Vajon miért döntött a bíróság a három tanárperben másként?

A kirúgott tanárok ügyében miért döntött a bíróság egyszer mellettük, máskor ellenük? Miért változtatta meg az eredményt a másodfok? Miért döntött az elsőfok úgy, ahogy? Főleg akkor, ha ugyanarról a helyzetről van szó? – Azaz: Mi  folyik a bíróságokon? – teszi fel a hiánypótló kérdéseket a Tanítanék Mozgalom hírfelületén Nagy Gábor szakértő annak kapcsán, hogy a karinthys, a kölcseys, a vörösmartys és az eötvösös tanárperek ugyanarról szóltak. 

Mégis más és más ítéletek születtek.

2022 nem a választások, hanem az oktatási mozgalom éveként maradt meg sokak emlékezetében. Országos pedagógussztrájk és polgári engedetlenségi hullám, tanártüntetés, diáktüntetés, polgárok tiltakozásai. Ebben az évben szűnt meg az EMMI, és került az oktatásügy a Belügyminisztérium alá.

A tiltakozások egy kritikus pontján – amikor talán elérkezett volna a jól megszokott nyugvópont, azaz a “megunják, hazamennek” – a belügyi szemléletváltás olyat tett, amit a harmadik magyar köztársaság idején még soha eddig: 13 tanárt kirúgtak állásából, amiért kiálltak az oktatás tönkretétele ellen és a diákjaik jobb oktatása mellett. 

A budapesti Kölcsey Gimnáziumból kirúgtak öt pedagógust: Molnár Barbarát, Ocskó Emesét, Palya Tamást, Sallai Katalint, Törley Katalint. Novemberben további hat tanárt rúgtak ki a Karinthy Frigyes Gimnáziumból: Horváth Brigittát, Nemes Máriát, Ősi Juditot, Pfeiffer Norbertet, Rábai Jánost, Velényi Dórát. További egy pedagógust a Vörösmarty Gimnáziumból, Törökné Pethő Erzsébetet, egyet az Eötvös József Gimnáziumból, Kapin Lillát.

A kirúgott 13 tanár ügye megegyezett, mégis eltérő döntések születtek: 

• A karinthys tanárper: első- és másodfokon is elutasították a keresetüket.
• A kölcseys tanárper: elsőfokon a tankerület vesztett – azaz a felmentés nem volt jogszerű –, másodfokon azonban a tanárok vesztettek.
• A Vörösmarty-Eötvös tanárper: elsőfokon a tanárok vesztettek, másodfokon a tankerület vesztett, a tanároknak adott a bíróság igazat.

A szakértő szerint – aki részletesen elemzi a bírói rendszer jelenlegi helyzetét – az ítélkező bíró adja meg. Azt is hozzáteszi: 

„Ha a bírósági ítélet szembemegy a társadalom többségének igazságérzetével, ott valószínűleg valamilyen zavar vagy anomália van. Éppen ezért, amikor hasonló ügyekben eltérő ítéletek születnek, az lehet hiba, lehet indokolatlanság, de lehet természetes következménye is a bírói szabadságnak és mérlegelésnek”.