Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli interjújában több témát is érinttt, így a Bassár el-Aszad bukott szíriai elnökkel kapcsolatos álhírek nemzetbiztonsági veszélyeit, Magyarország szerepét a Schengeni-övezet bővítésében, valamint a karácsonyi tűzszünet lehetőségét az orosz-ukrán konfliktusban.
Orbán Viktor határozottan cáfolta azokat az álhíreket, amelyek szerint Bassár el-Aszad Magyarországra menekült volna. A miniszterelnök szerint az ilyen hamis állítások súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek volna az országnak.Mint ismert, a szíriasi rezsim bukása után olyan hírek jelntek meg, miszerit Magyarországon
Magyar Péter, a Tisza Párt Facebook-oldalán így fogalmazott: „Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy Orbán Viktor milyen segítséget nyújtott az utóbbi években és különösen az utóbbi egy hétben a bukott szíriai diktátornak, akinek a kezéhez százezrek halála tapad.Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy kik érkeztek Szíriából Budapestre a titkos repülőgépen tegnap este.” Később posztját módosította, de azt nem jelölte. A Magyar Hang viszont nyilvánosan elnézést kért olvasóitól, mivel arról írtak nem ellenőrzött, később hamisnak bizonyult értesülés alapján, hogy szombat este nyolc óra előtt egy szíriai gép gördült be az I. terminálra, így teret adtak egy olyan feltételezésnek, hogy azon talán Bassár el-Aszad szír elnök és kísérete érkezhetett Magyarországra.
„Egy álhírrel bele akarták keverni Magyarországot egy tűzforró konfliktusba” – fogalmazott Orbán, aki szerint ez szándékos manipuláció lehetett. „Aki azt állítja, hogy Magyarország területére belépett Asszad elnök, az vadászterületet csinált, vagy akart csinálni Magyarországból.” Az a csütörtöki kormányinfón is elhangzott, hogy az ügyben nemzetbiztonsági vizsgálat indult:
A miniszterelnök kiemelte, hogy Aszad elnökre „most vadásznak”, és ha Magyarországot valós vagy feltételezett menedékhelyként emlegetik, az közvetlen veszélyt hozhat az országra. „Fegyveres csoportok, félterrorista, terrorista csoportok is vadásznak rá” – tette hozzá. „Tudnunk kell, hogy kik voltak ezek, és miért tették, amit tettek. Ez a nemzetbiztonsági szolgálatok feladata, hogy földerítsék” – mondta a kormányfő, aki egyszr sem ejtette ki Magyar Péter nevét, illetve a Magyar Hangot sem említette konkrétan.
Orbán hangsúlyozta, hogy az ilyen ügyek nem történnek véletlenül: „Én már sok mindent láttam a világban, nem hiszem, hogy ilyesmi véletlenül történik meg.”
A beszélgetésben arra is kitértek, hogy 2025-re Magyarország gazdasági fellendülést céloz meg, amelyet több mint 3 százalékos gazdasági növekedéssel, emelkedő minimálbérekkel és általános béremelkedéssel kívánnak elérni. Szerinte az új amerikai elnök hivatalba lépése globális fordulatot hoz, amelybe Magyarország „történelmi léptékben” kapcsolódhat be. A miniszterelnök kiemelte, hogy a 2025-ös költségvetés kulcskérdése a háború, amelynek következményei szerinte az európai gazdaság legtöbb problémáját okozzák. Ugyanakkor bízik abban, hogy jövőre jelentős változás áll be, és Magyarország „repülőrajttal” kezdheti a gazdasági fellendülést. A béremelési megállapodások, különösen a pedagógusok számára, szintén nagy előrelépést jelentenek majd.
Viharvert kapcsolatok, karácsonyi tűzszünet
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy Magyarország kiemelkedő diplomáciai teljesítményt nyújtott az elmúlt hónapokban a Schengeni-övezet bővítésének elősegítésében. Ennek eredményeként Románia és Bulgária végre csatlakozhat a határellenőrzés nélküli európai térséghez, amelyet több mint egy évtizede blokkoltak különböző országok.
„Egy olyan ügyről beszélünk, amely több mint egy évtizede halódik. Blokkolták ennek a két országnak a csatlakozását a Schengeni-övezethez” – mondta Orbán Viktor.
Kiemelte, hogy a magyar külügy és a diplomácia komoly tárgyalási és alkukötési sorozatot folytatott le, amely végül sikerhez vezetett. „Ez nem volt kis diplomáciai bravúr” – fogalmazott, külön megköszönve Varga Judit egykori belügyminiszter és Bóka János európai ügyekért felelős miniszter munkáját.
A döntés Orbán szerint az erdélyi magyarok számára különösen fontos: „Számomra ez egy döntő szempont volt, hogy ők mit gondolnak Románia Schengeni tagságáról. És ők ezt nagyon akarták, hiszen ez azt jelenti, hogy akadálymentesen tudnak közlekedni.”
„Ez a viharvert román-magyar kapcsolatok történetében egy napfényes délután, amikor a magyarok csinálhattak valami jót, aminek a románok is haszonélvezői” – jegyezte meg.
A miniszterelnök kitért az orosz-ukrán háború ügyére is, illetve a sokat tárgyalt karácsonyi tűzszünetre is.
„A lehetőség a tömeges fogolycserére és a karácsonyi tűzszünetre az asztalon van. Most mindegy, hogy került oda, ott van” – mondta. Orbán Viktor szerint Magyarország erőn felül vállalt szerepet a béketárgyalások előmozdításában.
„Ha nem lennénk az Európai Unió soros elnökei, akkor még erre sem kellett volna vállalkoznunk. Persze azért ez mégiscsak egy keresztény kormány. És ha valamit tehet, ami az üdvösségünkhöz, az országéhoz is, meg a személyeshez is közelebb visz bennünket, az érdemes megtenni, sőt, kötelező” – hangsúlyozta.
A miniszterelnök szerint, ha csak néhány napos tűzszünet is megvalósulna, az már hatalmas eredmény lenne: „Az azt jelenti, hogy több ezer ember nem hal meg. Ennyivel kevesebb az özvegy, ennyivel kevesebb gyermek lesz árva.”
