1995 óta nem volt olyan komoly munka a Dunán, mint amilyen a következő időszakban várható. 24 órás munkavégzést rendelt el a kormány. Többezer tonna követ visznek a helyszínre. Az építkezést a hadsereg odavezényelt katonái is segítik majd. A rendkívüli energiahelyzet akár hónapokig is eltarthat. Vasárus Gábor, az ELTE KRTK tudományos munkatársa szerint a vízlépcsőépítés semmit sem könnyítene a magyar vízügyi helyzeten. A szakértő szerint a táj- és vízgazdálkodás alapvető átgondolására van szükség. Vízmegtartó területeket kellene kialakítani, hogy a Kárpát-medence ne váljon „Kárpát-kemencévé”. Vasárus Gáborral Nagy Károly beszélgetett a Trend FM Nap vendége című műsorában.
Fotó: Trend FM, YouTube-csatorna
„Valójában már 2022 óta nem túl jó a klimatikus helyzet Magyarországon, de ez az év kellett ahhoz, hogy az átlagemberek is észrevegyék azt, amit a tudomány már úgy 20-30 éve mond” – értékelte a mostani igencsak aszályos helyzetet Vasárus Gábor.
Meglátása szerint nemcsak a kevés eső jelent problémát, a jelenlegi időszak egy strukturális probléma következménye.
„A klímaváltozás mellett a gondok egy részét magunknak csináltuk. A folyószabályozással eléggé elszúrtuk a Kárpát-medence vízháztartását. Közben átalakítottuk a korábbi vegyes tájat egy gabonabányává, a városokat úgy kibetonoztuk, hogy egy merülőforraló szintjére forrósodnak fel, a 70-80 fokos beton még éjfélkor is ontja magából a hőt. Szemléletes az is, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvényünkben 2020-ig nem szerepelt az aszály szó” – sorolta az összetett probléma gyökereit Vasárus Gábor.
Az ELTE KRTK tudományos munkatársa szerint amit eddig a szabályozás terén tett az állam, azok gyalogtempóban végrehajtott lépések, és az ország mellett úgy elszaladt a klímaváltozás, mint a gyorsvonat.
Már 23 éve lehetett sejteni, hogy baj lesz
A Trend FM által megszólaltatott szakértő szerint legkésőbb a 2003-as alacsony vízálláskor mindenki számára nyilvánvaló kellett volna, hogy legyen, a Duna ingadozása miatt előbb-utóbb baj lesz a Paksi Atomerőmű hűtésével. Harminc-negyvenéves mulasztás a mindenkori magyar állam részéről, hogy nem építettek az erőmű biztonságos működtetéséhez hűtőtornyot.
A világ más részein a hasonló típusú atomerőművek mindegyike rendelkezik hűtőtoronnyal. Ez alól egyetlen kivétel van, az oroszországi Kolai Atomerőmű, de az Északi-sarkkörön túl van, ezért nincs szüksége ilyen típusú technikai megoldásra.
„A zártrendszerű Heller-Forgó féle hűtőberendezés ráadásul magyar találmány, a Visontai Hőerőmű is ilyenekkel bír, hogy ez miért nem épült meg Pakson, az nagy talány. (…) Minden kormány úgy volt vele, hogy a másik majd megoldja. Nem is annyira nagy költség. Ráadásul, ha egyszer leállítjuk a jelenlegi paksi erőművet, és egy másik, akár atom-, akár gázturbinás erőművet létesítünk, a hűtornyot bármelyik szerkezet tudja hasznosítani” – érvelt a szakértő.
A vízlépcső-építést teljes képtelenségnek és rossz ötletnek tartja Vasárus Gábor. Ökológiai szempontból nagy változásokat okoz. Példaként említette, hogy a vízlépcsőknél a folyók lerakják a hordalékukat, és miután elhagyja a víz a duzzasztót, elkezdi „marni a mederben a partfalat, vagyis, veszít a folyó a meredekségéből”. A szakértő szerint a duzzasztókkal nem oldanánk meg tehát semmit, csak a folyón 50 kilométerrel lejjebb tolnánk a vízszintproblémát.
A szakértő a Trend FM műsorában beszélt még az ökológiai szemléletváltozás szükségességéről. Megemlítette a beszélgetésben, hogy miért igazán nagy probléma a légköri aszály, ami tovább növeli a földek párolgását, és gátolja a csapadékképződést, de beszélt arról is, hogy a tájgazdálkodásban és a városépítészetben milyen „túlélési technikákra kellene beállniuk a magyaroknak”. Hosszabb távon még erőteljesebb, aszályosabb évekre számít Vasárus Gábor.
Az interjúban a további fontosabb témákat is érintette a szakértő.
07:15 – 09:12
A szentendrei kutak vízbázisára is negatívan hatna egy vízlépcső megépítése, ami irgalmatlan drága lenne. Egy hűtorony pedig félév alatt felépíthető.
11:14 – 13:00
Több Balatonnyi víz hiányzik Magyarországról. 2022 óta annyira vízhiányos az ország, hogy 20-30 tó vagy kiszáradt, vagy annak a szélén áll.
13:30 – 16:00
Miért gondolják azt a szakértők, hogy a ’70-es évek építkezései egy nagy vízlevezetőrendszerré alakították Magyarországot? Hogyan lehetne lassítani a száradási folyamatot? Miért lenne fontos a vízkormányzás?
16:40 – 21:30
Miért nem egyenletes a klímaváltozás? Miért probléma a téli meleg? Érdemes-e még kukoricát vetni idehaza?
21:40 – 25:30
„A jégkármentesítőrendszer hibáztatása az aszályért egyenértékű azzal, mintha a pestisért a feketemacskát vagy a boszorkányokat hibáztatnánk.”
25:40 – 28:00
A légköri aszály képződése. Miért alakult ki a „Kárpát-kemence”?
29:00 – 32:00
Nemcsak a csapadékvíz megtartása lenne a fontos, hanem a természetes területek vízmegtartóképességének a megtartása. A „hulladékvíz” felhasználásán is javítani kellene.
32:50 – 36:00
A hőkupola idején éjfélkor 6 fokkal melegebb volt a városokban, mint a város szélén. „Az építkezéseknél a fehér és világosszínű építkezésre kellene átállni.” Fontos lenne a szieszta bevezetése a magyar munkaerőpiacon is, nyaranta.
38:00 – 40:00
„Magyarországon olyan meleg lesz, mint Olaszországban, de olyan kevés csapadék, mint Kazahsztánban.” A klímaváltozás miatt nemcsak az afrikai szelek jönnek fel nyáron, hanem az északi-sarkiak is tavasszal.
40:20 – 45:39
Nagy aszályok a régi Magyarország történelméből. A halogatás ára a kevés víz.
Itt nézheti meg a teljes beszélgetést:
