„Kicsoda Rogán Antal?” – kérdezte tavaly februárban a Partizán műsorvezetője Magyar Pétert, akit akkor még csak Varga Judit volt igazságügy-miniszter férjeként ismertek. „Richelieu” – válaszolta Magyar. A 17. századi francia bíboros és főminiszter nevét említve nem kellett részletesen kifejtenie, mire is gondol: egy szóban el tudta mondani, hogy Rogán a második legfontosabb ember a magyar politikában.
Rogán Antal eredetileg közgazdász, aki az akadémiai karriert cserélte a politikára. 1998, vagyis az első Orbán-kormány ideje óta képviselő, ő volt a Fidelitas ifjúsági szervezet alapítója, és az évek során egyre fontosabb pozíciókat szerzett meg magának a Fidesz rendszerében. 2004-től például már ő vezette a Fidesz kampányait, és ehhez a posztjához rögtön botrányos ügyek kötődnek.
Húsz éve, 2005-ben például megjelent egy „Magyar Vizsla” című lap, ami az akkor kormányzó MSZP és SZDSZ politikusait a fényűző életmódjuk miatt keményen kritizáló propagandakiadvány volt. A lapot állítólag egy civil szervezet adta ki, de hamar kiderült, hogy a korrektúrázott, kézírással kiegészített oldalakat Rogán Antal titkárságáról faxolták el a nyomdának.
Fotó: Wikipédia
Ebből az időszakból Rogán nevéhez fűződik az úgynevezett adatlopási botrány is. A Fidesz állítólag egy ismeretlen e-mailen kapta meg azt a jelszót, amivel behatoltak a szocialisták kampányanyagát is készítő ügynökség szerverébe. Ez akkoriban komoly visszhangot váltott ki, a 2006-os választási vereség után meg is rendült a Rogán iránti bizalom a Fideszben.
Ő persze jó érzékkel kiépítette a menekülőútvonalat: a 2006-os önkormányzati választáson – az őszödi beszéd kiszivárgása miatt kitört válság közepette – a budapesti V. kerület polgármesterévé választották. Ekkor kezdődtek azok az ügyek, amelyeket az ellenzék csak „belvárosi ingatlanpanamának” nevez: számos, a Fideszhez és Rogánhoz közel álló személy és cég szerzett meg értékes ingatlanokat az önkormányzattól, a kritikusok szerint feltűnően olcsón. A Fidesz szerint természetesen minden törvényesen zajlott.
A ma igencsak visszahúzódó Rogán Antal nem kerülte mindig a nyilvánosságot, sőt, kifejezetten kereste a bulvárszereplés lehetőségét.
Ehhez nyilvánvalóan köze volt második (volt) feleségének, Gaál Cecíliának is (aki ma már a Rogán-Szendrei Cecília Ágnes nevet használja). Rendszeresen szerepeltek a Blikk című lapban, illetve 2011-ben a házaspár kutyájukkal, Krumplival együtt kapott egy rövid szerepet a TV2 Jóban, rosszban című napi szappanoperájában is.
Ezekben az időkben, a 2010-es évek elején sok hír szólt a Rogán család luxuskiadásairól. Az egyik első ilyen volt a Louis Vuitton hátizsák, amit állítólag a feleségének vett a fiuk születése után pelenkatartónak – de nem kellett neki, így aztán ő volt kénytelen hordani az akkor 240 ezer forintba kerülő hátizsákot. Szintén ekkoriban szúrták ki a karján a milliós Hublot órát, illetve az Audi Q5-ös luxusautóját.
Rogán Antal nevéhez fűződik a „táguló lakás” néven ismert eset is. A 2014-es választások előtt ugyanis többször korrigálta vagyonnyilatkozatát: eszébe jutott ugyanis, hogy a Pasa parki lakás, amelyben akkor éltek, nem felerészben, hanem teljesen az ő tulajdona, majd az is, hogy valójában jóval nagyobb, mint azt korábban feltüntette.
Fotó: MTI
Rogán Cecília bulvárszereplők iránti rajongása közrejátszott abban is, hogy a miniszter régóta kerüli a nyilvánosságot: 2016-ban helikopterrel mentek Szabó Zsófia celeb vidéki lakodalmára, amiről képek jelentek meg a Népszabadságban (közvetlenül azelőtt, hogy a tulajdonos megszüntette volna a lapot). Rogán akkor kivételesen magyarázkodásra kényszerült: a parlamentben ismerte el, hogy hiba volt, még akkor is, ha amúgy a felesége, mint „sikeres üzletasszony” megengedheti ezt magának.
