A 2025 nyarán elfogadott 2026-os költségvetési terv nem volt reális, a GDP-arányos deficit már tavaly decemberben is meghaladta a megnövelt előirányzatot,
az idei évre az eredményszemléletű hiány az eredeti tervezet duplája lesz
– közölte hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) elnök-vezérigazgatója. Hozzátette, az augusztus végén benyújtott pótköltségvetésnek megfelelően módosították a büdzsé finanszírozási tervét.
Tardos aláhúzta, két fontos tényezőt kellett figyelembe venniük: egyrészt hogy a kormányzat euróbevezetési tervet tűzött ki, másrészt hogy teljesítették az uniós (RRF) források lehívásához szükséges feltételeket.
Az ÁKK vezetője közölte, mindhárom finanszírozási pillér, így az intézményi forint- és devizapapírok, illetve a lakossági papírok piacán is igen erős volt a kereslet.
Az intézményi forintpiacon jelentős tényező volt, hogy áprilisban 200 bázisponttal esett az országkockázati felár nemcsak a német, hanem a régiós kötvényekhez képest is, így a magyar tízéves hozamok a lengyel és cseh papírok közti sávba kerültek.
Fotó: MTI
Az intézményi devizapapírok piacán három alkalommal összesen 7,2 milliárd eurónyi kötvény kibocsátására került sor, amelyet szintén erős kereslet és a hozamfelárak csökkenése jellemzett. Tardos Gergely közölte, az idei évben nem terveznek újabb devizakötvény-kibocsátást,
„a devizafinanszírozást az év hátralévő részében az RRF források lehívása biztosítja”.
A lakossági állampapírok piacán pedig a kereslet eltolódott a fix kamatozású kötvények felé. Az ÁKK első embere felidézte, ezek árazása lekövette az intézményi piaci hozamesést: a FixMÁP kamatát három alkalommal is egyenként 25-25 bázisponttal csökkentették. Ezek ellenére a lakossági papírok iránt még mindig nagyon erős a kereslet.
Később kérdésre adott válaszában az elnök-vezérigazgató azt mondta, a lakossági állampapír-kibocsátás 200 milliárd forintos csökkenése abból ered, hogy a bankok az ügyfeleik által visszaváltott Prémium és Bónusz Magyar Állampapírokat visszavásároltatták az ÁKK-val. Ugyancsak kérdésre az ÁKK vezetője azt mondta, a lakossági állampapírok hozamainak „racionalizálása” folyamatos.
Bőven van pénz, de meg is van a helye
Tardos Gergely rámutatott, a kincstári likviditás, azaz a jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számla (KESZ) egyenlege júliusban történelmi csúcsra, 5500 milliárd forintra nőtt, ami azt jelenti, hogy az ÁKK felkészült a költségvetési hiány és a lejáratok finanszírozására.
Fotó: ÁKK
Az egyes benchmarkok közül is szinte mind teljesül: a devizaadósság aránya a 30 százalékos cél plusz/mínusz 3 százalékos sávjában alakul (a terv szerint az év végén 28,1 százalék lesz), a devizaadósság euróban áll fenn, a fix adósság aránya 76 százalék, az átlagos átárazási idő 4,8 százalék, a lakossági kézben levő papírok aránya pedig a 20-25 százalékos sávon belül van (év végén 21,5 százalékra számítanak). Céljuk, hogy
a jelenleg 5,4 éves átlagos hátralevő futamidőt 5,5 év fölé növeljék.
Az ÁKK vezetője tájékoztatott, a megnövelt hiánycél miatt a nettó állampapír-kibocsátás 3272 forinttal lesz magasabb, ennek zömét, 2494 forintot forintpapírok kibocsátásával kívánják megvalósítani. Közölte, a nettó kibocsátási terv forintban 99 százalékban, devizában 68 százalékban teljesült, utóbbi pedig az RRF-források hitelrészének decemberi beérkezésével teljesül.
„Az ÁKK tehát kényelmes helyzetben van”
– mondta Tardos Gergely, aki azt is elárulta, nem számolnak azzal, hogy a SAFE-hitelből igényelt 5,4 milliárd eurós hitelnek bármekkora részét is le kívánná hívni az ország ebben az évben.
A bruttó kibocsátási tervet mindösszesen 4022 milliárd forinttal kellett megnövelni, amiből forintban 3062 milliárd forint, devizában 421 milliárd forintra számítanak. Itt augusztus végéig időarányosan 72 százalékos a teljesülés, ebből forintban 73 százalékon, devizában 67 százalékon állnak, utóbbi esetében szintén a decemberre várt uniós hitel fogja kitenni a finanszírozás hátralevő részét.
Az EU-s pénzekkel kapcsolatban az ÁKK vezetője aláhúzta, az azokból létrejövő projekteket a kormányzat augusztusban összesen 2186,9 milliárd forint összegben előfinanszírozta.
A tényleges megvalósulásuk azonban az évek során folyamatosan merülnek fel. A megelőlegezett forrás a Magyar Fejlesztési Banknál, illetve a Vonatflotta Zrt.-nél rendelkezésre áll, akik ezt kockázatmentes, biztonságos formában, állampapírban tartják, akár a tényleges kiadások felmerüléséig. Ezért az ÁKK mind a KESZ, mind a devizabetétek szintjét megemelte, tartalékot képzett, az előbb említett két szervezet pedig a pénzeszközökből jelentős mennyiségű diszkont kincstárjegyet vásárolt, melyek fokozatosan, a megvalósulás folyamatában fognak visszafolyni a likviditásba.
Erős forint + alacsony hozam = nagy könnyebbség
Tardos Gergely újságírói kérdésre azt mondta, 2027-ben alacsonyabb lesz a finanszírozási igény, mint idén, a jövő évi hiány „jóval alacsonyabb kell, hogy legyen”, mint idén, de hozzátette, a készülő költségvetésben szereplő hiánycélról „konkrét információ nem hangzott el”. Szintén kérdésre azt is elárulta, nem terveznek adósság-visszavásárlást, mert célszerűnek tartják tartani a magasabb likviditást.
Ugyancsak újságírói kérdésre az ÁKK elnök-vezérigazgatója azt mondta, a forint erősödése és a hozamfelár csökkenése „akár 1 százalékponttal is csökkentheti” a költségvetésnek most a GDP 4 százalékára rúgó kamatterheit. Megerősítette, jelenlegi folyamatok mellett
ez az összeg nagyságrendileg 1000 milliárd forint,
de hosszú távon a hatása akár kétszer ekkora is lehet.
A jegybanki kamatpályára vonatkozó kérdésre Tardos Gergely úgy válaszolt, „az aktuális szcenárióval” számolnak. Hozzáfűzte, a piac jelenleg a magyar alapkamatra egy 25 bázispontos szigorítást áraz, miközben ennél jóval magasabb, 100 bázispontot meghaladó kamatemelésre számítanak mind a Fed, mind az Európai Központi Bank, mind a régiós jegybankok esetében.
