A budapesti főpolgármesteri címért folytatott, példátlanul szoros versengés kapcsán felmerült, hogy ilyen kis különbség esetén újra kellene számolni a szavazatokat. Tekintve, hogy összesen 806 142 lebélyegzett főpolgármesteri szavazólapot találtak az urnákban, és Karácsony Gergely 324 darab szavazattal szerzett többet Vitézy Dávidnál (371 466 a 371 142 ellenében), ez az igény valóban egybevághat a legtöbb állampolgár ösztönös igazságérzetével. Különösen úgy, hogy a szokásosnál jóval nagyobb arányban találtak a számlálók érvénytelen szavazólapokat, a jegyzőkönyvek szerint összesen 24 592 ilyen került elő, miközben mondjuk az országos EP-listás szavazáson 4 592 791 szavazólapból csak 66 520 volt érvénytelen. (Utóbbi 1,45 százalék, míg a főpolgármester-választáson 3,05 százalék volt az érvénytelen szavazatok aránya.)
Azok közül, akik még ébren kivárták hétfő hajnalban Vitézy Dávid az eredményeket értékelő beszédét, sokan bólogathattak tehát egyetértően, amikor a politikus azt mondta:
„Az érvénytelen szavazatok kirívóan nagy száma miatt arra számítok, hogy ma még eredményt hirdetni a főpolgármester-választáson nem lehet, szinte biztosan újraszámlálásra lesz szükség.”
Csakhogy az ösztönös igazságérzet nincs mindig összhangban az írott jogszabályokkal, és a helyzet megítélését az is torzíthatja, hogy a legtöbb átlagpolgár nem tudja pontosan, hogyan is zajlik egy adott folyamat, jelen esetben a szavazatok megszámolása, benne az érvénytelen szavazólapok kiválogatásával.
Fotó: MTI / Balogh Zoltán
Kezdjük a jogszabályi háttérrel. Magyarországon semmilyen olyan szabályozás nincs, amely automatikus újraszámlálást írna elő egy bizonyos, akár szavazatszámban, akár százalékban kifejezett különbségnél szorosabb verseny esetén. Ezt csak akkor írja elő a törvény, ha a szavazatszámláló bizottság törvénysértően állapította meg a szavazóköri eredményt, illetve ha megsértették azokat a szabályokat, amelyek alapján összesítik a szavazóköri eredményeket és megállapítják a választási eredményt – és ebben az esetekben is csak akkor, ha az ezek alapján beadott fellebbezés eredménye csak a szavazatok újraszámolásával dönthető el. Röviden, ez az eszköz csak a szavazatszámlálás során elkövetett objektív, adminisztratív hibák kiküszöbölésére alkalmas, más jogsértések orvoslására nem.
Ahhoz tehát, hogy Vitézy Dávid, de akár Karácsony Gergely, vagy ők ketten közösen (ha a nyertes nem szeretne kételyeket győzelmével kapcsolatban) elérjék a szavazatok újraszámolását, konkrét jogsértésekre vonatkozó bizonyítékokat kellene benyújtaniuk. És még ebben az esetben is csak azokban a szavazókörökben, esetleg körzetekben történhet ez meg, amelyekre a konkrét panasz vonatkozik, arra tényleg semmilyen lehetőség nincs, hogy egész Budapest minden szavazókörében újraszámlálás történjen.
Több szem, több biztosíték
De nézzük azt, hogyan is lesz egy szavazat hivatalosan is érvénytelen, mi történik akkor, amikor az utolsó választópolgár távozásakor – jellemzően Magyarországon 19 óra után legfeljebb néhány perccel – lezárják egy szavazókörben a szavazást.
Innentől kezdve a szavazóhelyiséget lezárják, senki se ki, se be nem mehet, az urnákat pedig felbontják, és megkezdődik a szavazatok szétválogatása. Ez általában összetolt asztalokon, mindenki jelenlétében és figyelő tekintete mellett történik, így – különösen budapesti szavazókörökben, ahol általában bőven megvan a kötelező önkormányzati emberek mellett legalább 3-4 pártdelegált szavazatszámláló – szinte lehetetlen bármilyen, főleg nagyobb szabású csalás.
