Nehezen talál fogást a dunaújvárosi Fidesz a helyi városvezetésen, pedig mindent elkövetnek azért, hogy visszahódítsák azt a 2019-es fiaskó óta. Az egykori szocialista iparvárosnak két cikluson keresztül, 2010 és 2019 között volt fideszes polgármestere Cserna Gábor személyében, öt évvel ezelőtt azonban őt elég meggyőző fölénnyel, a szavazatok több mint 56 százalékával legyőzte az ellenzéki erők által alkotott Rajta Újváros! Egyesület jelöltje, a Jobbik akkori országgyűlési képviselője, Pintér Tamás.
Fotó: Facebook / Pintér Tamás
Pintér és csapata most újrázásra készül, ezt a regnáló polgármester már ősszel közölte, és azóta be is mutatta egyéni választókerületi jelöltjeit. Vele szemben viszont a Fidesz nem Csernát indítja. Múlt hét kedden Magyar András, aki korábban az MSZP helyi szervezetének elnökeként vált ismertté a városban, arról írt a Facebookon, a Fidesz–KDNP és a helyi Jövő Új-Városáért Egyesület közös polgármesterjelöltje lesz.
A Fidesz baloldali jelöltje régóta próbálkozik a helyi politikában, igaz sok babér nem termett számára. A Németh Szilárd-hasonmásversenyen is eséllyel induló Magyar András 2006 őszén a 4. számú választókerületben volt az MSZP jelöltje, de a voksok akkor megszerzett 30,12 százaléka kevés volt fideszes ellenfelével szemben. 2010-ben is az MSZP színeiben indult, az 5. számú választókerületben 32,3 százalékot szerzett, és ezzel sem nyert mandátumot. 2014-ben már az MSZP–DK–Együtt közös jelöltje volt a 7. számú választókerületben, de az elért 32,5 százalékos eredménye kevés volt a mandátumszerzéshez, ekkor is simán kikapott fideszes ellenfelétől. 2019-ben a Rajta, Újváros! Egyesület színeiben már csak kompenzációs listán kapott helyett, de mandátumot nem szerzett.
Múlt hét szerdán Magyar közzétette egyéni választókerületi jelöltjeinek névsorát is, amiben némi meglepetésre a Fidesz 2019-es tíz jelöltjéből mára csak egy újrainduló maradt hírmondónak.
Hogy a kormánypártok helyben nehezen találnak jelöltet, az nem újdonság. A mezőföldi iparvárost is magába foglaló Fejér megye 4. számú választókerületében már 2018-ban is Pintér szerezte meg az országgyűlési képviselői mandátumot, 4 százalékot vert fideszes ellenfelére. Miután Pintér a polgármesteri széket elnyerte, az összeférhetetlenség miatt lemondott parlamenti helyéről, az időközi választáson a Pintér helyén induló korábbi kabinetfőnöke, Kálló Gergely ellenében a Fidesz egy papíron független jelöltet, Molnár Tibort, Iváncsa polgármesterét indította. Kálló magabiztosan, 56-37 százalékos arányban győzött.
A kormánypártok prominensei 2022-ben sem kapkodtak a képviselőjelöltségért, végül Mészáros Lajost, a dunaújvárosi kórház vezetőjét győzték meg az indulásról, aki nem kis meglepetésre, viszont nagyon szoros küzdelemben, alig több mint ezer szavazattal legyőzte Kállót. Mészáros azóta nem nagyon hallatta hangját az országos ügyekben, talán akkor tett szert nagyobb ismertségre, amikor a dunaújvárosi közgyűlés előtt – szembemenve a kormánypártnak „a brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” narratívájával – arról beszélt, az uniós büntető intézkedéseknek nincs hatásuk Magyarországra.
Kálló most egyéni önkormányzati képviselőjelöltként fogja megméretni magát,
Ostrom alatt
Dunaújváros szálka lett a kormányzat szemében, ezt támasztja alá, hogy egy kormányrendelettel létrehozták a Duna-mente – Fejér megye különleges gazdasági övezetet (kgö), mely Iváncsa és Rácalmás területét foglalja magába. A kgö lényege, hogy az onnan befolyó helyi iparűzési adó nem a településeket, hanem a – természetesen fideszes vezetésű – vármegyei önkormányzatot illeti meg, annak elosztásáról is a vármegye vezetése dönthet.
Azonban a Fejér vármegyében fekvő, de megyei jogú városi ranggal bíró Dunaújvárosnak mind a rácalmási, mind az iváncsai önkormányzattal volt olyan megállapodása, hogy mivel a rácalmási Hankook Dunaújváros infrastruktúráját használja, illetve az iváncsai Innoparkhoz szintén jelentős anyagi segítséget nyújtott a mezőföldi nagyváros, így az ebből származó helyi iparűzési adó (hipa) fele Dunaújvárost illeti. A kgö létrehozásával Dunaújváros viszont elesett ettől az összegtől, és mivel a megyei jogú város közigazgatási-pénzügyi tekintetben nem része Fejér vármegyének, így – a hasonló cipőben járó Göddel ellentétben, ahol Pest vármegye visszacsorgathat az elvett bevételből – esélye sincs arra, hogy részesüljön a kgö hozadékából.
Pikáns, de a már említett megállapodásokat, melyek a hipa megoszlásáról rendelkeznek, még a fideszes városvezetés kötötte meg (a közgyűlés egyhangú támogatásával), ám azokat a helyben csak „Dunaújváros ostroma” néven emlegetett eljárással a fideszes kormányzat rúgta fel.
A város azonban eddig túlélte az „ostrom” mellett azt is, hogy a pandémia ideje alatt központilag felére csökkentették a beszedhető iparűzési adót mértékét, illetve azt is, hogy a szolidaritási adó újraszámítása miatt a város által a központi költségvetésbe fizetendő közteher Cserna polgármesterségének ideje alatt fizetendőhöz képest duplájára emelkedett.
A Dunaferr-saga
A város azonban a közbeszédbe a fő munkaadónak számító Dunai Vasmű miatt került be. A hazai nehézipar Dunaferr néven is ismert büszkesége a ’90-es évek végén, az első Orbán-kormány idején kezdődött, majd a Gyurcsány-kormány idején végbement privatizációja során került külföldi tulajdonba.
A Vasmű maga is több ezer, ám az azt kiszolgáló egyéb cégek révén több mint tízezer embernek biztosít megélhetést,
érdeke volt tehát a városnak és a kormánynak is, hogy megmentse a 2020-as évekre csődközelbe került Dunaferrt.
Fotó: Wikipedia
A Cipruson bejegyzett, orosz és ukrán tulajdonú Steelhold Limitedben, mely a Dunaferr részvényeinek túlnyomó többségét birtokolta, feloldhatatlannak tűnő ellentét alakult ki a tulajdonosok között, így a nehézipari cég legitim menedzsment nélkül működött, és a cég fizetésképtelenné vált, ami még az alkalmazottak bérét is súlyosan érintette. Az üzem működtetését a Steelhold Limited minden évben egy meghatalmazott útján gyakorolta, ám a tulajdonosi viták 2021-re annyira eldurvultak, hogy az egyik tulajdonos nevében eljáró ügyvéd biztonsági őrökből toborzott zsoldoscsapata akart bejutni a Dunaferr területére, nem sokkal később pedig már a tulajdonosok és a meghatalmazottak egymást vádolták okirathamisítással.
Az elhibázott privatizációjú Vasmű megmentése érdekében a kormány rendeletmódosításokat fogadott el, az egyszerűsített eljárás után végül az indiai hátterű Liberty Steel lett a gyár új tulajdonosa, ez a cég végül idén januárban újraindította a Vasmű hengerműveit, valamint a horganyzottlemezt előállító galvanizáló sort.
