Pintér Bence: Megpecsételné a közös munkát, ha Győrnek lenne egy fideszes alpolgármestere is

Akasztják a hóhért, egy újságíró kérdez egy exújságírót. Hogyan lesz egy újságíróból politikus, polgármester, regnáló polgármester? Mi indította el ezen az úton?

Öt éve költöztem vissza Győrbe, miután előtte 7 évig újságot írtam Budapesten, és azt akartam megnézni, hogy mi a vidéki sajtó szerepe ma, mit lehet csinálni újságíróként szülővárosomban. Úgy láttam, hogy szinte teljesen megszűnt az egészséges sajtóélet, és ezt akartam fellendíteni.

A teljes vidéki sajtót?

Nyilván vannak azért zászlóshajók, amik még működnek, de szerintem bozótharc van. Vannak jó műhelyek szerintem vidéken, például Debrecenben, Szegeden, akár Szombathelyen, Pécsett, de Győrben akkor nem nagyon volt ilyen. A Kisalföld addigra már NER-közelbe került. Ez volt a kiindulópont 2019-ben, hogy sajtót vidéken, sajtót Győrben! És ahogy visszajöttem, rögtön jött egy Borkai-botrány.

Tehát még az előző önkormányzati választás előtt.

A Borkai-botrányt már premier plánban itthonról követtem meg tudósítottam végig, és aztán elkezdtem dolgozni. Azt láttam, hogy nem jó irányba megy a város, nem láttam, hogy épülne alternatíva. Úgy éreztem, hogy muszáj lépni. Helyi képviselőnek mindenképpen el akartam indulni a saját lakókörnyezetemben. Az látszott, hogy ez a verseny úgy fog kinézni, hogy Dézsi Csaba András vagy Borkai Zsolt, meg akkor még az ellenzék majd valakit kiállít, nem tudjuk kicsodát, mert azt a valakit nem sikerült öt év alatt felépíteni. Úgy voltunk azzal a csapattal, akivel már addigra nagyjából összeálltunk, hogy hát akkor induljunk el a polgármester-választáson is! Nézzük meg, adjunk egy lehetőséget a győri választóknak, hogy ne a rossz és a rosszabb közül kelljen választani!

Ellentétek és együttműködések

Elég szorosan nyerte a választást. Itt is újraszámlálás volt, mint Budapesten. Itt sem változott az eredmény, mint Budapesten. Volt olyan érzése, hogy csak a mézesmadzagot húznák el Ön előtt, ha megfordulna a választási eredmény? Mert megfordulhatott volna!

Megtörténhetett volna, de biztos voltam benne, hogy nem fog itt fordulni az eredmény. Valóban, egy nagyon szoros verseny volt, de látszott, hogy Dézsi Csaba Andrást nem szeretnék a győriek.

Ön viszont kikapott a saját körzetében. Ezt hogyan értékeli?

Nagyon remélem, hogy egyszer majd okos elemzők felfigyelnek erre a győri választásra, mert szerintem nagyon érdekes volt az eloszlás. Hármas verseny alakult ki: Borkai Zsoltnak is voltak képviselőjelöltjei, nekünk is, meg a Fidesznek is, ezeken kívül voltak kisebb szereplők is. Ez a felállás polgármesteri szinten nekünk, helyi szinten meg a Fidesznek kedvezett. A Fidesszel elégedetlen választók kétfelé mentek: Borkai Zsolt irányába meg a mi irányunkba.

A 13-as körzetben a Tiszta Szívvel a Városért (TSZV) színeiben Önök nem is indítottak jelöltet, és ott nyert a Szentiváni Civilek jelöltje. Támogatták őt?

Azzal támogattuk, hogy nem indultunk. Ez egy nagy vállalás volt részünkről, mert így lemondtunk számos töredékszavazatról abban a körzetben. De úgy éreztük, hogy így tudjuk támogatni Balog-Farkas Renátát, aki a legjobb jelölt volt abban a körzetben. Végül is az volt a megegyezés, hogy nem fogtunk össze hivatalosan, de segítettük a munkáját.

