Magyarország egyik legfiatalabb intézménye, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma (EUM) 2023. augusztus 1-jén jött létre – miután kivált az Igazságügyi Minisztériumból. Az élére kinevezett Bóka János – aki májustól már az antiszemitizmus elleni küzdelem miniszterelnöki megbízottja is – felel a sok kritikát kapó magyarországi EU-s ügyek koordinációjáért, valamint az EU-val kapcsolatos magyar álláspont kialakításáért és külképviseletéért. Nem véletlen, hogy a tárca 2024. január 1-től új feladatot kapott: a hazai és az európai uniós források tekintetében versenyszempontból kell az állami támogatásokat vizsgálnia. Emellett tavaly egy különleges feladatot is ellátott a minisztérium: az Európai Unió Tanácsa 2024 második félévi magyar elnökségének előkészítését és lebonyolítását is levezényelték.
De ahogy a 2024. évi zárszámadás is rögzíti, az EUM – nevével ellentétben – tavaly konkrét európai uniós projektet egész egyszerűen nem bonyolított le.
Mielőtt a minisztérium jócskán megugrott költségeit megvizsgálná a dokumentum, némileg kitér a múltra is: mint írják, az Európai Parlament Magyarország ellen 2018-ban eljárást indított – az EU alapértékei megsértésének gyanújával –, és hazánk azóta „vesz részt konstruktívan az uniós források megszerzésében és az ezzel kapcsolatos eljárások menedzselésében”. A tavalyi évet vizsgáló elemzés megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság 2022. április 27-én döntött a Magyarországot érintő kondicionalitási eljárás megindításáról, és nem fogadta el a hiánypótló lépéseket, így a kormány az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta a Bizottság határozatát, s kérte annak semmissé nyilvánítását – írják.
Fotó: Depositphotos
Az ezt követő egyeztetéseknek köszönhetően végül az Európai Bizottság 2023. december 13-án Magyarország számára pozitív határozatot fogadott el, amivel 10,2 milliárd euró kohéziós forrást szabadított fel (az uniós források nagyobb része ugyanakkor továbbra is blokkolva van – erről laptársunk, a Privátbankár írt részletesen). Azt is megemlítik, hogy az Európai Parlament 2024. március 25-én keresetet nyújtott be az Európa Unió Bíróságához, amiben a 2023. december 13-i bizottsági határozat megsemmisítését kérte – és ahol Magyarország a Bizottság oldalán avatkozott be a perbe.
A zárszámadás kiemeli az elnökséggel járó napi feladatok mellett az Európai Tanács és az Európai Politikai Közösség budapesti ülését, illetve a 39 formális és 14 informális tanácsülés előkészítését és elnöklését is.
Ám a visszatekintés egy szót sem ejt a 2024-ben Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról, vagy arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „békemissziójának” kínai és moszkvai útja után még olyan hír is felreppent, hogy akár el is vehetik a soros elnökséget Magyarországtól.
Nem így lett, de rendhagyó módon az Európai Bizottságtól nem jött uniós biztos hazánkba az elnökségünk alatt, és csak vezető köztisztviselői szinten képviseltette magát a Tanács az informális üléseken. Mindeközben – a soros EU-elnökség kezdete előtt nem sokkal – 63 európai parlamenti képviselő kérte (eredménytelenül) Magyarország uniós szavazati jogának felfüggesztését a Bizottságtól.
A durva költségnövekedés oka: EU soros elnökség
2024-ben az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának legfontosabb feladata tehát a 2024. második félévi EU-elnökségre való felkészülés és annak lebonyolítása volt – ami az extra költségvetésben is látványosan megmutatkozott.
Az EUM kiadásai ugyanis 9,5 milliárd forintról 20,9 milliárd forintra, azaz több, mint duplájára nőttek ebben az évben.
Innen két irányba futottak a kiadások: egyfelől a minisztérium igazgatására, ahol 2023-ban még csak 915 millió, míg 2024-ben már 7,3 milliárd forint ment el. Másfelől az Európai Unió melletti Állandó Képviseletnek ment a pénz, amire a korábbi 8,6 milliárd helyett 2024-ben 13,7 milliárdot költöttek el.
A minisztériumi és az Állandó Képviseleti dolgozók létszámát az elnökség miatt 175 főről 434 főre duzzasztották fel 2024-ben.
Ebből az elnökségi rendezvények lebonyolításához 95 dolgozót küldtek ki Belgiumba, így 128-ról 223-ra nőtt a kinti létszám. (A soros elnökség után 2024. december 31-én a zárólétszám 243 fő maradt). Egyébként már 2023. szeptember 1-jén megkezdődtek a kiválasztott dolgozók tartós külszolgálati kiutazásai.
Így nőtt meg a 2023-as 6 milliárd forintos személyi juttatás költsége 13,6 milliárdra tavaly. Ebből a külképviseleti dolgozók 2023-ban még 5,3 milliárd forintot kaptak, 2024-ben azonban már 9,1 milliárd forintot.
Sőt, 2024-ben a kihelyezett kormánytisztviselők részére 620 millió forint devizaárfolyam-kompenzációt is kifizettek – áll a zárszámadásban.
Dologi kiadásokra 2023-ban még 2,1 milliárd, 2024-ben már 3,8 milliárd ment el. Ebből a minisztériumnál költöttek kevesebbet, bár a szorzó itt volt nagyobb: a korábbi 104,3 millió helyett tavaly 810,4 milliót, a külképviseletnél 2 milliárd helyett 3 milliárd ment el. Ez utóbbiból egyébként a kiküldetésekre, reklámra és propagandakiadásokra összesen 117,9 millió forintot fizetettek ki a belgiumi szállás- és utazási költségek miatt. (A zárszámadás szerint ezek az utazások az elnökség miatt a korábbi éves kiküldetések háromszorosa volt). De új ingatlant is kellett a külképviseletnek bérelni, mivel már nem fértek el a munkatársak. Az újonnan kihelyezett dolgozók munkavégzéséhez szükséges informatikai eszközöket (laptopok, dokkolók, mobiltelefonok) és asztalokat már 2023-ban elkezdték megvásárolni, ahogy számtalan albérleti szerződést is megkötöttek – nem kevés pénzért.
A dologi kiadások egyik legfontosabb tétele az elvonások összege. Bár a zárszámadás ezt nem részletezi, ez a napi bírságok címén befizetett pénzek nagyságát jelöli. Ennek viszont semmi köze az EU-s soros elnökséghez, viszont összege szintén brutálisan megnőtt.
Ugyanis a korábbi közel 288 millió forint helyett tavaly már 1,7 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam, így az adózó magyar állampolgárok az EU-nak ezen a jogcímen.
A minisztériumnak 2023-ban még nem volt ilyen jellegű kötelezettsége, 2024-ben azonban már 1,1 milliárd forintot kellett átutalnia. Az Állandó Képviseletnél szintén megugrott a Magyarországot érintő bírságok össze, a korábbi 287,7 millióról 592 millióra.
