Járt Ön mostanában a Déli pályaudvaron? Leszállt a villamosról és felcipelte a bőröndjét a töredezett lépcsőkön, az évtizedek óta ki nem cserélt korlátok mellett? Rápillantott az aluljáró területén fél évszázada kihelyezett, mára szétmállott, mocskos műanyag székekre, a retro, gyomokkal teli virágtartókra?
Egy pályaudvaron 2024-ben nincs mozgólépcső? Ott, ahonnan a Balatonra igyekeznek a turisták? Nyáron láttam, amint japán lánykák döbbenten fényképezték ezt a lerobbant és évek óta tatarozás alatt álló, jobb sorsra érdemes épületet, és alig akarták elhinni, hogy innen vezet az út a magyar turizmus fő attrakciójához.
Most viszont a MÁV büszkén adta hírül, miszerint
„Az utasmosdó február 7-én reggel nyitott meg, és mostantól a váróterem nyitvatartási ideje alatt, azaz hétfőtől-péntekig 0:00–0:55 és 2:40–24:00 óra között, hétvégén pedig éjjel-nappal az utasok rendelkezésére áll. A mosdóhasználat 300 forintba kerül, és készpénz mellett márciustól már a bankkártyás fizetési lehetőség is biztosított lesz.”
Nagyon örülünk, hogy bankkártyát is elfogadnak majd, elvégre a XXI. században élünk. Más kérdés, hogy nem biztos, mindenkinél van éppen háromszáz forint magyar apró, és talán minden külföldi bankkártyát sem fogad el az automata, de bízzunk benne. A külföldiek azt nyilván nem sejtik, pedig nyilvánvalónak tűnik, hogy mindez a hajléktalanok távoltartására is szolgál, akik talán örülnének neki, hogy végre beköltözhetnek egy modern, tágas, fűtött, majd 9o négyzetméteres helyiségbe… Ja hogy miért van ennyi hajléktalan? Ezt már ugye nem a MÁV dolga.
És hogy mindez mibe került?
„Az új utasmosdót a MÁV saját forrásból, nettó 279 millió forintból valósította meg, az építkezés négy hónapig tartott”. Ennyi pénzért már kertes villát lehet venni Pasaréten.
Ami örvendetes: „A kivitelezés során különös gondot fordítottak a köröket ábrázoló színes mázas csempeburkolat bontására, mely Blaski János, Munkácsy-díjas festőművész és Miskei László festőművész alkotása. A csempék óvatos bontását restaurátori eszközökkel, Nagy Gábor László restaurátor művész felügyelete mellett végezték el. A lebontott örökségvédelmi érték ideiglenesen, megfelelően védett helyen tárolva várja a mielőbbi visszaépítést. Addig is a mosdóba vezető folyosón kihelyezett fotókon köszön vissza a korabeli csempeburkolat, így idézve meg a régi Bisztró korabeli hangulatát.”
Nos, ha mindenáron meg akarjuk idézni a korabeli hangulatot, meg kellene nézni a Fortepan fotógyűjteményében, hogy megnyitásakor hogy nézett ki a Déli pályaudvar. Az, hogy minden új volt, az természetes, sőt az akkori fogalmak szerint a legmodernebb, de ragyogott a tisztaságtól és nemcsak a megnyitás napján. Igaz, a mosdóban nem lehetett kártyával fizetni, de kibírtuk.