Cikk jelent meg a brit konzervatív The Times című lapban Novák Katalinról, akiről utoljára májusban írt a lap Magyar Péter, mint politikai tényező megjelenésével összefüggésben. Akkor úgy fogalmaztak, hogy „Novák és Varga lemondásra kényszerült, miután kiderült, hogy a pápa magyarországi látogatását arra használták fel, hogy eltussolják egy árvaház igazgatóhelyettesének pedofil ügyét”.
A volt köztársasági elnök szeptember 9-én az X-en jelentette be, hogy az X-Y Worldwide vezérigazgatójaként új tisztséget vállalt el Stephen J. Shaw demográfus oldalán, ennek apropóján a Times „Hogyan szerezzük vissza kisbabáinkat?” címmel közölt elemzést. A szerző a cikk elején azt fejtegeti, hogy hiába öregszik a népesség és omlanak össze a demográfiai adatok világszerte, Orbán Viktor illiberális Magyarországa ellenáll a születésszám csökkenésének.
A szerző úgy látja, hogy miközben a kutatók baljós figyelmeztetéseket adnak a globális termékenységi válságról, Magyarország egyik legvitatottabb politikai vezetője próbálja megállítani a születési recessziót. Novák Katalin meg van győződve arról, hogy jelenleg a „demográfiai összeomlás” az „első számú kihívás” az emberiség számára.
Fotó: Facebook
„A háromgyerekes édesanya próbálja újjáépíteni karrierjét, miután le kellett mondania az államfői posztról, mert kiderült, hogy megkegyelmezett egy gyermekotthon igazgatóhelyettesének, aki pedofil ügyet próbált eltusolni” – áll a cikkben.
Ám most Stephen J. Shaw brit adattudóssal, pronatalista kampányolóval együtt Novák megalapította az XY Worldwide-t, amelynek deklarált küldetése, hogy „megoldja a világ összeomló születési arányát”. Ahogy Novák Katalin posztjaiból is kiderült, múlt héten tényfeltáró látogatást tett Japánban és Dél-Koreában, ahol a születési ráta világszinten is a legalacsonyabbak között van.
Shaw szerint – akinek a témában idén megjelent dokumentumfilmjét nem mindenhol fogadták kitörő lelkesedéssel, sőt, tudósok egy csoportja tételesen cáfolja is elméletét –, Dél-Koreában a születések száma 20 évente a felére csökken, ami figyelmeztetés lehet a világ számára, hogy a jövő így fenntarthatatlan. Novák pedig azt mondta: megdöbbent azon, hogy az országban több babakocsit vesznek kutyáknak, mint gyerekeknek.
Novák rámutatott, hogy az Európai Unió tagállamai a GDP átlagosan 2,4 százalékát költik gyermekellátásra, s bár a pénzügyi ösztönzők szükségesek, de nem elegendőek.
„A kultúra kulcsfontosságú elem. Ha a gyermektelen életet több lehetőséggel, szabadsággal, pénzzel és potenciállal rendelkező gyermekmentes státuszként, a családi életet pedig problémás dologként ábrázolják, tele lemondással, megalkuvással, szomorúsággal, fájdalommal és aggodalommal, akkor miért találnák vonzónak a fiatalok?” – teszi fel a kérdést a volt köztársasági elnök.
És akkor Magyarország megmutatja (?)
Itt jö be Magyarország, ahol Orbán Viktor, az ország bevallottan „illiberális” miniszterelnöke arra figyelmeztet, hogy Európa alacsony születésszáma „civilizációs öngyilkosság” felé tart.
Magyarországon 14 év alatt a GDP több mint 5 százalékát kitevő „gyermekgondozási” intézkedések rendszerét építették ki, ahol a párok 21 ezer angol font (mai árfolyamon 9,8 millió forint) összegű „csecsemőtámogatásra” pályázhatnak, amely öt év nemzeti minimálbérének felel meg. (Ennek összetételét nem taglalja a cikk, pedig igen fontos lenne tételesen látni – a szerk.).
A cikk arra is kitér, hogy Magyarországon a szülőknek nyújtott adókedvezmények és pénzügyi támogatások folyamatosan nőnek, ezért több gyermek születik. A négy vagy több utóddal rendelkező nők például adómentességet élveznek.
A szerző azért hozzáteszi: miközben a kormány a hagyományos család tradicionális vízióját hirdeti, az LMBTQ propaganda ellen kampányol.
Novák Katalin büszke is a kormány korai eredményeire: 2011-ben Magyarországon a termékenységi ráta megegyezett Dél-Koreáéval (1,2 születés jutott egy nőre). A következő évtizedben Magyarországon azonban ez 1,59-re emelkedett, míg Dél-Koreában tovább csökkent. Mindez sok csodálót szerzett az országnak a politikai jobboldalon.
Azonban azóta a demográfusok megkérdőjelezik, hogy a magyar intézkedések valóban működnek-e, ugyanis 2024 első hat hónapjában az egy nőre vetített szülések száma itt is 1,4 alá esett, emeli ki a szerző.
2024 májusban hazánkban 6284 újszülött látta meg a napvilágot, ez 11 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Amióta a KSH-nak vannak visszatekintő havi adatai, még sosem született tavasszal ilyen kevés gyerek, de az éves adatok alapján is látható, hogy a májusi adat évszázados negatív rekord. És a visszaesésben szerepet játszhat a reálbérek tavalyi visszaesése – de ezt már nem említi a The Times.
Azt viszont igen, hogy a magyar támogatási rendszer elsősorban azoknak az anyagilag kedvező helyzetben élő pároknak kedvez, akiknek sok esetben amúgy is lett volna gyermekük. Tehát az elmélet nem eredményezett fenntartható baby boom-ot, sokkal inkább egy rövid életű statisztikai érdekesség volt.
Shaw a The Times-nak azt mondta, hogy a magyar politikát akkor is érdemes megvizsgálni, és túl korai lenne megítélni, hogy a lépések hosszú távon sikeresek vagy sikertelenek lesznek-e. „Magyarország termékenységi rátáinak kezdeti emelkedése nem a tehetősekről szólt, hanem arrl, hogy huszonéves fiatalok vállaltak gyereket. A kulcskérdés most az, hogy ez a gyermektelenség tartós csökkenéséhez vezet-e, amely a magyar nők több mint 40 százalékát érinti. Vannak olyan korai jelek, amelyek arra utalnak, hogy optimistának kell lenni” – jelentette ki Novák Katalin munkatársa, Stephen J. Shaw.