Milliárdok mentek ki az ablakon
A 2010-es kormányváltás után Rogán még nem kapott kormányzati szerepet, de ő lett a parlament gazdasági bizottságának az elnöke, majd 2012-től a Fidesz frakcióvezetője is. Bizottsági elnökként ő kezdeményezte az úgynevezett letelepedési kötvények bevezetését. Ennek lényege az volt, hogy 250-300 ezer euró értékű állampapír jegyzése mellett magyar – így tehát európai – letelepedési engedélyhez juthattak EU-n kívüli állampolgárok. Nagyjából 20 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel, többségük kínai, de voltak köztük arabok, irániak és oroszok is.
A trükk a dologban az volt, hogy az állampapírokat nem közvetlenül az Államadósság Kezelő Központ forgalmazta, hanem erre kijelölt cégek, amelyeket a Rogán által vezetett gazdasági bizottság választott ki. Ezek többsége offshore-hátterű volt, vagyis igyekeztek elfedni, a közvetítési díj kiket gazdagít. Nem kis összegről volt szó: A Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest számításai szerint mintegy 60 milliárd forinttal gazdagodtak.
A program a pénzügyi-korrupciós aggodalmak mellett nemzetközi bírálatokat is kapott. Leginkább azért, mert felmerült a gyanú, hogy a program keretében legális európai letelepedési lehetőséghez jutottak olyanok is, akiket egyébként köz- vagy nemzetbiztonsági kockázatok miatt nem engednének be az EU területére: köztük volt például például Bassár el-Aszad szíriai diktátor egyik bizalmasa is.
Bár hivatalosan nem érintett, Rogán Antal neve több ponton is felbukkant az Országos Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke, illetve az Igazságügyi Minisztérium volt államtitkára ellen folyó eljárásban, az úgynevezett Schadl-Völner-ügyben. Feltűnő például, hogy az elsőrendű vádlott, R. Róbert a lehallgatások és vallomások tanúsága szerint folyamatosan Rogánra hivatkozott, mint akit jól ismer és aki elintéz neki bizonyos szívességeket.
Szintén a lehallgatott beszélgetések közt emlegetett Schadl György és egy orvos-vállalkozó ismerőse egy bizonyos Tónit, Barbarát és Ádámot, mint akikkel egy nagy üzletről beszélgetnek.
A nevek nyilvánvalóan Rogán Antalt, a harmadik feleségét, valamint kabinetfőnökét, Nagy Ádámot takarják – ezt azóta az ügyészség is elismerte, bár a vádhatóság szerint ez nem bizonyítja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövettek volna.
Az viszont a nyilvánosságra került nyomozati anyagok alapján teljesen biztosnak tűnik, hogy Rogán kabinetfőnöke, Nagy Ádám rendszeres kapcsolatban állt Schadllal: a végrehajtói kar elnöke vizsgákat intézett neki a Pécsi Tudományegyetemen. Schadl sofőrje egy naptárbejegyzése szerint egy autót vitt neki, a kesztyűtartóban vélhetően készpénzzel, illetve Nagy cége vásárolta meg a végrehajtói kar egyik budapesti irodaházát.
Mindeközben vagyonának forrására Rogán részben azt a magyarázatot adta, hogy van egy találmánya (egyfajta elektronikus aláírás), amelynek hasznosításáért egy cégtől díjat kap. Vagyonnyilatkozatai alapján hét év alatt több mint 1,3 milliárd forintot keresett így.
Ami viszont figyelemre méltó, hogy Rogán az évek alatt többet vett ki ebből a cégből, mint amennyit a tulajdonos osztalékként kifizetett magának, és annál is többet, mint amennyi a cég nyeresége.