Ő meg is nyerte a körzetét, a többi helyen viszont a hármas eloszlás miatt mindenütt a fideszesek nyertek. Hogy viszonyul Borkai Zsolt csapatához? Hogy érzi, ő mennyire fideszes és mennyire „protest fideszes”?

Borkai Zsolt csapatában voltak értékes jelöltek, emberek. Borkai Zsolt bent van a közgyűlésben, Hajtó Péter szintén. Korrekt viszony van köztünk. Borkai Zsolt azt elérte ezen a választáson, hogy – ahogy ő szokta mondani – rehabilitálta a város. Szerintem ez igaz, nagyon sokan szavaztak rá, joggal ül itt.

Nagyon érdekes jelenet volt az alakuló közgyűlésen, hogy Dézsi Csaba András meg Borkai Zsolt is odament Önhöz külön kezet fogni. Ez szokás? Vagy ez ott hirtelen jött nekik, hogy mint expolgármesterek gratuláljanak?

Nem tudom, mi a szokás, de örülök, hogy így alakult. Az alakuló ülésnek a szimbolikáján viszont szeretnék változtatni. A polgármesteri láncot én akasztottam a saját nyakamba, ami szimbolikus szempontból érdekes felállás. Én azt gondolom, ezt a leköszönő polgármesternek kellene az új polgármester felé megtennie. Nincs erre protokoll, de azt szeretném, ha a következőnél már lenne erre protokoll, mintegy a stafétát átadva. Én örömmel szeretném ezt a gesztust megtenni a következő embernek öt-tíz-tizenöt év múlva.

Még az előző közgyűlés meghozott egy, a polgármesteri jogköröket erősen csonkító, úgynevezett „bosszú szmsz-t”. Az újról az alakuló közgyűlésen nem sikerült megállapodni, azóta azonban igen. A TSZV frakcióvezetője azt mondta, azért szavazzák meg, hogy működjön a város. A Fidesz szerint viszont ez az új szervezeti és működési szabályzat 99 százalékban azonos azzal, amit „bosszú szmsz-nek” neveztek. Mi változott?

Szerintem a kulcskérdésekben sikerült előrelépni. Egyrészt az alpolgármesterek számának kérdésében. Azt akartam elérni, hogy válasszunk legalább egy alpolgármestert, szerettem volna, hogy a Fidesz-frakció is ismerje el, egy Győr méretű városnál egy alpolgármester nem elég. Az új szmsz értelmében már kettőre van lehetőség. Így tehát még egy alpolgármester személyéről fogunk majd tárgyalni.

Neveket hallhatnánk?

Nem, nem szeretnék mondani.

És hogy mely politikai szervezethez tartoznak?

Civilekben gondolkozunk alapvetően. Nyilván én azt szerettem volna, hogy a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, illetve a frakció képviselői közül válasszunk két alpolgármestert. Kósa Rolandot sikerült megválasztani, Balog-Farkas Renátát nem, tehát ő az, akivel kapcsolatban nem tudtunk megállapodni a Fidesz-frakcióval. Egyébként meg civilekről beszélünk, de pártpolitikus nem merült fel.

Lehet, hogy nem is közgyűlési tag lesz a második alpolgármester?

Elképzelhető, igen. Ez most a mostani szmsz alapján nem muszáj. Emellett én mindig is nyitva hagytam azt a kérdést, hogy fideszes képviselővel is szívesen tudnánk együtt dolgozni, az lenne igazi megpecsételése a közös munkának. Ha ezt a Fidesz-frakció nem szeretné, azt el tudom fogadni.

Most van ugye egy alpolgármester, és négy polgármesteri biztos. Mi az ő feladatuk?

