A magyar kormány 2023 decemberében jelentette be, hogy a Svájci Alap támogatásával Magyarország 87,6 millió svájci frankot (akkor ez mintegy 36 milliárd, most nagyjából 38,6 milliárd foritot jelent) kap a gazdasági és társadalmi különbségek csökkentésére, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítésére. A Svájci–Magyar Együttműködési Program második keretmegállapodását 2022 novemberében írta alá Jean-Francois Paroz svájci nagykövet és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. A programokban a Belügyminisztérium négy kiemelt projekt operátoraként vagy megvalósítójaként vesz részt.
Ilyen a digitális terek elérhetőségének javítása és a hátrányos helyzetű csoportok digitális kompetenciájának fejlesztése 11,7 millió svájci frankos kerettel, a hospice-palliatív ellátás fejlesztése, 11,76 millió svájci frank összegben. Támogatást kap az emberkereskedelem elleni küzdelem 2,33 millió svájci frank értékben, míg a vízminőség javítását célzó szennyvízkezelési projekt 18,7 millió svájci frankból valósul meg. A svájci fél valamennyi programot jóváhagyta, az elszámolási időszak záró dátuma 2029. december 3.
Svájc a második pénzügyi hozzájárulás keretében összesen 1,3 milliárd svájci frankkal támogat kiválasztott uniós tagállamokat a kohézió és a migráció területén – ebből érkezik érkezik Magyarországnak 87,6 millió frank.
Csakhogy az EU kemény fellépése miatt felmerült, hogy Svájc a Magyarországon észlelt problémák miatt hasonló döntésre juthat.
Fotó: Navracsics Tibor / Facebook
Érdemes felidézni, hogy Magyarország 2025 kezdetével több mint egymilliárd euró értékű uniós támogatást vesztett el – ez mai árfolyamon több mint 413 milliárd forint. A források felszabadításának feltétele az lett volna, hogy a kormány 2024 végéig végrehajt bizonyos reformokat, amelyeket végül nem sikerült teljsen tető alá hozni. Az uniós forrásokat 2022 végén fagyasztották be, miután az Európai Bizottság vizsgálatai arra jutottak, hogy Magyarország több uniós normát és alapértéket is megsértett. Az egyik hangsúlyos ügy a gyermekvédelminek elnevezett törvény: az eredetileg széles társadalmi támogatottságot élvező pedofilellenes rendelkezés jelentős felháborodást váltott ki, ugyanis azt a parlament 2021 nyarán egy, a szexuális kisebbségeket erősen megbélyegző kiegészítéssel fogadta el. Az alapvetően a pedofil bűncselekményekre fókuszáló jogszabályba utólag került be a szexuális kisebbségeket érintő rendelkezés, amely sokak szerint összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. A törvény elfogadása után az Eurochild gyermekjogi szervezet arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály „éppen azoknak a gyermekeknek árt, akiket állítólag védeni akar”.
Az úgynevezett feltételességi eljárás – amelynek célja az uniós költségvetés védelme – elsősorban a közbeszerzések átláthatatlansága, az ellenőrzési mechanizmusok hiányosságai és a korrupciós kockázatok miatt indult el. Bár az Orbán-kormány az elmúlt években több reformnak nevezett intézkedést is bevezetett – például létrehozta az eddig igencsak fékezett habzásúnak tűnő Integritás Hatóságot és módosította a közbeszerzési szabályokat – , az EU szerint ezek nem bizonyultak elegendőnek a problémák orvoslására.
A legutóbbi részlet kiadásának határideje viszont 2024. december 31-én lejárt, így a több mint 1 milliárd eurós „ingyenpénztől” elesett az ország. Az Európai Bizottság legutóbbi, 2024 júliusában kiadott jelentése szerint Magyarország továbbra sem felel meg az EU demokratikus normáinak, különös tekintettel a politikai pártfinanszírozás, az összeférhetetlenségi szabályok betartása és a médiafüggetlenség kérdésében. Orbán Viktor miniszterelnök korábban többször hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nem mond le a pénzügyi támogatásról, amely a hivatalos kormányzati narratíva szerint „jár Magyarországnak”.
És a svájci pénz jár?
A helyi hatóságok nem fagyasztották be a Magyarország számára biztosított forrásokat – mondta Michael Steiner, a Svájci Szövetségi Külügyminisztérium (EDA) szóvivője a Keystone-SDA hírügynökség kérdésére a svájci Plattformj szerint. Korábban a svájci külügy az NZZ am Sonntag lapnak nyilatkozott arról, hogy a Magyarországnak járó forrásokat nem fagyasztották be, de a második pénzügyi hozzájárulás keretében együttműködési elveket állapítottak meg partnereikkel szemben.
A cikk szerint ugyanis Svájc alapvetően osztja az EU aggodalmait.
Az együttűködési elvek között szerepel az alapvető jogok tiszteletben tartása is. Amennyiben a Svájc által finanszírozott programok és projektek során nem tartják be az alapelveket, Svájc intézkedéseket hozhat. Ez jelentheti egy projekt felfüggesztését, szélsőséges esetben pedig akár az adott támogatás megvonását is.
A Svájci Szövetségi Külügyminisztérium ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi gyakorlatban a svájci minőségi követelmények teljesültek.
Kérdéseinket elküldtük a Svájci-Magyar Együttműködési Programért felelős, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium alatt működő Európai Uniós Fejlesztések Koordinációjáért Felelős Helyettes Államtitkárságnak, válaszaikkal bővítjük cikkünket.
