Orbán Viktor Brüsszelből, telefonon adott interjút az állami médiának. A miniszterelnök szerint akik azt mondják, hogy a piaci folyamatokban történt beavatkozás, azok igazat mondanak.: „Jó lett volna, ha nem kényszerülünk rá erre.” A kormány úgy ítélte meg, hogy az élelmiszerárak emelkedését nem piaci folyamatok okozták. Példaként említette: „a kereskedelmi láncok a csirkeszárnyra 42 százalékot tettek rá, a sertéskarajra 55 százalékot, a tejre 68 százalékot, a tejfölre 129 százalékot, a tojásra 38 százalékot.”
Szerinte a kereskedelmi láncok külföldi kézen vannak, „és hát őket a magyarok nagyon nem érdeklik, meg a piaci folyamatoksal profitjuk érdeklik.” A kormány először tárgyalni próbált, de mivel ez nem vezetett eredményre, „kénytelenek voltunk beavatkozni”. A cél az volt, hogy „meg kellett akadályozni, az áremelkedéseket meg kellett fékezni. És az áremelőknek meg kellett mondani, hogy eddig és ne tovább.”
A tapasztalatokról szólva elmondta, hogy az árrésstop értelmében „a kereskedő a beszerzési árra maximum 10 százalékot tehet rá. Ez legyen elég.” Ahol ez korábban túllépte a 10 százalékot, ott „vissza kellett menni a 10 százalékalá.” Hozzátette: „most úgy számolunk, hogy 760 termék esetében figyelhető meg árcsökkenés, és ez jóval a 10-15 százalék fölötti értékű árcsökkenés jelent.” A kormány folyamatosan ellenőrzi a helyzetet. „Nincs kétségem afelől, hogy a kereskedelmi láncok próbálkoznak valamivel, de mi is itt vagyunk, vagy lesz erre megfelelő válaszunk.”
Fotó: TI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A külföldi láncoknak azt üzente: „nem lehet a magyarokat kifosztani.” Szerinte „ezt otthon nem tehetnék meg, nem viselkedhetnének így a saját otthoni fogyasztóikkal, mint hogy Magyarországon tették ezt.” Úgy fogalmazott: „egy kormánnyal szemben nem lehet csatát nyerni. Ebben ők csak veszíthetnek.” Hozzátette: „állapodjunk meg, értsék meg, hogy van egy elfogadható árrés.”
Az ellenzéki kritikák kapcsán, miszerint áfa-csökkentést kellett volna alkalmazni az árrésstop helyett, Orbán Viktor azt mondta: „Akik az áfa csökkentés mellett érvelnek, azoknak az egyik része tudatlan, fiatal, nem elég tapasztalt, nem érte még a korábbi áfa csökkentéseknek a történetét.”
„Csökkentettünk mi áfákat, számos alapvető élelmiszernek az áfáját csökkentettük le 5 százalékra.” Tapasztalatai szerint „az elején kb. egy harmada az áfa mértékének átcsökkenést tennézett, két harmadát lenyelték a kereskedők, és egy éven belül a maradék egy harmadot is lenyelték.”
A gyülekezési törvény gyermekvédelmi célúnak nevezett módosítása is szóba került. A bírálatok szerint ez a gyülekezési jog korlátozását jelenti, míg a kormány a gyermekvédelemmel indokolja a lépést. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „Normális esetekben ez megfér egymás mellett.” Szerinte akkor nem fér meg, „hogyha a szexualitást, most mindegy, azonos neműek vagy külön neműek közötti szexualitásról van szó, kiviszik az utcára.” Hozzátette: „nem fér meg akkor, amikor mindenfajta aktivisták, ilyen gender aktivisták be akarnak menni az iskolába, és a szülők helyett ők akarják megmondani a gyerekeknek, hogy mikor és mit kell tudniuk az élet, ezen egyébként szeretjük bonyolult sarkáról vagy részletéről.”
„A magyar kormány először mondja, hogy elsők a gyerekeink. Ehhez kell mindenkinek alkalmazkodni.” A jogszabály-módosítás indoklásaként elmondta: személyesen is felelősséget érez a következő nemzedékek lelki-szellemi állapotáért. Szerinte a korábbi években a kormány nem volt elég erős, hogy ellenálljon a „nemzetközi genderhálózat” nyomásának, de most „Washingtonban más szelek fújnak”, így „nagyobb a mozgástér”.
Orbán Viktor szerint a parlamenti ellenzéki akciók, köztük a füstbombázás és a tiltakozások annak szóltak, hogy a Ház tárgyalni kezdte azt az alkotmánymódosítást, amely a család elsődlegességének jogi alapjait teremti meg. Úgy fogalmazott: „néhány képviselő az erőszakig elmenve föllépett”, de szerinte nem a pártoknak kell erről véleményt mondani, hanem „a választópolgárok fognak, amikor eljön a pillanat, és elmennek választani”. Ez szerinte 2026 tavaszán várható.
Ukrajna és az Európai Unió
Szóba került a miniszterelnök szerdai vétója is.
Orbán Viktor azt mondta: „nem kell megijedni attól, hogy egyedül vagyunk”, mert végül kiderülhet, hogy „nekünk van igazunk”. Szerinte a háború „elveszett”, belépni „rossz döntés” volt, és a magyar családok „háztartásonként két és fél millió forintot buktak” rajta. Úgy látja, a magyar álláspontot már több ország is osztja, bár még nem ez a többségi.
Ukrajna uniós csatlakozását gazdaságilag összeomlással fenyegető lépésnek tartja, mivel a korábbi hitelek törlesztése „az unió teljes költségvetésének 20 százalékát” emésztheti fel. Magyarország nem támogatja, hogy újabb közös hitelből finanszírozzák a bővítést. A hazai véleménynyilvánító szavazás eredménye szerinte megerősíti majd a kormány pozícióját Brüsszelben, és úgy véli, más tagállamokban is követelni fogják az emberek, hogy kikérjék a véleményüket.
