Amikor egy pápa meghal vagy hivatalosan lemond, megkezdődik az úgynevezett „sede vacante”, vagyis „üres szék” időszaka. Ebben az időszakban a pápa hivatalának betöltése szünetel, az egyház vezetése átmenetileg a Bíborosi Kollégium kezébe kerül. A mindennapi ügyeket a camerlengo (pápai kamarás) intézi, de csak az alapvető, halaszthatatlan ügyekben dönthet, jelentős változtatásokat nem hajthat végre – írja a Reuters összefoglalója. (A camerlengo jelenleg Kevin Farrell bíboros, ír származású amerikai római katolikus pap.)
A pápa halála vagy lemondása után a Bíborosi Kollégium veszi át az egyház irányítását. A kollégium fő feladata, hogy megszervezze az új pápa megválasztását. A camerlengo feladata a pápa halálának hivatalos megállapítása és bejelentése, valamint az egyház vagyonának és iratainak védelme ebben az átmeneti időszakban.
Fotó: Vatican Media
Hamarosan érkeznek a bíborosok Rómába
A pápa halála után a bíborosok összegyűlnek Rómában. A világ minden tájáról érkeznek a fővárosba, hogy részt vegyenek a pápaválasztásban. Azok a bíborosok jogosultak szavazni, akik a konklávé kezdetéig nem töltötték be a 80. életévüket. A cikk hangsúlyozza, hogy a bíborosoknak legkésőbb 15-20 napon belül meg kell kezdeniük a választási folyamatot. Az Al-Jazeera összefoglalója arra emlékeztet: a konklávéban szavazásra jogosult 138 bíborosból összesen 110-et nevezett ki Ferenc pápa. Ez a csoport sokkal sokszínűbb, mint a korábbi választók, nagyobb arányban képviseltetik magukat Ázsiából, Afrikából és Latin-Amerikából, ami tükrözi Ferenc célját, hogy tükrözze az egyház globális hatókörét. A legfiatalabb pápaválasztó bíboros mindössze 45 éves, egy Ausztráliában élő ukrán pap.
Kik a legesélyesebb jelöltek az utódlásra?
Ennek következtében fennáll a lehetősége annak, hogy évszázadok óta először a következő pápa Afrikából vagy Ázsiából, vagy más, az egyház vezetésében hagyományosan alulreprezentált régióból érkezik. Az afrikai bíborosok közül szóba kerülhet a ghánai Peter Turkson, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának korábbi vezetője, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságból Fridolin Ambongo, Kinshasa érseke. Mindketten elkötelezett konzervatívok, akik országukban a béke hangos szószólói voltak.
Egy másik erős jelölt Luis Tagle Fülöp-szigeteki bíboros, Manila korábbi érseke. Ferenc pápához hasonlóan Tagle is a társadalmi igazságosságot és a szegényekkel való törődést hangsúlyozza.
Erdő Péter magyar bíborost vezető konzervatív jelöltnek tartják, aki hídként szolgálhat a keleti keresztények felé. Az esztergom-budapesti érsek tradicionalista, aki az ortodox keresztények felé való közeledést szorgalmazza, hangsúlyozva az egyházak közötti egység „égető szükségességét”.
Szintén a szóba jöhet van Pietro Parolin bíboros, a Szentszék államtitkára, akinek legfőbb diplomáciai szerepe biztosítja, hogy jól ismerik a bíborosok.
A lehetséges jelöltek közé tartozik az olasz Matteo Zuppi, Bologna érseke és a máltai Mario Grech, a püspöki szinódus főtitkára is.
Kétharmados többség után jöhet a fehér füst
A pápaválasztó konklávét a Vatikánban, a híres Sixtus-kápolnában tartják. A bíborosokat teljesen elzárják a külvilágtól: nem használhatnak telefont, internetet vagy bármilyen kommunikációs eszközt, hogy semmilyen külső befolyás ne érhesse őket. A cikk megemlíti, hogy a szigorú titoktartás és elszigeteltség célja a tiszta, befolyásmentes döntéshozatal biztosítása.
A választás titkos szavazással zajlik. Minden bíboros egy papírlapra írja fel a választott személy nevét, majd a szavazólapot az oltárra helyezett kehelybe dobja. Egy pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges. Ha a szavazás eredménytelen, újabb fordulókat tartanak, naponta akár többet is.
A szavazás után a szavazólapokat elégetik. Ha nem születik döntés, a szavazólapokhoz vegyi anyagokat kevernek, így fekete füst száll fel a Sixtus-kápolna kéményéből – ez jelzi a világnak, hogy még nincs új pápa. Ha sikerül megválasztani az új pápát, fehér füst száll fel, amely a világ minden tájára eljutó egyértelmű jelzés: megszületett a döntés.
Amikor egy bíborost megválasztanak, először megkérdezik tőle, elfogadja-e a pápai tisztséget. Ha igen, kiválaszthatja a pápai nevét. Ezután fehér reverendát ölt, majd a Szent Péter-bazilika erkélyén bemutatják őt a világnak a híres „Habemus Papam” („Van pápánk”) bejelentéssel.
A Reuters cikke kitér arra, hogy bár a pápaválasztás szabályai évszázadok óta változatlanok, a folyamatot mindig befolyásolják a kor aktuális egyházi és világi viszonyai, valamint a bíborosok közötti háttéralkuk. A cikk hangsúlyozza, hogy a világ figyelme ilyenkor a Vatikánra irányul, hiszen a katolikus egyház vezetőjének személye nemcsak vallási, hanem politikai és társadalmi szempontból is kiemelt jelentőségű.
