Kerek születésnapot ünnepel a forint augusztus 1-jén. A magyar fizetőeszköz ekkor lesz 80 esztendős, de nagy ünnepséget még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem tervezett a jeles dátumra. Tíz évvel ezelőtt a 70 éves forintot a Matolcsy György vezette jegybank még emlékérme kibocsátásával köszöntötte fel, a jelenlegi elnök, Varga Mihály viszont nem készült hasonló akcióval. Csak a Pénzmúzeumban lesz majd egy kiállítás az Aranyvonatról vasárnap, ebbe a programba illesztettek be a forinttal kapcsolatos játékokat.
Nincs is nagyon mit ünnepelni, a forint ugyanis az egyik legkevésbé szeretett pénz a világon, az Eurobarométer legutóbbi kutatása szerint a magyar lakosság 80 százaléka szívesen le is cserélné az euróra. A konvergenciaprogramban résztvevő öt ország (Magyarország mellett Csehország, Lengyelország, Románia és Svédország) egyikében sincs ekkora elfogadottsága az euró bevezetésének, sőt Románia kivételével mindegyik országban a lakosság legalább felének a szíve a nemzeti valutához húz. Az áprilisi választási eredményt is befolyásolhatta a magyarok forinttal szembeni ellenérzése, a Tisza Párt fölényes győzelméhez az is hozzájárulhatott, hogy az euró bevezetésével kampányoltak, szemben a közismerten euróellenes Fidesszel.
A bevezetést még ünnepelték, de gyorsan jött a kiábrándulás
Pedig a forint 1946-os bevezetését még ünnepelte az ország. Azt megelőzően ugyanis a világtörténelem legnagyobb inflációját élték meg a magyarok, a pengő óráról órára értékelődött le, a hihetetlenül magas, milliós címletű papírpénzt szemétként söpörték az utcákon.
A forint viszont stabil volt. A lakosság tudta: az új pénz mögött valódi érték áll: az amerikai hadsereg ugyanis nem sokkal korábban szállította vissza az Aranyvonattal a nácik által elhurcolt 28,4 tonnás jegybanki aranytartalékot, ami szilárd alapot adott az elindulásához.
Fotó: Klasszis Média
A bizalom azonban meglepően gyorsan, egy-két éven belül elpárolgott, a Rákosi-korszakban ugyanis gyorsan kiderült, hogy a forint sem jó sok mindenre. Hiánygazdaság volt, a forinttal nem lehetett vásárolni a boltokban, a legnehezebb időszakban jegyrendszer működött, az alapvető élelmiszereket nem lehetett pénzért megvásárolni. Amikor pedig eltörölték a jegyrendszert 1951-ben, hatalmas infláció alakult ki, ami egy-két éven belül elértéktelenítette a megtakarításokat.
A forint később sem nyerte vissza a jóhírét, „puha pénz” maradt, amit csak korlátozottan lehetett használni a kemény valutákkal szemben. Hiába volt valakinek sok forintja, abból csak azt tudta megvásárolni, amit Magyarországon árultak, például a keleti autókat. A vágyott luxuscikkekhez, a Trabant helyett a Mercedeshez márka vagy dollár kellett. A forint viszont 2001 közepéig nem volt konvertibilis, nem lehetett korlátozás nélkül kemény valutára váltani, addig a lakosság csak nagyon korlátozottan juthatott hozzá nyugati valutához.
A konvertibilitás sem javított a helyzeten
Azóta bárki bármennyi valutát vásárolhat, de a konvertibilitás sem állította helyre a forint renoméját. Az elmúlt negyed században is számos sokkot élt át a lakosság a kormányzatok elhibázott gazdaságpolitikái miatt. A forint értéke folyamatosan csökkent, a váltópénzt, a fillért már az 1990-es években kivezették, az egy- és kétforintos címleteket pedig 18 éve nyugdíjazták, vagyis a most fiatalkorúak már nem is láttak a forgalomban egyforintost.
Ennél is nagyobb baj volt, hogy a magas infláció miatt magasan tartott kamatszint miatt a családok megfizethetetlenül drágának érezték a forinthiteleket, és már a 2000-es évek első felétől kezdve devizában adósodtak el, ami a 2008-as pénzügyi válság után családok százezreinek okozott fájdalmas sokkot. A csúcson 2 milliónál is több devizahiteles szerződés volt Magyarországon, a bedőlt hitelek aránya pedig a válság után 25 százalékig emelkedett.
A forintosítás hozott némi megkönnyebbülést, de a magyar fizetőeszköz továbbra is instabil maradt, a Covid-járványban, az orosz-ukrán háború kitörése után, majd az azt követő energiaválságban napok alatt értékelődött le az árfolyama más devizákkal szemben, a sajtó minden nap újabb és újabb történelmi mélypontokról számolt be. A történet vége 2022 októberében egy drasztikus kamatemelés lett 18 százalékos irányadó rátával, az árfolyamot csak extrém magas kamatszinttel tudta stabilizálni a jegybank.
Az infláció is elszállt 2022-2023-ban, ami még tovább rontotta a forintba vetett lakossági bizalmat: két év alatt körülbelül 60 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára annak ellenére is, hogy a kormány különféle árstopokkal igyekezett megakadályozni a drágulást. A bérek és a nyugdíjak nem követték az árakat, sokan érezték azt a boltokban ismét, hogy nem sokat érnek a tárcájukban lapuló bankjegyek.
Nem csoda ezek után, ha az emberek mindennél jobban vágynak már egy kiszámítható valutára, és szívesen nyugdíjba küldenék már a hétvégén jubiláló forintot. 2030-ra az ország akár be is léphet az euróövezet előszobájának számító ERM II. rendszerbe, ezért lehetséges, hogy a 90. születésnapját már nem éri meg a magyar fizetőeszköz.
A rovat többi cikkét itt olvashatják.