Százmilliárdok Balásy Gyula cégeinek
Rogán Antal szerepe a magyar állami kommunikációs költések centralizálásában központi jelentőségű. A 2014-ben létrehozott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) koordinálja az állami szervek kommunikációs megrendeléseit, amelyek 2018-tól gyakorlatilag szinte csak Balásy Gyula cégcsoportjához kerültek. Korábban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt mondta, hogy a Diákhitel Központ vezetőjeként túláratottnak tűnő megrendeléseket kellett aláírnia úgy, hogy az elvégzett munka minőségével sem volt elégedett. Később a Szabad Európa cikke nyomán indult nyomozás a Balásy-cégek egyes megbízásai ügyében, felmerült ugyanis a túlárazás lehetősége. A korrupciós ügyekre fókuszáló Integritás Hatóság vezetője ügyében az ügyészség állítólag éppen akkor lépett, amikor nyomozást indítottak a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal összefüggésben. Erről korábbi cikkünkben részletesen írtunk:
De nem csak az állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízások központosítása köthető Rogán Antalhoz. 2022-ben jött létre a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), amely az állami koncessziók odaítélésének előkészítéséért és elbírálásáért felelős szervként működik a miniszter felügyelete alatt.
Az NKI egyik legnagyobb horderejű döntése az autópálya-hálózat üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó 35 éves koncesszió odaítélése volt.
Talán nem meglepő, de az üzletet elnyerő hét magántőkealap közül négy Szíjj László, három pedig Mészáros Lőrinc kormányközeli üzletember százszázalékos tulajdonában van. A koncesszió értéke rendkívüli: a magyar állam 35 év alatt 15-17 ezer milliárd forintot fizethet az autópályák üzemeltetéséért és karbantartásáért. A tender átláthatóságát több kritika érte, mivel a részleteket egyszerűen titkosították, a Szabad Európa végül egy pert megnyerve szerezte meg a sokkoló adatokat.
Fotó: MTI
Tavaly áprilisban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az autópálya-koncessziós szerződések szabálytalanságai miatt, a Transparency International Magyarország bejelentését követően. Az ügylet körmönfontsága miatt is érdemes megnézni, miért is tartja problémásnak az uniós testület a 35 évre szóló koncessziót: egyrészt az átláthatóságot nem biztosították, másrészt az ügylet sérti a működési kockázatok megfelelő áthárításának elvét és az időtartam is indokolatlanul hosszú.
A probléma gyökere az lehet, hogy az állam fix díjat fizet a koncessziós társaságnak (MKIF), miközben az útdíjbevételek az államhoz folynak be. Így a társaságot nem érintik az üzemeltetési kockázatok, például a forgalom visszaesése járvány vagy válság idején. Az állam viszont elesik az útdíjak csökkenő bevételeitől, miközben a Mészáros és Szíjj-féle koncessziós társaság garantált profitot kap.
Barbara és a földek?
Harmadik házassága Rogán (Obrusánszki) Barbarával sem botránymentes. 2021-ben szinte bombaként robbant a hír, hogy a hölgy és két családtagja a Rogán-lagzi előtt 1,6 milliárd forint értékben vásárolt volna meg 1022 hektárnyi mezőgazdasági területet Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Rogán Antal tíznapos hallgatás után cáfolta a földvásárlást, „hazugságokon alapuló gyűlöletkampányként” említve azt. Ugyanakkor éppen a kormánypárti Magyar Nemzet mutatott be egy kormányhivatali dokumentumot, amely az adásvétel elutasítását igazolta – így alátámasztva azt, hogy valóban volt ilyen szándék. A Telex belső kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy az ügy Orbán Viktor elé is eljutott, aki elégedetlenségét fejezte ki, és állítólag személyesen kérte Rogánt, hogy állítsa le az ügyletet. Ezt azonban Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa az „ostobaság” szót használva cáfolta.
Idén januárban – Orbán Viktor miniszterelnök indiai pihnése alatt – derült ki, hogy Rogán Antal felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, amelynek részeként megtiltották a belépését az országba. Az amerikai kormány korrupciós ügyekre hivatkozva hozta meg ezt a döntést, amelyet a magyar kormány határozottan visszautasított. David Pressman még amerikai nagykövetként egyértelműen fogalmazott az okokról:
„Rogán Antal áll a középpontjában a magyarországi korrupció rendszerének.”
Az ügyet az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában is kitárgyaltuk.
Rogán Antal kitiltásának hátteréről és a magyarországi korrupció kiépítéséről, esetleges lebontásáról Ligeti Miklóssal, a Transparency International jogi igazgatójával beszélgettünk:
