Az augusztusi szünet után szeptemberben ismét kamatot vágott a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A döntés hátteréről és a gazdasági folyamatokról Virág Barnabás alelnök tájékoztatta a közvéleményt.
Az MNB alelnökét kérdeztük Matolcsy György utódjáról – Ez volt percről percre a jegybank sajtótájékoztatója
Ismét kamatot vágott a jegybank, a Monetáris Tanács döntésének hátterét és a legfrissebb gazdasági folyamatokat a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás ismertette. A sajtótájékoztatót a helyszínről percről percre közvetítettük.
Itt van Matolcsy Györgyék várva várt döntése
Kedden kamatdöntő ülést tartott a Monetáris Tanács, a kérdés az volt, a 6,75 százalékos jegybanki alapkamatot csökkentsék-e, és ha igen, akkor milyen mértékben. A kamatvágás mértéke végül 25 bázispont lett, ami megfelel az előzetes várakozásoknak.
Tovább a teljes cikkhez »
Beárazva
A szakma által várt döntés nem rázta meg a forintot, az euróért délután 14 órakor jegyzett 394,50 forinthoz képest még kevesebbet is, 394,20 forintot kell adni pár perccel 15 óra előtt.
További árfolyamokat a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár oldalán olvashat. >>
Durván alacsony lesz a GDP növekedése
A Fed és az EKB döntése után a monetáris környezet lazábbá vált, de az óvatosság továbbra is indokolt – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke, aki azt is hozzátette, a befektetői hangulat enyhén javult, a hosszú távú kötvények hozama is csökkent.
Inflációt idén 3,5-3,9 százalékra becsüli a jegybank, azonban a növekedési előrejelzésüket a készülő Inflációs jelentésben nagyon keményen csökkentve, 1-1,8 százalék között sávban várja. (A kormányzat szerint a GDP emelkedése „alulról fogja karcolni a 2 százalékot”.)
A gazdasági bővülés a jegybank szerint jövőre is csak 2,7-3,7 százalék között lesz. (Orbán Viktor 3-5 százalékos bővülésről beszélt Kötcsén.) A növekedést még 2026-ban is csak 3,5-4,5 százalékra becsüli az MNB.
Hullámvasúton az infláció
Az infláció ismét a jegybanki toleranciasávba került, és szeptemberre várhatóan még közelebb lesz a 3 százalékos célhoz. Virág szerint azonban októbertől megint enyhe növekedés várható, a dezinfláció 20245 elejétől fog ismét csökkenni.
Az alelnök szerint a fogyasztás és a beruházások növekedésének legfőbb gátja a pénzromlás és az attól való félelem.
A négy tényező
Az augusztusi inflációs adat kedvező volt, a nagy jegybankok kamatot vágtak, az országkockázatban enyhe javulás érzékelhető, míg a gazdasági szereplők körében a bizalom fokozatosan erősödik. Ez tette lehetővé a mostani, 25 bázispontos csökkentést, ám „nem dőlhetünk hátra” – mondta Virág Barnabás, szerinte továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség.
Továbbra is adatvezérelt módon döntenek hónapról hónapra – húzta alá.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Jó volt nekünk az amerikai döntés!
A befektetői hangulat enyhe javulásának a Fed kamatdöntése (és a további várható két kamatvágás) ágyazott meg, és vélhetően ezt az Európai Központi Bank (EKB) is követni fogja – mondta Virág. Hozzátette, az energiahordozók (kőolaj, földgáz) ára csökkent.
Reálbér és fogyasztás
A munkaerőpiac feszessége oldódik, emellett lassuló, de továbbra is élénk reálbér-emelkedés várható a következő egyéves időszakban – közölte az alelnök, aki szerint ez lehet a fogyasztás bázisa. Kiemelte, a fogyasztás „kéz a kézben jár” a régió más országaiban mért adatokkal. Szerinte jövedelemoldalon nemcsak a bérekre, hanem más jövedelemforrásokra és transzferekre is kellene fókuszálni. Úgy vélte, vannak elmozdulások a határon túli vásárlások felé, de ez a kártyaadatok alapján nem olyan jelentős, mint amilyennek be kívánják állítani.
Infláció
A várható enyhe emelkedése, majd csökkenése a bázishatásnak lesz köszönhető, a maginfláció viszont várhatóan 5 százalékra emelkedhet. Megismételte viszont: az év elejére mindkét mutató a csökkenés irányába fog elmozdulni, ami 2025-ben elérhetővé teszi a 3 százalékos inflációs cél. Megjegyezte, a tranzakciós illeték másféleszeresére emelése meg fogja emelni a jövő évi pénzromlás mértékét.
GDP-előrejelzés
A jövő évtől kiegyensúlyozott szerkezetű növekedés várható, a nettó export a jövő év közepétől várható, mert a nemzetközi gazdasági környezetben várhatóan fordulat fog bekövetkezni.
A folyó fizetési mérleg hiánya végleg megszűnik, aktívum várható a következő években is.
Monetáris politika
A monetáris politika nem fog változni, a feltörekvő piacok esetében viszont változékonyak a folyamatok – ismertette a monetáris politika irányelveit Virág Barnabás. A geopolitikai feszültségek kockázatot jelentenek, a dezinfláció folytatódik, ám az inflációs érzékelés csak lassan követi le ezt.
A bizalom erősödése a háztartások fogyasztásának emelkedését is magával hozza, ami így a kamatkondíciók további lazítását is lehetővé teszi.
Kiemelt figyelemmel fogják figyelni:
- az inflációs kilátások alakulását,
- az ország kockázati megítélését (külső egyensúly és költségvetési célok tartása),
- a pénzügyi piaci stabilitását (pozitív reálkamat-környezet és befektetői hangulat).
Varga Mihály mint MNB-elnök?
Tartásról vagy 25 bázispontos csökkentésről tárgyalt a Monetáris Tanács, egyhangú döntés született kamatvágásról – válaszolta kérdésünkre Virág Barnabás.
Arra a kérdésünkre, hogy hogyan változhat a monetáris politika azt követően, hogy lejár Matolcsy György kétciklusos mandátuma, és Kötcsén Orbán Viktor elég konkrétan körülírta, Varga Mihály jelenlegi pénzügyminisztert kívánja a jegybank élén látni, Virág Barnabás azt mondta, a jegybanktörvény előírja azokat a szabályokat, melyek mentén a jelenben és a jövőben is a monetáris politikát alakítani szükséges, személyi kérdésekben pedig nem tiszte véleményt nyilvánítani.
Vége
A háttérbeszélgetés véget ért, pár perccel 16 óra előtt egy euróért 395,20 forintot kértek a bankközi devizapiacon.
A sajtótájékoztató teljes egészében itt nézhető vissza:
