Ugyan valamennyit fejlődtek a magyar kórházak a fertőzések elleni küzdelem fontosabb mutatóiban egy 2017-es európai felmérés óta, a legutóbbi hasonló kutatás szerint több szempontból még mindig nagyon messze vannak az európai átlagtól – írja a Direkt36 tényfeltáró központ, amely bemutatja azt is, hogy mely magyar kórházak vannak leginkább lemaradva az európai átlagtól például a fertőzések beazonosítását lehetővé tévő tesztek készítésében, vagy éppen a kézfertőtlenítő használatában.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) néhány évente végez felmérést arról, hogy a kontinens országainak kórházai hogyan teljesítenek néhány mutató - kézfertőtlenítő használata, a fertőzéseket kimutató labortesztek végzése és a betegek elkülönítése – tekintetében.
Fotó: Facebook/Magyar Péter
Amikor tavaly a Direkt36 cikksorozatban feltárta, hogy egyre súlyosabb a kórházi fertőzések helyzete Magyarországon, idézve az ECDC 2017-es kutatásából, amely kimutatta, hogy a magyar kórházak európai viszonylatban nagyon rosszul teljesítenek ezekben a mutatókban.
Idén kijött egy újabb elemzés, amely szerint bár javultak az eredmények, továbbra sem sikerült utolérni az európai országok többségét. Az ECDC májusban publikált jelentéséből egyértelműen kiderül például, hogy a fertőzések azonosításához szükséges tesztekből a magyar kórházak továbbra is keveset végeznek. A vér- és székletminták aránya nemhogy a mostani, de még az öt évvel ezelőtt készült felmérés európai átlagát sem érik el.
Néhány összehasonlító adat:
- Az ausztriai kórházakban átlagosan 75 liter kézfertőtlenítő fogy 1000 úgynevezett ápolási nap alatt. Magyarországon ez a szám 37 liter.
- Németországban 51 vérmintát vesznek, hogy teszteljék a betegeket kórházi fertőzésre ugyanúgy 1000 ápolási nap alatt. Itthon ez kevesebb mint 13 alkalommal történik meg.
- Észtországban a kórházi szobák 20 százaléka alkalmas arra, hogy a fertőző betegek elkülönítve lábadozhassanak. A magyar kórházakban 3 százalék ez az arány.
„Ezek a számok látleletei egy fejletlen egyészségügyi rendszernek” – összegezte az eredményeket Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke a Direkt36-nak.
Nem fertőlenítenek?
A Direkt36 kiderítette azt is, melyek a különösen rosszul teljesítő magyar nagykórházak. Kikérték a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól (NNGYK) az ezekre vonatkozó adatokat, és ezekből kiderült, hogy például a budapesti Szent János Kórházban és a szintén fővárosi Jahn Ferenc Kórházban arányaiban kevés olyan tesztet végeznek, amelyekből kiderülne, hogy egy-egy beteg kórházi fertőzést kapott-e el. Ezek ráadásul olyan kórházak, ahol korábbi elemzéseink szerint még az alacsony mintavétel ellenére is gyakran azonosítottak fertőzéseket az egészségügyi ellátás során. Tehát felvetődik esetükben a kérdés, hogy ha többet tesztelnének, akkor még több fertőzést találnának.
Fotó: Wikipédia
Megvizsgálták azt is, hogy hány liter kézfertőtlenítőt használnak az egyes kórházak, és kiderült, hogy legalább 50 magyar kórház nem éri el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott mennyiséget. Köztük szerepel a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és a Szent Margit Kórház is, ahol számításaink szerint szintén gyakori a fertőzések előfordulása.
Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium, az NNGYK és a kórházak fenntartásáért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság nem reagált a Direkt36 kérdéseire.
