Az összes magyarországi település összegyűjtött hulladékmennyisége 2021-ben meghaladta a 3,270 millió tonnát, ennek jelentős részét (több mint 2,414 millió tonnát) továbbra is a vegyes hulladék tette ki; az egy emberre jutó települési hulladék mennyisége 336,11 kilogramm volt – adta hírül a greenfo.
Magyarországon még milliók nem gyűjtik szelektíven a szemetet, ami egy nyugat-európai vagy észak-európai ember számára meglehetősen furcsa. Az meg még furcsább lenne számukra, ha megtudnák, hogy sok ezren nyomortelepnek kinéző düledező házakban, igénytelen környezetben élnek, hitvány tárgyak és lomok között, és kisebb dolguk is nagyobb annál, minthogy egyáltalán foglalkozzanak a szemét környezetvédelmi szerepével. A saját életük működtetésével vannak ugyanis elfoglalva, a Covid, az infláció meg a szomszédban dúló háború közepette.
Ugyanakkor az is igaz, hogy nagyon sok településen nem találhatók szelektív kukák és nincs megoldva a gyakori szállítás sem. A kisebb falvakban élők – itt sokáig nem is volt szervezett hulladékelszállítás – az évszázadok alatt megszokták, hogy mindent újra hasznosítanak a ház körül, vagy végső soron elégetnek. 2021-ben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében összegyűjtött összes települési hulladék jelentős része továbbra is vegyes típusú volt,.olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jelentésében.
Nemcsak a klasszikus, Budapesten látható, narancssárga kukás autók végzik a szemétbegyűjtést: Magyarországon 2021-ben a 27 közszolgáltató mellett 78 alvállalkozó végzett effajta tevékenységet, emellett további 80 üzem működött közre e fontos feladatkör ellátásában. A 2021-ben összegyűjtött összes települési hulladék meghatározó hányadát (2 414 738 tonna) továbbra is vegyesként gyűjtötték be, azaz ezek nem voltak szétválogatva. Az egy főre eső szemét mennyisége 336,11 kg volt. A hulladék 32 százalékát hasznosították újra, míg az ártalmatlanításra szállított hulladék aránya továbbra is jelentős mértékű (60 százalék) volt 2021-ben. A fennmaradó 8 százalék technológiai veszteségből, illetve az ideiglenes tárolásra került mennyiségekből tevődik össze.
Jellemző, hogy a szakmai közleményekben, a köznyelvvel ellentétben, nem szemétnek nevezik a hulladékot – annál is inkább, mivel azt újabban nyersanyagnak tekintik. A 2021-ben begyűjtött hulladék 74 százaléka vegyes, 10 százaléka bio- és zöld, 7 százaléka csomagolási, 5 százaléka lom, 1 százaléka üveg volt, 3 százaléka pedig az egyéb kategóriába tartozott.
A 2020-ban keletkezett közszolgáltatási eredetű hulladék mennyisége nagyjából megegyezett a megelőző évben kimutatott értékekkel, míg 2021-ben enyhe emelkedés tapasztalható. A mennyisége – a 2018-ig tartó emelkedő tendenciával ellentétben – 2019 óta csak minimális növekedést mutat, lényegében stagnál.
Magyarország a kormány Klíma- és Természetvédelmi Akciótervével és az európai uniós irányelvek célkitűzéseivel összhangban 2021-ben módosította idevágó törvényét, ami új alapokra helyezte a hazai hulladékgazdálkodási tevékenységet, jelentősen hozzájárulva a természeti környezet megóvásához.
Az új jogszabály a hulladékot – a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében – nyersanyagként kezeli, összhangban a fejlettebb gazdaságú államok gyakorlatával. Azaz a gyártókat arra ösztönzik, hogy már az előállítási folyamatnál visszaszorítsák annak keletkezését, illetve ahol lehetséges, minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként.
A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újra hasznosítását, és 2024-től kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat. A visszaváltási rendszer tervezett bevezetése fontos előrelépést jelenthet a körforgásos gazdaság megvalósíthatósága tekintetében – olvasható a szakmai anyagban.
Ezt nem lesz könnyű a gyakorlatban végre hajtani, hiszen az üres műanyag palackokat vagy bedobják az emberek, mondjuk a villamosmegállóknál lévő szemetesbe, vagy ha gondosak, a lakóházukban a kukatárolók mellett felfüggesztett présben nyomják össze. (Persze emiatt nem fogják egész nap magukkal hurcolni a kiürült üdítős palackot.)
A préselésre is nehéz volt rászoktatni egyes állampolgárokat, ugyanis idővel és munkával jár, ráadásul ettől nem lesz láthatóan kisebb a szemétdíj vagy a közös költség. Arról nem beszélve, hogy a visszaváltást meg kell szervezni, plusz teherautókat kell erre beállítani, amihez alkalmazottak és drága benzin szükségeltetnek, no meg parkolóhely…