Az ő számuk is korlát nélkül szerepelt a szervezeti és működési szabályzatban, majd a „bosszú szmsz-ben” kikerült teljes mértékben. A második közgyűlésen tanácsnokokat választottunk, ebből hét fideszes, egy pedig a Tiszta Szívvel a Városért-frakcióból érkezik. Ők a város életének különböző területeit lefedő feladatkörökkel bírnak. A Fidesz-frakció nyilván szeretne rálátni minél több dologra a város működésében, övék a közgyűlési többség, így választottak a győriek. De ugyanígy szeretném én is a Polgármesteri Hivatal oldaláról ezeket a területeket lefedni, a feladatokat delegálni. Fontos területeket szeretnék itt kiemelni. Az egyik az a környezetvédelem. A Környezetvédelmi Bizottság megszűnt az új szmsz szerint, viszont nagyon koncentrálnunk kell arra, hogy a város klímavédelmi akciótervét keresztül tudjuk vinni. A különböző területek, amikkel szintén kiemelten foglalkozni akarunk a lakossági kapcsolattartás, a zöld innováció és az agglomerációval való szorosabb viszony, ami most a Versenyképes Járások Programot jelenti.

Lokálpatrióta minimumok

Az alakuló közgyűlésen is felvázolt hét pontot, amit lokálpatrióta minimumnak nevezett, de akkor nem volt alkalma kifejteni ezeket, most azonban itt a lehetőség. Korrupciómentesség. Ön is javasolt átláthatósági szobát, akár Budapesten a Fidesz. Lesz ilyen Győrben?

Mindenképpen lesz, sőt, mi javasoltuk először. A kampányban ezt nagyon korán bedobtuk. Lehet, hogy Budapesten a Fidesz-frakció tőlünk vette az ötletet. Nincs ezzel probléma, sőt, tovább is fejlesztették a dolgot. Egyelőre ez egy átmeneti megoldás, mert

azt szeretném, hogy az összes releváns információ, ami a közre tartozik, az elérhető legyen digitálisan, kereshető módon. Tehát, ne legyen szükség arra, hogy befáradjon a kedves állampolgár vagy újságíró a hivatalba, és papírra kinyomtassuk neki.

De amíg ez nem valósul meg – nyilván itt át kell állítani több rendszert –, nagyon sok olyan szerződés van, amit adminisztrálni kell. Maga a szerződés nyilvános, de az, hogy kivel kötöttük a lakásszerződést személy szerint, az személyes adatnak minősül. Ez a hivatalnak egy nagy feladat, de felmenő rendszerben elkezdjük megcsinálni. Azt kértem a hivataltól, hogy amik eddig az Üvegzseb viszonylag szűkszavú és nehezen beazonosítható PDF-fájljai voltak, azok normális formában kerüljenek egy olyan terminálra, ami az átláthatósági szobában használható. Ami egyéb adatunk van, például nem elérhető ilyen módon, azt meg nyomtassuk ki, és tegyük be, ezek a városi tulajdonú cégeknek az adatai. Ezen a fronton azért még lesz egy-két csatánk.

Azt mondta az alakuló ülésen, hogy a városi cégek szerződései azonnal kerüljenek föl a weboldalukra.

Ez lenne a jó, igen. Erre az a válaszuk, hogy fönt vannak, nekem az a válaszom, hogy nincsenek, én újságíróként ezért pereskedtem évekig ezekkel a cégekkel. Ez most a legfontosabb dolgunk, mert a városnak több forrása nem lesz. Az egész országban nincsen pénz, de az állami oldalról szerintem hiába várunk nagyobb beruházásokra pénzt a következő években. Így ahol meg tudjuk fogni jelen pillanatban a pénzt, az az, hogy ne folyjon el. Maradjon itt nálunk, és akkor azzal tudunk gazdálkodni.

Második pont a lakhatási válság. Valóban, elsősorban megint Budapestet tudom párhuzamként hozni, hiszen a hírek arról szólnak, hogy Budapesten micsoda lakhatási válság van, és ezt a főváros ellenzéki vezetése nem tudja megoldani. Szeptemberi adatok szerint Budapesten 250 ezer forint volt egy hónapra a lakbér, Debrecen volt a második 245 ezer forinttal, míg Győr a harmadik, 200 ezer forint havonta. Bár ez az összeg 20 százalékkal kevesebb, mint a budapesti, de hogyan viszonyul az itteni bérekhez?

Magát az egész helyzetnek a hatásait látjuk a városban, egyre többen laknak a kertvárosi övezetekben. Bár ezek nagyon szép helyek, nem emiatt költöznek oda. Sok esetben bungalókról beszélünk, ahol nincs közművesítés, nem jár a szemetes autó és a többi, és a többi.

Azért költöznek ki, mert a városban lévő lakásokat nem tudják megfizetni.

Látjuk, hogy milyen hatalmas igény lenne egyébként a nyomottabb árú önkormányzati bérlakásokra vagy akár szociális bérlakásokra is. Emellett elszabadult a munkásszállóhelyzet Győrben az elmúlt években. A kertvárosi övezetekben nagyon sok helyen épültek át úgy családi házak, hogy feszegették a jogszerűség határait azok az építési tervek, amik bekerültek a hatóság elé, merthogy a 43 tárolóval rendelkező, az eddiginél kétszer akkorára épített családi házról mindenki tudta, hogy abból munkásszálló lesz. Lépni kell tehát ezen a fronton, és Győrnek nem kicsi az ingatlanvagyona. Van ötezer ingatlanunk, ami nem mindegyik lakás, ebben vannak üzlethelyiségek is, de ennek egy jelentős része nincs felújítva, nem összkomfortos, egyáltalán nem komfortos, egyszobás, ezeket át kell nézni.

Szükséglakások?

Van nagyon sok olyan lakás, ahova nyilván nem szívesen költözne senki, vagy még üresen is áll évek óta. Tehát ezeket át kell nézni, még kell csinálni egy rendes felmérést, hogy mink van, ki és milyen jogcímen lakik benne jelen pillanatban. Lehet, hogy érdemes azzal is kezdenünk valamit, hogy nagyon sok lakás van önkormányzati tulajdonban a gyönyörű barokk belvárosunkban olyan házakban, amihez nagyon nehéz hozzányúlni műemlékvédelem miatt. De nem ezen a szinten mozgunk, hanem azon a szinten, hogy az elmúlt öt évben nem nagyon volt bérlakás-felújítás a városban. Nagyon sok panellakása is van az önkormányzatnak, azokat viszonylag könnyű lenne felújítani, és elég könnyen el lehetne benne helyezni nagyon sokféle típusú lakáskeresőt, illetve olyan embert, aki lakhatást igényel a várostól. Úgyhogy ezt a munkát el kell kezdenünk. Azt gondolom, hogy legalább az első lépéseket meg kell tennünk abban az irányban is, hogy építsünk új lakásokat, új bérlakásokat és nyugdíjasgarzonokat.

Itt mi a helyzet az Airbnb-vel? Van olyan mértékű állomány, hogy az is felnyomja az ingatlan- és albérleti árakat?

Van, ez létező probléma Győrben is, bár talán nem annyira, mint Budapesten. A szállodásokkal, idegenforgalmi szakemberekkel beszélgetve előjött ez a téma, bár talán egyelőre még nem szabadult el annyira.

Harmadik pont a kutatás-fejlesztés idehozatala. Cél, hogy Győr ne csak iparváros legyen, hanem egy inkubátorház is?

Szerintem az most már nagyon szépen látszik, és a friss gazdasági adatok visszaigazolják, amit nagyon régóta mondunk Győrben, és a tavaly elhunyt Rechnitzer professzor is többször kifejtett, illetve ami lózung szintjén mindig elhangzott:

ne csak egy lábon álljunk!

Itt az Audi, ami nyilván családi ezüst Győrben, az autógyár és a neki bedolgozó vállalkozások a győri ipar egy jelentős szeletét jelentik. Viszont azt látjuk, hogy az autóiparnak és egyébként a Volkswagen-csoportnak a számai nem kifejezetten biztatóak jelen pillanatban. Remélem, hogy ez egy átmeneti állapot, de az biztos, nekünk készülnünk kell arra, hogy most már ténylegesen meglépjük a diverzifikációt: nyissunk a szolgáltatóipar felé! Itt az egyetem Győrben, ahol rendkívül sok, egyébként idegen nyelvet beszélő okos ember végez, majd megy el Győrből más városokba tanulni. Őket is vissza lehetne hozni Győrbe. Van is erre terünk: vannak olyan barnamezős övezetek, akár városon belül nagyon jó helyeken, amivel nem nagyon foglalkozott szerintem a győri városvezetés az elmúlt években. Meg kell találni ennek a helyét, meg kell találni, hogy pontosan mivel tudunk idecsábítani olyan cégeket, amikre szükségünk van. És el kell kezdenünk pénzügyi alapot képezni, hogy ha lesznek gazdasági problémáink a következő években, akkor legyen egy puffer, amihez hozzá tudunk nyúlni.

Zöld átállás, ez volt a következő az Ön lokálpatrióta minimumai között. Ez sokban kapcsolódik az előzőhöz, de mi is ez a zöld átállás? Hogyan lehet ezt lefordítani magyarra?

Ennek két iránya van. Az Audi a szolgáltatóipar tekintetében egy jó példát mutat a városban. Az Audinak egy szolgáltatással foglalkozó friss vállalkozása jelent meg itt az elmúlt években, illetve a zöld ipari övezetek terén is egy példamutató irányt visz az Audi: napelempark van az egésznek a tetején, és tényleg odafigyelnek erre. A másik irány: szeretnénk, hogy a további ipari fejlesztések Győrben szem előtt tartanák a környezetvédelmet. Ennek az egyik fele az, hogy

azt szeretnénk, ha az újonnan kijelölt 400 hektáros ipari park területének a fele erdő lenne.

Ez egy nagy vállalás, de úgy érzem és úgy látom, hogy a győriek ezt támogatják. Azt láttam az elmúlt öt évben, a környezetvédelmi szempontok, a klímaszempontok nem érvényesültek a városban. Szeretném, hogyha egy külön biztos foglalkozna ezzel, az ő kezén minden egyes fejlesztésünk átmenne. Ne fordulhasson elő még egyszer az a kedvenc példám, amikor egy ezerlakásos társasházprojekt már a Városstratégiai Bizottság elé került, és ott derült ki az, hogy bicikliutat nem tervezett bele senki.

Kultúra. A programadó beszédében a Győri Filharmonikus Zenekart, a Győri Nemzeti Színházat és a Győri Balettet említette mint kiemelten támogatandó intézményeket. Ez belefér a költségvetésbe? Mert pénzszűke esetén nem az emberektől, hanem például a kultúrától vonják el a pénzt, hiszen ha nem zenél a hegedűs, azt csak túléljük!

Hangsúlyoznom kell, hogy nem csak városi szinten híres társulatokról beszélünk, a Győri Balett és a Filharmonikusok esetében is világhírű társulatokról van szó, és a Győri Nemzeti Színház társulata sem elhanyagolható ismertségű. Ide számíthatjuk egyébként az év egyik legszínvonalasabb programját, a Győrkőcfesztivált szervező Vaskakas Bábszínházat is. Elsődleges fontosságú, hogy a városi támogatás is megmaradjon, illetve a szponzori támogatásokat is tudjuk mellé hozni.

Megkerülhetetlen ennél a pontnál a sport. Ismét van első osztályú focicsapatuk, illetve a Győri Audi ETO KC, a „kézis csajok” szintén világhírűek. Nekik is jut a pénzből?

Egyértelmű, hogy a rendkívül sikeres kézilabdacsapatunkat támogatni kell. A férfi kézilabdában is első osztályú a város, a futballban is felkerült az élvonalba. Az önkormányzat feladata itt elsősorban a szabadidősport visszahozatala. Hozzá kell tennem, hogy a GYAC-nak Borkai Zsolt a vezetője, amely szintén egy kiemelt sportegyesület országos szinten, szép eredményekkel.

Közbiztonság kérdése. Ezt nagyon kiemelte az alakuló ülésen. Volt egy ígéret 14 évvel ezelőtt, hogy „két hét alatt rendet teszünk”, most, 2024 novemberében milyen a közbiztonság helyzete Győrött? Amikor sétálok a városban, nem azt látom, hogy rosszarcú emberek a sikátorokban leselkednének rám, a potenciális áldozatra. Mik a kardinális pontok?

Vannak alapvetően problémás területei a városnak, ez nem titok, azt mindenki nagyjából tudja Győrben, hogy mik ezek a helyileg behatárolható területek. Hiába van négy éve Győrben városrendészet, az elmúlt időszakban nagyon erősen érezhető volt az, hogy a sétálóutca éjszaka, a vasútállomás és a vidéki buszpályaudvar problémássá kezdett válni. És van egy állandó drogprobléma Győrben is, mint ahogy szerintem mindenhol az országban. Az ilyen szerek hatásai alatt lévő emberek is egyre inkább megjelennek a belvárosban. A hajléktalanprobléma szintén egyre inkább felbukkan a belvárosban vagy olyan parkokban, ahol korábban ez nem volt jelen. Ez egy szegénységi, egy függőségi és egy szociális kérdés, amit nyilván a városnak kell kezelni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Győrben sokkal kevesebb a rendőrjárőr, mint amennyinek lennie kéne. A rendészeti megoldás sem két perc, hiszen meg kell nézni, hogy a városrendészet megéri-e azt az évi 700 millió forintot, amit rákölt a város, vagy sem. Elindítottunk egy párbeszédet a rendőrséggel: tudunk segíteni? Egyébként tudunk, mint kiderült, az önkormányzat támogatta a rendőrséget idén már 15 millió forinttal, amivel plusz járőrszolgálatot finanszírozott a város. Mi ezt most a legutóbbi közgyűlésen már az idei évre újabb 15 millió forinttal megtoldottuk, hogy az adventi időszakban már lássuk ennek az eredményét. Emellett a térfigyelőrendszerünk kamerái is annyira elavultak, hogy szerintem még a megyében is csak jobbak vannak máshol. Ez teljes cserét igényel.

Végül pedig a szakemberek, a szociális dolgozók, tanárok, óvónők stb. tisztességes megfizetése. Tényleg ennyire alacsony a bérük? Mégis csak Nyugat-Magyarországról beszélünk.

A győri béreknek a burgenlandi bérekkel kell versenyezniük, ez a problémánk. Az, hogy most itt dolgozik annyi pénzért, amennyit mi tudunk vagy az állam tud neki adni, vagy beül az autóba és egy óra múlva Burgenlandban négyszer annyit keres, szerintem a legtöbbeknek nem egy kérdés. Hozzáteszem, ha nem a saját területén, hanem például takarítóként dolgozik Burgenlandban, akkor is háromszor annyit keres. Az osztrák kollégák már felismerték, hogy nekik van egy könnyen elszipkázható munkaerőbázisuk Magyarországon. Ez ellen azzal tudunk tenni, ha kedvező munkafeltételeket, a jelenleginél magasabb béreket biztosítunk. A burgenlandinál magasabbakat nem hiszem, hogy fogunk tudni adni a következő években, de

meg kell találni azt a pontot, ahol nagyjából el tudjuk érni azt, hogy elgondolkodik: „Megéri nekem az a két óra autózás? Nem, mert azt a családommal tudom tölteni!”

Az első dolog, amit rendezni kell, az egyértelműen az, hogy legyenek szakembereink, mert megépíthetünk 15 idősotthont, nagyon szépek lesznek, de nem lesz, aki dolgozzon benne.

Viták, alkuk és a 80 milliárdos büdzsé

Ha már szóba került a költségvetés: ezek nagyon szép tervek, de azért pénzbe kerülnek. Mekkora összegből gazdálkodnak?

Most 80 milliárd forintos a költségvetési főösszeg. Nem fogunk panaszkodni az adóbevételek miatt, Győrnek az adóbevételei szépen alakultak idén is. Van mozgásterünk, például a korrupciós költséget lejjebb tudjuk faragni, így jelentős összegeket fogunk meg a városban, amit a város működésére tudunk fordítani. Fontos kiemelni, hogy Győrtől idén 11 milliárd forintnyi szolidaritási adót vett el az állam. Az elméleti oldalát értem, sőt megértem: egy gazdag város, nyilván kell beadnunk a közösbe. Viszont azt látom, hogy a továbbiakban is szeretne az iparűzési adóhoz hozzányúlni a kormány, ami most a járási fejlődő városoknak tetszik. A Versenyképes Járások Programmal nagyjából 2 milliárd forint az, amit ebbe szeretnének beletenni.

Az előbb felsorolt hét lokálpatrióta pont az nagyjából éves szinten mekkora összeget vinne el ebből a 80 milliárdos költségvetésből?

Ezek nem nagy tételek. Nyilván a béremelések igen, de szerintem ezek között van olyan is, ami alapvetően bevételt hoz, ilyen az átláthatóság megteremtése. A lakásgazdálkodásnak a normális áttekintése vagy ha kibővítjük az iparfejlesztés tekintetében, ha ténylegesen elkezdjük megnézni a győri önkormányzati kézen lévő ingatlanokat, akkor itt el tud indulni egy olyan gazdálkodás, ami nem feltétlenül viszi a pénzt, hanem legalábbis nullás tud lenni.

Az alakuló ülés után feltettem Önnek a kérdést, hogy hogyan lesz a városnak költségvetése, amikor ilyen erős fideszes többség van, de a polgármester a másik politikai tömbhöz tartozik. Nyilván a kötelező feladatok ellátásán nem nagyon fog megütközni egyik képviselő sem. De a 80 milliárdból mekkora az az összeg, amin majd vitatkozni lehet?

Önkormányzati szinten nem hiszem, hogy olyan hatalmas vitáink lesznek. Szerintem egyetértünk azokban a kérdésekben a Fidesz-frakcióval is, hogy ezek fontos kérdések. Nyilván vitás pontok lesznek. Én azt szeretném, ha a költségvetésnek az eddigiekhez képest egy jelentős részéről a győriek maguk dönthetnének.

Közösségi költségvetés?

Közösségi költségvetést is szeretnénk bevezetni.

Milyen keretösszegben?

Egyelőre 750 millió forintban gondolkodunk.

Az igen szép summa, mert a jóval nagyobb költségvetésű Budapesten 1 milliárd.

Így van. Ezt célozzuk, nyilván a rendszert ki kell építeni. Szerencsére a budapesti tapasztalatok már itt vannak, ezzel is tudunk dolgozni. De szeretnénk azt, hogyha minél nagyobb összeg lenne, amiről tényleg a győriek tudnak dönteni. És ezt nem látom, hogy ezzel milyen problémája lehet a Fidesz-frakciónak, hiszen mégiscsak a választókról beszélünk.

Tehát ezek szerint úgy számol, hogy a költségvetést évről évre kisebb-nagyobb alkukkal el fogják fogadni, és végighúzza az öt évet.

Igen.

És újraindul?

Bizonyára.

Országos politikai pályán nem gondolkodott? Szeretne országgyűlési képviselő lenni?

Én erre vállalkoztam, hogy Győrben szeretnék rendet rakni, és nekem ennyi az ambícióm.