Amikor megvannak a jelöltek, listák szerinti kupacok, akkor jön a számlálás. Minden lépést legalább kettő, de általában inkább több szem ellenőriz, azaz a szétválogatást, majd a számlálást is minimum két, „ellenérdekelt” (tehát mondjuk egy fideszes és egy DK-s) delegált végigcsinálja minden kupaccal, és a törvény is előírja, hogy az egyes jelöltek, listák eredményét csak akkor lehet véglegesíteni, ha legalább két, egymást követő számolás ugyanarra az eredményre jut. A leszámolt lapokat végül kötegelik, a kötegeket lepecsételik, aláírják, bedobozolják, ezeket is lezárják úgy, hogy észrevehetetlenül ne lehessen felbontani, majd végezetül az egész csomagot egy őrzött tárolóhelyre szállítják, ahol addig őrzik, amíg még nincs meg a választás végleges, hitelesített eredménye, és le nem telt az összes fellebbezési határidő, ezután pedig megsemmisítik.
Fotó: MTI/Ruprech Judit
Fontos megjegyezni, hogy a rendszerbe számos olyan szűrő van beépítve, amelyek a fentebb említett adminisztratív hibákat hivatottak kiszűrni, a jegyzőkönyvvezető például összeveti a névjegyzék alapján megjelentek számát a szavazólapok számával (ha utóbbiból van több, akkor baj van), összeveti a különböző módokon kijött számokat, sőt központilag is leellenőrzik a számokat, amikor telefonon bediktálják az eredményeket. Természetesen előfordul, hogy a hajnal óta talpon lévő, monoton, de egyben stresszes munkát végző szavazatszámlálók, esetleg maga a jegyzőkönyvvezető is hibázik, de az tényleg ritka, hogy mindez végigmenjen a teljes rendszeren észrevétlenül. A szavazatszámláló bizottságok tagjait egyébként nem is engedik rögtön haza, hanem amíg nincs minden jegyzőkönyv, pecsét, aláírás megléte ellenőrizve, a számok összevetve a központban, addig együtt kell várakozniuk, hogy ha valamit pótolni, módosítani, újraszámolni kell, kéznél legyenek.
Világos, mint a vakablak
Az érvénytelen szavazólapok azonban ennél is szigorúbb eljáráson mennek át. Ha ugyanis valaki „gyanús” szavazatot talál, akkor ezt azonnal jelzi, és a lapot minden szavazatszámláló megnézi, majd közösen döntenek arról, érvénytelen-e vagy sem. Ha annak találtatik, akkor az indoklást rávezetik a szavazólap hátára, és ezt minden szavazatszámláló alá is írja, végül pedig az összes érvénytelen szavazólap egy külön kötegbe kerül, és megy a többi szavazólappal együtt a fenti úton tovább. Arra tehát egyébként van lehetőség, hogy csak az érvénytelen szavazatokat nézzék át újra, csak éppen – a fentiek értelmében – törvényi felhatalmazást lenne valószínűleg lehetetlen erre találni.
Elméletben egyébként elég egyértelmű, hogy melyik szavazólap az érvénytelen. Az alapszabály nagyon egyszerű:
„Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet”
- fogalmaz a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról, majd pár paragrafussal később ki az is ki van fejtve, mi számít érvénytelen szavazólapnak:
Érvénytelen a szavazólap, amely
a) nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal,
b) a törvényben meghatározottnál több szavazatot tartalmaz, vagy
c) nem tartalmaz érvényes szavazatot.
(2) Érvénytelen az a szavazat, amelyet
a) nem a 186. § (2) bekezdése szerint adtak le,
b) kiesett jelöltre, listára adtak le.
(3) A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon a (2) bekezdés szerint érvénytelen szavazat is szerepel, vagy ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak."
Röviden: amelyikről hiányzik a szavazókör pecsétje, az mindenképpen kiesik, egyébként pedig az számít érvénytelen szavazatnak, ahol vagy egyik karikában sincsen két egymást metsző vonal, vagy egynél több karikában találnak ilyet. A törvény elég világosan fogalmaz, ám egyrészt a szavazatszámlálók nem mindig vannak tisztában a törvény pontos szövegével, másrészt az is előfordulhat, hogy nem értelmezik azt jól.
