5p

Szinte alig volt integrációs politika az elmúlt években Magyarországon.

A Republikon Intézet felmérése szerint az integrációs politika hiánya és a társadalom, valamint a politika xenofóbiája egymást erősítő jelenségek. A cég legfrissebb tanulmányában emlékeztet rá, hogy a Migráns Integrációs Szakpolitika Index szerint 2025-ben Magyarország integrációs politika minőségében hátulról a hatodik helyen állt a tagországok között. Különösen az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és az állampolgársághoz/állampolgári jogokhoz való hozzáférés tekintetében teljesítünk nagyon rosszul. Az egészségügy és oktatás „természetesen” magyar állampolgárok számára is rosszul hozzáférhető, idegen nyelven még kevésbé, az állampolgárság és menekültstátusz pedig igazi luxus a bevándorlók számára.

Az adatok fényében úgy tűnik, bár vannak sok bevándorlót befogadó országok (például Németország) és EU határmenti országok (például Görögország), amelyek lakói a magasabb kitettség miatt bevándorlásellenesebbek 2025-ben más tagállamoknál, mégsem egyértelmű, hogy az idegenellenesség okozója a rossz személyes tapasztalat, mert számos befogadó országban enyhébb az idegengyűlölet.

„A kiugró magyar xenofóbiát pedig abszolút nem indokolja a kitettség mértéke, hiszen sem felvevő, sem határországként nem ér minket akkora terhelés, mint a nálunk „idegenbarátabb” országokat" – írja elemzésében Republikon Intézet.

A Repulikon Intézet szerint az sem állítható, hogy a „menekültek nem hajlandók integrálódni” hiszen egyértelműen látszik, hogy egyes országok, köztük Magyarország szándékosan mellőzik az integrációs politikát. A Republikon szerint a magyar kormány sokat profitált a feszültségekből az évek során, így joggal gondolhatnánk, hogy éppen azért nem alakult ki minőségi integrációs politika itthon, hogy a regnáló adminisztráció a társadalmi feszültséget hatalommegtartásra használhassa fel. Ezzel szemben olyan országok, mint Svédország, Spanyolország vagy Írország érdemi integrációs politikával rendelkeznek és jelentős bevándorlással szembesülnek, mégis relatíve alacsony idegengyűlölet jellemzi őket.

A Republikon szerint Magyarország nyomoráért nem a bevándorlók, hanem a hibás kormányzás évtizedei tehetők felelőssé, de az idegengyűlölet, úgy tűnik, nem a Fidesz találmánya; Orbán és pártja „mindössze” haszonélvezői voltak a közhangulatnak, és gerjesztették az indulatokat, egyszer a menekültek, másszor a melegek vagy az ukránok ellen, mindig az aktuális politikai céloknak megfelelően.

A migráció több mint tíz éve, a 2015-ös menekültválság óta nélkülözhetetlen része a magyar (és európai) politikai diskurzusnak. „Stop-Soros” kampány, a menekülteket segítő szervezetek stigmatizációja, a 2016-os népszavazás a bevándorlásról; a téma elsősorban a Fidesz számára volt kulcsfontosságú. 2026-ban, a Magyar-kormány megalakulása után úgy tűnik, a bevándorlás közéleti slágertéma marad, a Tisza és a Fidesz legutóbb az Orbán-kormány eltitkolt menekülttábor-terve kapcsán ütközött egymással. 2026. június 12-vel életbe lépett az EU „Migrációs Paktuma”, amely koordinált bevándorlással kapcsolatos fellépés alapjait fekteti le, ennek legvitatottabb eleme alapján a tagországoknak vagy menekültek befogadását, vagy a befogadó országok anyagi támogatását kell vállalnia. A Paktum kapcsán szakpolitikai, méltányossági vitának abszolút helye van, mert kitettség, terhelés és gazdasági helyzet tekintetében is merőben eltér a tagországok helyzete; azonban a Migrációs Paktum témáját az európai szélsőjobboldal a zászlójára tűzte, egyszerre építve az idegengyűlöletre és táplálva azt, helyenként számottevő sikereket elérve. 

A magyarok közel fele egyáltalán nem engedne szegényebb országbeli bevándorlókat Magyarországra, további 40 százalék csak kevés bevándorlót engedne be. A Republikon nemzetközi kutatásokra alapozva mutatja be, hogyan vélekednek a magyarok a bevándorlásról, és hol tart a migránsintegrációs politika tíz évvel a migrációs krízis kezdete után. Az elemzésben az áll, hogy Magyarországon az elmúlt 15 évben lényegében alig változott a bevándorlás megítélése, a Fidesz-kampányok csak átmeneti negatív kilengést okoztak. „Az ország lakossága konzisztensen elutasító volt a bevándorlással szemben, gyakorlatilag Európa legkirekesztőbb országa vagyunk 25 éve” – emelték ki. Megjegyezték, hogy bár az „orbáni idegengyűlölet” 2015 és 2017 között lett csúcsra járatva, az European Social Survey (ESS) adataiból látható, hogy ebben az időben volt egy minimális, pár százalékpontos növekedés a bevándorlók elutasítottságában, de az évtizedes tendencia nem változott. Hozzátették, hogy korábban 2001-ből és 2005-ből vannak olyan adatok, amelyek szerint lényegesen alacsonyabb volt a bevándorlás abszolút elutasítottsága, 2002-ben mindössze 25, 2005-ben 35 százalék választotta az „egyet se” opciót.

Amennyiben a Magyar-kormány is bevándorlás-ellenes álláspontot fog képviselni, amit talán előre jelez a menekülttábor-ügy napirendre tűzése, azzal politikai értelemben racionálisan cselekednek, és a társadalom relatív többségének álláspontját képviselik, amelyben a xenofóbia nemzetközi összehasonlításban kimagasló" – fogalmaztak az elemzésben. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!