A Transparency International korábbi, 2023-ra vonatkozó felmérése szerint Magyarország az Európai Unió legkorruptabb országa. A Eurobarométer idén rögzített vizsgálata alapján pedig mindez egy kicsit sem lephette meg a magyarokat: bár uniós szinten sem bíznak a polgárok a tiszta közéletben, gazdaságban és egészségügyben, a magyarok még ennél sokkal szkeptikusabbak, azaz korruptnak tartják az országot. Sőt: a többség szerint az üzleti siker egyetlen módja a politikai kapcsolatok építése — ez gyakorlatilag annak beismerése, hogy a társadalom része úgy látja, hogy nem a rátermettség, a szorgalom vagy a jó ötlet számít, hanem a politikai bekötöttség.
Az Eurobarométer mind a 27 tagországban felmérést végzett, hogy kiderüljön: hogyan állnak az európaiak a korrupcióhoz, mennyire tartják elfogadhatónak, milyen személyes tapasztalataik vannak és hogy mennyire bíznak az intézmények korrupcióellenes erőfeszítéseiben. A megkérdezett uniós polgárok 65 százaléka szerint a magasabb szintű korrupciós ügyeket nem vizsgálják megfelelően, mindössze 30 százalék elégedett a nemzeti kormányok korrupcióellenes küzdelmével. Az európaiak 68 százaléka szerint a korrupció széles körben elterjedt a tagállamokban, ez enyhe, két százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest.
A legtöbben úgy látják, hogy a korrupció a politikai pártokon belül (55 százalék), a helyi, regionális vagy országos szintű politikusok (50 százalék) és a közbeszerzéseket odaítélő (37 százalék) illetve az építési engedélyeket kiadó tisztviselők (56 százalék) körében van jelen.
Magyarországon nincs javulás a 2023-as adatokhoz képest: a megkérdezettek 88 százaléka úgy érzékeli, hogy a korrupció elterjedt az országban, ez messze meghaladja az uniós átlagot. Csak 10 százalék szerint ritka a jelenség és 0 százalék gondolja azt, hogy nincsen korrupció — ez egyébként megegyezik az uniós értékkel, tehát más tagországokban sincsenek illúzióik a megkérdezetteknek. Amikor az elmúlt három év tendenciáira kérdeztek rá, 51 százalék állította, hogy nőtt a korrupció, ezen a területen nincsen változás a tavalyi felméréshez képest, viszont a 2023-as 9 százalékkal szemben idén már 8 százalék érzékelte úgy, hogy csökkent a korrupció aránya Magyarországon.
Fotó: Eurobarométer
- míg Görögországban (98 százalék), Portugáliában (96 százalék), Máltán (95 százalék), Szlovéniában (95 százalék), Horvátországban (92 százalék) és Cipruson (91 százalék) a megkérdezettek több mint 90 százaléka mondta azt, hogy a korrupció elterjedt országukban,
- addig Finnországban (18 százalék), Dániában (26 százalék) és Luxemburgban (43 százalék) sokkal kevesebben osztották ezt a nézetet.
- Bár az északi tagállamokra gyakran bezzeg-országként tekintünk, a korrupció jelenlétének megítélésében jelentős változások történtek Svédországban, ahol a válaszadók 49 százaléka mondta azt, hogy a korrupció elterjedt, ez 12 százalékos, a vizsgálatban rekord növekedést jelent egy év alatt. Hollandiában is egyre korruptabbnak látják országukat: 7 százalékkal 54 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik szerint ez típusú megvesztegetés széleskörűen jelen van.
A negatív értékek mellett látszik egyfajta elvi ellenállás az ügyeskedéssel szemben: uniós szinten 61 százalékos arányukkal többségben vannak azok, akik elfogadhatatlannak tartják a korrupciót. De mintha elkopnának a tisztaság pártján állók: egy év alatt három százalékkal csökkent azoknak a száma, akik elutasítják a megvesztegetést. A legmagasabb arányban Spanyolországban mondtak nemet a korrupcióra, de például Máltán is 77 százalék jött össze — itt 95 százalék állította azt, hogy az országot megfertőzte a mutyizás.
Tizenhét uniós tagállamban — köztük Magyarországon — a megkérdezettek legalább fele egyetértett azzal, hogy az üzleti siker egyetlen módja a politikai kapcsolatok megléte. Horvátországban (79 százalék), Cipruson (77 százalék), Bulgáriában (73 százalék), Magyarországon (72 százalék) és Görögországban (70 százalék) tízből legalább heten tehát nem hisznek a tisztességes verseny jelenlétében.
