Csütörtökön hosszabb interjút adott a 444-nek a többek között a kormányzati kommunikációért és a nemzetbiztonságért is felelős Rogán Antal. Ez azután történhetett meg, hogy Londonban találkoztak a lap újságírói a város egyik legdrágább szállodájában, majd másnap a Hyde Parkban, méghozzá a június 1-jei budapesti Békemenet estéjén. Akkor csak röviden tudtak beszélni, de Rogán megígérte, hogy a választás után interjút ad a lapnak.
A több mint egyórás beszélgetésben, amiről maga Rogán is azt mondta egy ponton, hogy „kelletlenül viselkedik benne”, az alábbi fontosabb témákat járták körül.
Párt- és kormányzati kommunikáció
A beszélgetés egyik központi, többször visszatérő témája – érthető módon – a kommunikáció, és Rogán ezzel kapcsolatos feladatai, illetve felelőssége volt.
„Én azokat a vonalakat vagy azokat a határvonalakat a kormányzat részéről mindig betartom, ami mondjuk a párt és a kormánypártok, meg a kormány között húzódik” – mondta többek között, amikor arról kérdezték, hogy milyen munkát végzett a kampány során, hogyan segítette a miniszterelnököt, aki egyben pártelnök is.
Nem sokkal később viszont már arról beszélt, hogy természetes, ha „egy parlamentáris demokráciában összeér egymással a pártfeladat, hiszen a pártok vezetőit választjuk meg politikusnak, és összeér egymással a kormányzati feladat”, valamint azt is természetesnek nevezte, hogy
„ha a Fidesz és a KDNP van kormányon, akkor a Fidesz és a KDNP pártüzenetei meg fognak egyezni a kormányzati döntésekkel és a kormányzati üzenetekkel”.
Ez azért kulcskérdés, mert a választási kampányban a pártoknak megvan kötve a keze, szigorú költségvetési szabályok előírások vannak arra, mennyit költhet egy párt szabályosan kampányra, egy 2013-as törvény értelmében például egy parlamenti választáson egy párt maximum jelöltenként 5 millió forintot költhetne kampányra (a feltételes mód nem véletlen). A kormányt viszont semmilyen korlátozás nem köti, hogy kampányidőszakban azokat a kommunikációs elemeket harsogja „társadalmi célú hirdetésként” számtalan csatornán, amik történetesen megegyeznek a kormánypártok kommunikációs elemeivel.
Háború, szorongás, felelősség
Az interjúban ez napnál is világosabbá válik, amikor a Mexikói úton szakmányban kihelyezett háborús óriásplakátok kérdése jön elő, és Rogán előbb arról beszél, hogy ez ügyben ő is a nemtetszését fejezte ki a kommunikációs ügynökségnek, majd miután a 444 munkatársa jelezte, hogy rendben, rendben, de az egy fideszes és nem egy kormányzati plakátcunami volt, módosít, hogy az igazából másik plakátok esetében történt.
Ha már háborús kampány:
„Én nem látom azt, hogy tömegesen szorongást okoznak”
– mondta arról, hogy a Fidesz (és a kormány) végtelenül leegyszerűsített kampányt folytatott, teleszórva az országot háborúval riogató plakátokkal. Szerinte azután a kampány után, amiben már atomháborús riogatásig jutottunk, nem történt más, mint az, hogy
„a magyar társadalom megértette azt, hogy egy valós problémával kell szembenéznünk”.
KESMA-lapok és jobboldali értékek
Arra, hogy a kormányzati médiabirodalomban rendszeresen folynak lejáratókampányok, és ebben neki mi a szerepe van, válaszadás helyett arról kezdett el beszélni, hogy miért nem adott és nem ad a 444-nek és másoknak sem interjút, és miért nem ajánlja ezt a kormányzat szereplőinek sem.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Azért járnak hozzá rendszeresen a kormányhatározattal nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánított KESMA-médiumok főszerkesztői, mert „ők hajlandók meghallani azt, amit a kormányzat elmondani szeretne” (a 2018-ban létrehozott KESMA alapítvány a korábban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, számos kormánypárti lapot kiadó Mediaworks tulajdonosa). A KESMA-lapokról annyit mondott még, reagálva a lejáratócikkek miatti helyreigazítás-cunamira: „nem gondolom, hogy ők megtévesztik a saját olvasóikat, de egyébként nem irányítom a munkájukat”. Szerinte a kormánylapok valójában „jobboldali értékeket képviselő” lapok, majd amikor szembesítették őt az Origo legolvasottabb cikkeinek szoftpornó címeivel, azt mondta, "a bulvár mindehol ilyen".
Nemzetbiztonság
A kommunikáció kérdése előkerült annak kapcsán is, hogy Rogán egyszerre ura a kormányzati kommunikációnak és a nemzetbiztonsági szolgálatoknak. Miután a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár az a Farkas Örs, aki korábban a Kormányzati Tájékoztatási Központ vezetője volt, felmerült a kérdés, hogy megmaradtak-e a kapcsolatai a kormánykommunikációt végrehajtó szervek felé (igen, derült ki a válaszból), és hogy az információáramlás a titkosszolgálatok és a kommunikációs szervek között kétoldalú-e.
Erre Rogán azt válaszolta:
„Nem. Ennek megvannak a maga határai. A szolgálatoknál keletkező információk egy jó része minősítve van, és ennek megfelelően nem is adható ki. Amíg nem felügyeltem a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat, rengeteg olyan információ volt, amit én sem láthattam. Most gyakorlatilag szinte mindent láthatok, ha akarok.”
