkor számítottak arra is, hogy a kormány kifizeti a Lánchíd felújítása után hátralevő 6 milliárdos tartozását, illetve a trolibuszok beszerzésének költségeit, körülbelül 11 milliárd forintot. Utóbbi esetében ráadásul a kormányzatnak csak meg kellene kötni a támogatási szerződést, és akkor be lehetne nyújtani a végszámlát az Európai Bizottságnak, akik kifizetnék ezt az összeget. Kérdésünkre a főigazgató ismertette, augusztus végén, az iparűzési adók befizetése előtt a 60 milliárdos hitelkeretből nagyjából 58 milliárd forintot használtak fel.

A Lánchíd felújítása után fennmaradt 6 milliárdos követeléssel kapcsolatban Kiss Ambrus hangsúlyozta, nem mondanak, de nem is mondhatnak le erről a pénztől, mivel kormányhatározat és a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának két határozata is áll mögötte, ők teljesítették a feltételeket. Budapest második embere szerint itt inkább „politikai kekeckedés” zajlik, míg a trolipénz kapcsán „szerencsétlenkedés” áll mögötte. Arra a felvetésükre, hogy ezt a 2022 vége óta esedékes hatmilliárd forintot a főváros 17-18 százalékos kamatra tudja csak meghitelezni, ami mellett volt egy 2023-as 17,6 százalékos infláció is, a főigazgató úgy vélekedett, a kormányzat addig húzza ennek kifizetését, míg reálértelemben elveszíti az értékét és kis túlzással egy kandelábercsere értékére csökken.

A helyi iparűzési adó átalakítására, a jövő évi növekmény elvonására vonatkozó kérdésünkre Kiss Ambrus úgy felelt, egyelőre „elég összevissza beszédet lát”. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a jövő márciusban esedékes adóelőleg alapja a 2023-as teljesítmény, a májusi befizetést és a szeptemberi úgynevezett második előleget pedig a 2024-es eredmény alapján kell fizetniük a cégeknek.

Rákérdeztünk arra a kormányzati intézkedésre, mely megtiltotta az önkormányzatoknak a faktorálást. A főigazgató emlékeztetett, nemcsak a Lánchíd- és trolipénzekre várnak egyelőre hiába, de energiatámogatásra sem tudtak pályázni. A likviditási problémákat viszont menedzselniük kellett, ezért találták ki azt, hogy a közlekedésszervezői díjból fennálló kötelezettséget egy banki konstrukció keretében, kötelezettség-átvállalással finanszíroztatták meg, és csak a következő évi iparűzésiadó-bevételből, súlyos kamatokkal terhelten fizették ki. Ez a csaknem 50 milliárd forint viszont idén sincs a bevételek között, ezért a terv az volt, hogy ezt az idei év végén is hasonló módszerrel oldják meg. Jelenleg vizsgálják, hogy milyen konstrukciók jöhetnek szóba.

Kell egy ház

A beszélgetés során szóba került a most már kormányzati szinten is kezelni kívánt lakhatási válság is. Kiss Ambrus rámutatott, a lakhatási válság a rossz bérszerkezet miatt alakult ki, azért nehéz ma közszolgálati dolgozót találni, mert az ő jövedelmükből nem tudják kifizetni a lakbért. A főigazgató közölte, lakhatási garancia keretprogramot raktak össze uniós pénzből, ennek keretében üresen álló bérlakások felújítását valósítják meg, illetve a Lakásügynökség program is működik. Rámutatott arra is, a rövid távú lakáskiadással, az AirBnb-vel is foglalkoznia kell a fővárosnak. Ezzel kapcsolatban Kiss azt mondta, bár szociálpolitikailag a hosszú távú lakáskiadás áll a szívéhez közel, de ha ez adózási szempontból nagyobb terhet jelent, akkor az arra ösztönzi a tulajdonost, hogy inkább rövid távon adja ki a lakást. Megjegyezte, tény, hogy az AirBnb-nek árfelhajtó hatása van, ettől biztos feljebb mennek az albérleti árak. Ha ezek az ingatlanok megjelennének az albérleti piacon, akkor ha nem is bezuhannának, de csökkennének az albérleti díjak.

Kiss hozzátette, erre nekik a Lakásügynökség a válaszuk, ami nemcsak felújítást és kiadást jelent, hanem azt is, hogy aki lakást szeretne kiadni, de a „macerát” elkerülné, akkor felajánlhatja a Lakásügynökségnek, amely kezeli ezeket az adminisztratív dolgokat. Kérdésünkre azt is közölte, céljuk egy „kettes csomag”, mely során a Lakásügynökség a karbantartást is vállalná, valamint a „hármas csomag”, ami akár a teljes felújítást is magába foglalná. Közölte, a Lakásügynökségtől a lakástulajdonos havonta kapna fix összeget akkor is, ha a lakás üresen áll, viszont aki ki szeretné venni, az a piaci árnál 30 százalékkal kisebb bérleti díjért szerez lakhatást. Hozzátette, preferált célcsoportjuk a fővárosi közszolgáltatásban dolgozók, akiknek nincs saját lakástulajdonuk. Kiss Ambrus azt is közölte, a fővároshoz visszakerülő, oktatási funkciójukat vesztett iskolaépületeket is megvizsgálják, melyek alakíthatók át bérlakásokat magukba foglaló épületté. Ezeket szintén a Lakásügynökségen keresztül fogják bérbe adni.

A lakásügynökségi modell Kiss Ambrus szerint elszámolható uniós támogatásra, amit pedig az elkövetkező években lakhatásra kívánnak fordítani, az 20 milliárd forint lenne. Jelenleg azonban egyelőre csak pár száz millió forintot tudnak a bérlakásokra költeni, ami talán az állagmegóváshoz épp, hogy elég.

A főváros főigazgatója úgy fogalmazott, örül, ha az alapműködéshez szükséges összeget ki tudják fizetni,

„a fejlesztésektől minden erőforrást elvont ez a rendszer, csak az uniós pénzekre tudunk támaszkodni, ha enged hozzáférni a kormányzat”.

Autósüldözés?

Olvasói kérdésre válaszolva Kiss Ambrus azt mondta, szerinte a BKK ügyében jó megállapodást kötöttek februárban, bár azt a kényszer szülte. Felidézte, decemberben hirtelen megszűnt az a helyzet, amit az utasok megszoktak, hogy a HÉV-en felmutatják a Budapest-bérletet, erre megoldást kellett találni. Kiss Ambrus azt mondja, az állam ennek a feladatnak az ellátásához 12 milliárd forinttal járul hozzá. Felidézte, ők a BKK-ba éves szinten 150 milliárdot tesznek bele, a fővárosiak pedig jegyártámogatással együtt 80 milliárd forintot. Ideális esetben viszont ez úgy nézne ki, hogy egyharmad-egyharmad-egyharmad részben fizetnék. Úgy véli, ha valóban ilyen lenne a finanszírozás, akkor a főváros részét nem elvonnák, hanem fejlesztésekbe tudnák tenni.

A főigazgató példaként említette a kisföldalattit, amely élettartama végén jár, fel kellene újítani. Felidézte, erre még a kormány is szánna forrásokat, hiszen a Rákosrendezőre tervezett mini-Dubajhoz az lenne az egyetlen közösségi közlekedési kapcsolat.

Kiss Ambrus azt mondta, az autósforgalomnak az egyetlen alternatívája a közösségi közlekedés, és – mint fogalmazott – „ez nem egy autósellenességből fakad, hanem a realitásból”. Úgy vélte, ha több teret kapnának az autósok, az is megtelne. Hozzátette, nekik feladatuk, hogy a közösségi közlekedési hálózatot fejlesszék, mert közben újabb mini városközpontok, lakópark-csomópontok fejlődnek ki, őket sem arra ösztönzik, hogy autóval jöjjenek be a városba. „A tarifamegállapodás arra egy lehetőséget ad számunkra, hogy ezeket jobban összehangoljuk” – emelte ki Kiss Ambrus. Hangsúlyozta, épp ezek miatt nem terveznek sem tarifaemelést, sem járatritkítást.

A főváros közlekedése kapcsán felmerült a Kúria által eltörlésre ítélt behajtási díj is. Felidézte, a tranzit-teherforgalom csökkentése érdekében kivetett díjat 2011-ben vezette be a főváros, és „2024-ben ébredt fel valaki a kormányhivatalban, és azt mondta, ó, hát itt nincsen ennek szerinte törvényi alapja”. Kiss Ambrus azt mondja, három hónapjuk van új behajtási rendszer megalkotására, ehhez azonban törvényi alap is kellene. A főigazgató azt mondta, bár a törvénytervezet 2022 óta készen van, azt még nem is terjesztette a kormány a parlament elé. Kiss Ambrusnak az a félelme, hogy mivel az M0-s már teljes egészben fizetős, a jövő év elejétől a teherszállítók lassan átállnak arra, hogy Budapestet használják átmenő forgalomként. Az intézkedés költségvetési vonzatáról Kiss azt mondta, ennek bevételi oldalán nettó kétmilliárd forint volt, ám a rendszer üzemeltetésének költségei is vannak. Összességében azonban úgy vélte, az ebből származó egymilliárdos haszon a 420 milliárdos működési költségvetéshez képest „akár hibahatárnak is tűnhet”, ő maga inkább olyan rendszert szeretne, ami nem ösztönzi a fuvarozókat, arra, hogy Budapesten menjenek át, ha lehetne más alternatívájuk.

A beszélgetés végén az atlétikai világbajnoksághoz történt fővárosi hozzájárulásért megígért Egészséges Budapest Program végrehajtásáról kérdeztük Kiss Ambrust. A főigazgató úgy vélte, a 2023-as zárszámadási törvényben szereplő fejlesztésekben a kormányzat összemosott olyan projekteket, melyek nem részei az Egészséges Budapest Programnak. Megjegyezte, a dokumentumban felsorolt fejlesztések közül csupán egy XVIII. és egy XI. kerületi rendelő befejezése tartozik ide, a többi pedig, amiben például kórházi wifi kialakítása van, „kérte a fene” – mondta Kiss Ambrus. Felidézte, annak idején ők szakrendelők fejlesztésére igényelték ezeket a pénzeket, évente 10-10 milliárd forintot. Mint mondta, 2020-2021-ben még sikerült elosztani ezeket a forrásokat, ám – mint a főigazgató beszámolt róla – összességében nagyjából 25 milliárd forintot költöttek az Egészséges Budapest Programon keresztül.

Ezzel kapcsolatban Kiss Ambrus azt is mondta, ezek főleg kerületi fejlesztések voltak, maga a főváros évi nagyjából 2 milliárd forintot kértek belőle a fővárosi CT-MR program megvalósítására. Ennek keretében daganatgyanú esetén hét napon belül garantáltan kap a páciens időpontot és vizsgálatot is, valamint három napon belül a vizsgálati eredményhez is hozzájut, és a betegútmenedzsmentet is biztosítják. Aláhúzta, 2020 óta több mint tízezer embert tudtak diagnosztizálni. Kiss Ambrus hozzátette, nem teljesültek tehát a kormányzati ígéretek, ők pedig ragaszkodnak hozzá, hogy a teljes összeget megkapják, így folytatni tudják a programot.