Járt Ön mostanában a Déli pályaudvaron? Leszállt a villamosról és felcipelte a bőröndjét a töredezett lépcsőkön, az évtizedek óta ki nem cserélt korlátok mellett? Rápillantott az aluljáró területén fél évszázada kihelyezett, mára szétmállott, mocskos műanyag székekre, a retro, gyomokkal teli virágtartókra?
De inkább ne is nézzen szét: az aluljáróban a boltok bezártak – egyik tulajdonos azt mondta, annyira szét van mállva a kövezet, hogy nem volt vevő, aki szívesen arra járna -, talán csak egy-két, a csodában reménykedő üzletecske fogad vevőt, csak a kis kínai boltok tartanak még ki. Néhol hajléktalanok fekszenek.
Egy pályaudvaron 2024-ben nincs mozgólépcső? Ott, ahonnan a Balatonra igyekeznek a turisták? Nyáron láttam, amint japán lánykák döbbenten fényképezték ezt a lerobbant és évek óta tatarozás alatt álló, jobb sorsra érdemes épületet, és alig akarták elhinni, hogy innen vezet az út a magyar turizmus fő attrakciójához.
Most viszont a MÁV büszkén adta hírül, miszerint
„Az utasmosdó február 7-én reggel nyitott meg, és mostantól a váróterem nyitvatartási ideje alatt, azaz hétfőtől-péntekig 0:00–0:55 és 2:40–24:00 óra között, hétvégén pedig éjjel-nappal az utasok rendelkezésére áll. A mosdóhasználat 300 forintba kerül, és készpénz mellett márciustól már a bankkártyás fizetési lehetőség is biztosított lesz.”
Nagyon örülünk, hogy bankkártyát is elfogadnak majd, elvégre a XXI. században élünk. Más kérdés, hogy nem biztos, mindenkinél van éppen háromszáz forint magyar apró, és talán minden külföldi bankkártyát sem fogad el az automata, de bízzunk benne. A külföldiek azt nyilván nem sejtik, pedig nyilvánvalónak tűnik, hogy mindez a hajléktalanok távoltartására is szolgál, akik talán örülnének neki, hogy végre beköltözhetnek egy modern, tágas, fűtött, majd 9o négyzetméteres helyiségbe… Ja hogy miért van ennyi hajléktalan? Ezt már ugye nem a MÁV dolga.
Mellesleg, magától értetődő lenne, hogy egy pályaudvaron legyen vécé, sőt, ha nagyvonalúak akarunk lenni, ez nem mindig sikerül, akár még nem fizetős is, mint a jobb reptereken. Ma egy modern mosdó luxus lenne Magyarországon? A XXI. században? Az Európai Unióban? Az már önmagában elszomorító, hogy egy használható vécé átadása ekkora örömhír, abban az országban, ahol milliárdok mennek el értelmetlen presztízs beruházásokra.
És hogy mindez mibe került?
„Az új utasmosdót a MÁV saját forrásból, nettó 279 millió forintból valósította meg, az építkezés négy hónapig tartott”. Ennyi pénzért már kertes villát lehet venni Pasaréten.
Ami örvendetes: „A kivitelezés során különös gondot fordítottak a köröket ábrázoló színes mázas csempeburkolat bontására, mely Blaski János, Munkácsy-díjas festőművész és Miskei László festőművész alkotása. A csempék óvatos bontását restaurátori eszközökkel, Nagy Gábor László restaurátor művész felügyelete mellett végezték el. A lebontott örökségvédelmi érték ideiglenesen, megfelelően védett helyen tárolva várja a mielőbbi visszaépítést. Addig is a mosdóba vezető folyosón kihelyezett fotókon köszön vissza a korabeli csempeburkolat, így idézve meg a régi Bisztró korabeli hangulatát.”
Nos, ha mindenáron meg akarjuk idézni a korabeli hangulatot, meg kellene nézni a Fortepan fotógyűjteményében, hogy megnyitásakor hogy nézett ki a Déli pályaudvar. Az, hogy minden új volt, az természetes, sőt az akkori fogalmak szerint a legmodernebb, de ragyogott a tisztaságtól és nemcsak a megnyitás napján. Igaz, a mosdóban nem lehetett kártyával fizetni, de kibírtuk.