1360 milliárd forint
A miniszter szerint szó sincs arról, hogy a kormány 1360 milliárd forint értékben kötött volna kommunikációs közbeszerzéseket, szerinte „egy kicsit rossz struktúrában került összeadásra... körülbelül a fele” a valós összeg. És azért mindig Balásy Gyula cégei nyernek, mert ő ilyen ügyesen tud közbeszerzésen indulni, de ez egy nyílt verseny, hát mit tehetnek, ha valaki ennyire érzi ezt.
Rogán szerint egyébként egyáltalán nem költenek sokat kommunikációra, de hát haladni kell a korral, és hát
„például a Szerencsejáték Rt. költései azért is kell, hogy folyamatosan növekedjenek, mert nemcsak a piac, hanem a versenytársak is nőnek”.
(Ez az állítás azért szorul annyi korrekcióra, vagy minimum kiegészítésre, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta jogszabállyal szüntették meg a félkarú rablók és más kocsmai nyerőgépek működtetésének lehetőségét, illetve többszöri nekifutással lényegében kitiltották az összes online szerencsejáték-platformot az országból. Ez utóbbi szabályozás ugyan messze nem egyedülálló Európában vagy a világon, de azt mondani, hogy a korábbinál nagyobb monopóliumot élvező, és NER-es kifizetőhelyként működő állami szerencsejáték-vállalat a növekvő piaci verseny miatt költ többet, legalábbis különös.)
Népszerűség és urizálás
A miniszter elismerte, hogy rendszeresen rendelnek meg méréseket, szondáztatják a közvéleményt, „ezeknek a kutatásoknak a túlnyomó többsége konkrét kormányzati témákra irányul”. Ha már mérések: azokra a kutatásokra, amelyek szerint időnként még Gyurcsány Ferencnél is népszerűtlenebb, úgy reagált, hogy ő nem gondolja magát népszerűnek és tudatosan lépett ki a nyilvánosságból.
„Évekkel ezelőtt legtöbbet azzal támadtak engem, hogy egyébként most akkor van pénzem arra, hogy lakást vásároljak vagy nincsen. (...) Most úgy látom, hogy az a támadás iránya, hogyha már van jövedelmem, akkor azt a[z adóbevallásban, vagyonbevallásban is szereplő] jövedelmemet miért költöm”
– mondta arra a kérdésre, hogy mi lett azzal a Rogánnal, aki 2014-ben arról beszélt, hogy „urizálni az úri fiúk tudnak, én parasztgyerek vagyok, annak születtem”, majd most London egyik legdrágább szállodájában szállt meg.
A feltaláló
A találmányáról, amelyről sokan azt gondolják, hogy csodálatos fedősztori más bevételeinek fedezésére, azt mondta: „nem egyedül csináltam, gond lenne, ha azt állítanám, hogy egyedül csináltam, hiszen nyilvánvalóan nem vagyok mérnök”, és az csak egy üzleti megállapodásból fakadt, hogy ő az, aki történetesen ilyen jól keres vele.
Arról, hogy történetesen a kabinetfőnöke apjánál lakik – arról a kabinetfőnökről van szó, akinek 800 milliós nyereséget hoztak tavaly a cégei –, azt mondta: „válásom volt, akkor keresnem kellett egy helyet. Hol keres az ember magának egy lakást, ha nem egy ismerősnél?”
Tóni, Barbara és Ádám – a Völner–Schadl-botrány
Nagy Ádám személye amúgy azért is érdekes, mert ő kapcsolatban volt az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botránya, a Völner–Schadl-ügy egyik főszereplőjével, a végrehajtói kamarát korábban vezető Schadl Györggyel.
„Megvártam, hogy mi lesz az egyes vizsgálatoknak az eredménye. Ezekből számomra az derült ki, hogy az Ádám teljes egészében ártatlan ezekben az ügyekben”
– nyugtatott meg mindenkit Rogán. Arról, hogy miért volt szó arról az ügy egyik lehallgatása nyomán arról, hogy az egy magánmentő szolgálatot vezető Grécs László és Schadl György valamiféle 35, de minimum 10-20 évre szóló üzletről tárgyalt „Tónival, Barbarával és Ádámmal”, azt mondta:
„Ez nekem azóta is rejtély, ezt megmondom önnek őszintén. (...) az én lelkiismeretem e téren nyugodt. Én semmilyen ilyen beszélgetésen nem vettem részt”.
Varga Judit, Magyar Péter
Ahogy az is rejtély neki, mint ezt már a 444 megírta, hogy miért mondott a korrupciós botrányról Varga Judit olyat, amilyet mondott. Rogán azt mondta, beszélt Vargával arról, ami a Magyar Péter által készített hangfelvételen elhangzik, és ő azt mondta: „értsem meg, abban a szituációban már bármit elmondott volna, csak hogy szabaduljon a férjétől”.
És ha már Magyar Péterről, a vasárnapi választások egyetlen igazi nyerteséről szó volt – Rogán Antal is azt gondolja-e róla, amit Havasi Bertalan, az ő helyettes államtitkára gondolt néhány hónapja, hogy Magyar kapcsán „reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásáról” beszélt, kérdezték. „Nem állítom, hogy nem reménytelen helyzetben lévő ember, ma már politikus” – felelte, arra viszont szintén nem adott egyenes választ, hogy akkor miért költött a jobboldali média milliárdokat a lejáratására.
Azt tagadta, hogy lett volna szerepe abban, mikor és hogyan váljanak el Magyarék – ez azért érdekes, mert a válás híre már 2021-ben is felröppent, bő egy évvel a választások előtt, de a pár végül csak 2023 tavaszán jelentette be, hogy válnak, és a Blikk akkor arról írt: 2021-ben politikai körökből szóltak nekik, hogy ne akkor váljanak el.