A magyarok az egészségügyet is korruptnak látják, üzleti siker pedig nincs politika nélkül
A magyarok nagyjából azonos területeken érzik a korrupció jelenlétét, mint amit az uniós átlag kirajzol, de vannak kisebb, beszédes különbségek. Ahogyan a 27 tagország átlagában, úgy Magyarországon is a politikai pártokban látják a legelterjedtebbnek a korrupciót a megkérdezettek (52 százalék), egy százalékkal az uniós átlag alatt. A nemzeti, regionális vagy helyi szinten tevékenykedő politikusokban sincsen sok bizalom, sem itthon, sem az EU tekintetében: itthon 52, az uniós átlagban 50 százalék látta érintettnek őket a piszkos ügyekben.
Bár az uniós átlagnál is pesszimistábbnak tűntek a megkérdezett magyarok az állami pályázatokat odaítélő köztisztviselők érintettségének kérdésében, az igazi meglepetést az egészségügy okozta: a megkédezettek 43 százaléka mondta azt, hogy a területen elterjedt a korrupció. A kormányzat az utóbbi években — az egészségügyi, kiemelten az orvosi béremelések mellett — igyekezett kifehéríteni az egészségügyet és megszüntetni a borítékozást. Ennek hatásai a felmérés alapján még nem igazán értek el a magyarokhoz.
Szintén jelentős a különbség az ügyészség érintettségének megítélésében: míg az uniós átlagban 14 százalék, a megkérdezett magyarok 20 százaléka mondta azt, hogy a probléma elterjedt az állami ügyészségi rendszerben is.
Fotó: Eurobarométer
Negatív kép rajzolódik ki arról is, hogy mit gondolnak a magyarok az üzleti érvényesülés és a politika kapcsolatáról: 77 százalék szerint túl szoros a kapcsolat a politika és az üzleti körök között (ez négy százalékos csökkenés 2023-hoz képest), 75 százalék pedig nem tartja elegendőnek az erőfeszítéseket a magas szintű korrupció üldözésében. Öt százalékkal 72 százalékra nőtt azok aránya, akik arra jutottak, hogy politikai összeköttetések nélkül nincsen üzleti siker Magyarországon.
Fotó: Eurobarométer
A megkérdezett magyarok hét százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet tapasztalt vagy tanúja volt ilyen eseménynek, ez egy év alatt két százalékos csökkenés. 10 százalék, azza minden tizedik ember ismer olyan személyt, aki elfogad vagy elfogadott kenőpénzt, ez hat százalékos csökkenés 2023 óta és megegyezik az uniós átlaggal.
Érdekesebb, hogy mit gondolnak a magyarok a korrupció bejelentéséről: 38 százalék úgy látja, hogy nehéz bizonyítani ezeket az eseteket, 29 százalék szerint nem is lenne értelme megmozdulni, mert a felelősöket nem büntetnék meg. Minden negyedik megkérdezett mondta azt, hogy nem kapnak megfelelő védelmet azok, akik bejelentést tesznek. Ezzel egybevág, hogy a megkérdezett magyarok nem igazán bíznak sem a rendőrségben, sem az igazságszolgáltatás más szereplőiben, de az uniós átlagtól elmarad a bizalom a média esetében is.
Csak a megkérdezettek 46 százaléka bízna a rendőrségben, szemben az uniós átlag 60 százalákkal. Még ennél is rosszabbul állnak az igazságszolgáltatás más területei: a bíróságokban, törvényszékekben és az ügyészségben csak a megkérdezettek 21 százaléka bízna meg egy ilyen kényes esetben.
A média és az újságírók sem tudták megszerezni a többség bizalmát: csak 12 százalék támaszkodna rájuk bizalommal, ez egy százalékos romlás egy év alatt és két százalékos elmaradás az uniós átlaghoz képest, ami szintén meglehetősen szomorú képest fest.
Fotó: Eurobarométer
A felmérésben kitértek a demográfiai megoszlásra is:
- uniós szinten a férfiak (15 százalék) nagyobb valószínűséggel ismernek valakit, aki kenőpénzt fogad el vagy fogadott el, mint a nők (8 százalék).
- Erről a 40-54 éves válaszadók 12 százaléka számolt be, ez a legnagyobb arány az életkori csoportok között. A 15-24 évesek mindössze 8 százaléka állította, hogy ismer valakit, aki piszkos pénzt fogadott el.
A módszertanról: a felmérést a Verian Group az Európai Unió 27 tagállamában végezte el 2024. február 7 . és március 1. között. A különböző társadalmi és demográfiai csoportokhoz tartozó 26 411 válaszadóval anyanyelvükön készítettek interjút. A felmérés az Európai Bizottság Migrációs és Belügyi Főigazgatóságának (DG HOME) megbízásából készült.
