Orbán Viktor miniszterelnök kedden azt ígérte, hogy
„Nekem van egy jó tervem, ezt holnap be fogom mutatni”.
A kormányfő szerda délelőtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen mondott beszédet, ahol az Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség című rendezvényen ismertette a gazdasági elképzeléseit. Ezek mostanában a fő témái, Orbán Viktor már szeptember elején is a gazdasági semlegességről beszélt a kötcsei pikniken. Gond van bőven: a jegybank szerint idén 1-1,8 százalék lesz a gazdasági növekedés. Három hónapja még 2-3 százalékos bővülésről volt szó, év elején a kormány pedig 4 százalékot jósolt, hogy aztán tavasszal 2,5 százalékra módosítsa, júliusban pedig már csak két százalékot mertek mondani.
Fotó: MTI
A közel egy órás beszéde azonban semmi újat nem hozott, nagy tervről egyáltalán nincs szó, a korábban már sokszor elismételt frázisait mondta el újra a kormányfő.
Az európai versenyképesség olyan ütemben romlik, hogy azt a magyar gazdaság nem bírja ki
– mondta a miniszterelnök, aki szerint erre Keletről jön a megoldás. Tehát nem a magyar gazdasággal van baj szerinte, hanem az európai versenyképtelenség miatt van bajban a magyar gazdaság is. Sokadszor is előadta a már sokszor hallatott nemzetközi vízióit a blokkosodásról, a világgazdasági változásokról és a hidegháborús elképzelésekről. Új tervet nem említett a miniszterelnök, konkrétum nem hangzott el, hogy a magyar gazdaság mitől fog felállni a padlóról.
Orbán szerint a blokkosodás: a keleti és nyugati gazdaságot próbálják elválasztani, „időnként a vasfüggönyre emlékeztető vehemenciával és érvrendszerrel. Ez visszatérés a hidegháború logikájához. Azzal próbálkoznak Brüsszelben és Washingtonban is, hogy életre keltsék a huszadik századot”.
A nagy terv a gazdasági semlegesség, vagyis nem tartozni egyik blokkhoz sem, hanem mindenkivel üzletelni. Ez már az eddigi külgazdasági politikában is így volt, ebben semmi új nincs: nem érték, hanem érdek alapján kell üzletelni a világgal.
Mi döntjük el, hogy kivel üzletelünk. Azzal üzletelünk, akivel megéri.
– sorolta a kormányfő. Ez finanszírozási semlegességet is jelent, tehát Katartól és Kínától is szeretne a kormány a jövőben is hiteleket felvenni, nem csak Nyugatról. A kormányfő a beruházási semlegességről is beszélt, ez magyarul annyit jelent, hogy Magyarországon bárki beruházhat, nem számít, hogy az diktatúra vagy demokrácia. A behozott tőke származása már most is vegyes, hiszen a németek után Kína, Dél-Korea és az Egyesült Államok következik.
Orbán Viktor minden gazdaságpolitikai intézkedéssel kapcsolatban Nagy Márton nevét említette, Varga Mihály mostani pénzügyminiszter neve nem hangzott el a 2025-ös terveknél. Ez több mint egyértelműen jelzi, hogy ha valóban egy gazdasági csúcsminiszter lesz jövőre, az Nagy lesz, és Varga váltja Matolcsy Györgyöt az MNB élén márciusban.
Már bejelentett gazdaságpolitikai terveket sorolt fel a kormányfő:
- Folyamatos adócsökkentés – a magyar vállalatoknak kell versenyképesnek lenniük, nem a makroszámoknak.
- Tőkejuttatási program – a kkv-k számára kell biztosítani 2025-ben, Nagy Márton dolgozik rajta.
- Családok támogatása – jövőre megduplázzák a családi adókedvezményt.
- Munkáshitel nincs, csak diákhitel van – jó, hogy van hitel a tanulásra, de mi van azokkal, akik nem járnak egyetemre? Nekik is el kell kezdeniük az életet, a fiataloknak egyfajta munkáshitelt kell adni.