Persze vannak tényleg „szürke zónás” esetek. Előfordul például, hogy a szavazópolgár nem két egymást metsző vonallal, hanem mondjuk a kör besatírozással, a körbe tett pipával vagy hasonlóval próbálja jelezni szándékát. Előfordulhat, hogy valaki tévedésből tesz egy vonalat vagy egy pontot az egyik karikába, majd a másikban már szabályosan szavaz (ez egyébként egyértelműen érvényes szavazatnak számít, de elsőre megtévesztő lehet). Az sem ritka, hogy a választópolgár valamilyen szívhez szóló üzenetet, szép rajzot is mellékel a szavazata mellé, és ha nem figyel, esetleg ezek belecsúsznak egy karikába, adott esetben akár érvénytelenítve szavazatát. Összezavarhatja a szavazatszámlálókat az is, ha valaki mondjuk akkurátusan odaír egy a szavazáson nem szereplő jelöltet a lapra, rajzol mellé karikát is, be is húzza az X-et – de közben egy érvényes szavazatot is lead egy valódi jelöltre (ez ugyanis teljesen érvényes szavazatnak számít, ahogy fentebb is olvasható).
A másik oldalon előfordulhat, hogy valaki nyilvánvalóan szándékosan érvénytelenül akar szavazni, mondjuk összefirkálja az egész lapot, egy nagy X-et tesz az egész lapra, esetleg – a korábbi választásokon mozgalomként is megjelenő módon – egy férfi nemiszervet rajzol a lapra. Ha bármelyiket úgy teszi, hogy véletlenül egy, és csakis egy jelölt vagy lista melletti karikában van két egymást metsző vonal, akkor szavazata bizony akár érvényesnek is minősülhet.
Az ilyen nehezebben eldönthető esetek azonban ritkábbak, és e sorok szerzőjének tapasztalatai szerint az ilyenkor már a közös megpróbáltatásokban összecsiszolódott, a kezdeti gyanakvást, személyes ellenszenvet félretevő, a hajnalban keléstől kellően fáradt szavazatszámlálók nagyobb viták nélkül tudnak dönteni, és általában a tényleg kétes esetekben a szavazó feltételezhető szándékát veszik elsősorban figyelembe, pártállástól függetlenül. (Például egy besatírozott karikára lehet azt mondani, hogy abban végül is van két egymást metsző vonal.) Ha végképp nem sikerül dűlőre jutni, akkor a szavazatszámláló bizottság tagjai szavazattal dönthetnek, egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, de ilyesmire valószínűleg nagyon ritkán kerül sor, és ekkor is lehetőség van jegyzőkönyvben felvetetni a különvéleményét valakinek.
Nem ezen fog múlni
Előfordulhat tehát, hogy egy-egy kétes megítélésű szavazólap marad a rendszerben, amelyről akár máshogy is lehetne dönteni, vagy akár az is, hogy egy-egy a törvény értelmében érvényes szavazólapot figyelmetlenségből vagy a törvény rossz értelmezése miatt érvénytelennek minősítenek, de ezek aránya nagyon-nagyon alacsony lehet. Még a mostani budapesti számok mellett sem valószínű, hogy találnának több száz ilyet az érvénytelen szavazatok újraellenőrzése során – az pedig pláne nehezen elképzelhető, hogy ezek nagyjából kivétel nélkül egyébként nélkül Vitézy Dávidra leadott, de érvénytelenített voksok lennének. Ennél az is valószínűbb, hogy a szavazatok szétválogatása során történtek hibák – hiszen ezt előfordulhat, hogy csak két ember ellenőrzi – vagy hogy az érvényes szavazólapok között maradhatott egy-két érvénytelen voks is.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az egész érvénytelen szavazat kérdés akkor lenne izgalmas, pláne gyanús, ha egyes szavazókörökben kiugróan magas lenne ezek aránya, mert ez arra a gyanúra adna okot, hogy ott valaki vagy valakik valamilyen trükkel utólagosan „gyártottak” érvénytelen szavazatokat. Ilyesmiről viszont – egyelőre – nem hallottunk. A mostani budapesti adatokat bőven magyarázza a tény, hogy például Magyar Péter érvénytelen szavazásra buzdította híveit a Karácsony-Vitézy párviadalban, valamint az is, hogy Szentkirályi Alexandra ugyan áthúzva, de mégis szerepelt a szavazólapokon, ez is megzavarhatott egyeseket.
Akármilyen szoros is lett tehát az eredmény, jelenleg nincs ok arra, hogy ne fogadjuk ezt el végeredménynek, és jelen állás szerint nem is látszik arra jogi út, hogy megtörténjen egy teljes vagy részleges újraszámolás.
[A szerző 2002 óta egy kivétellel minden parlamenti választáson, illetve két önkormányzati választáson is szavazatszámláló biztosként dolgozott, a mostani választáson azonban csak szavazópolgárként vett részt.]
