A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de az 1 milliárd forintos küszöb ma már nem kellően célzott – közölte közeményében a Blochamps Capital. Szerintük, ha a politika valóban a szupravagyonokat akarja elérni, akkor magasabb – például 10 milliárd forintos – értékhatárra, világos definíciókra és szűkebb, jobban célozható alanykörre van szükség. Érdemes lenne tanulni OECD országok tucatjainak hasonló vagyonadó bevezetéseit követő tanulságaiból, majd rendre kivezetéseiből.
A legtöbb országban a vagyonadó eltörlését többnyire hatékonysági és adminisztratív problémák indokolták, különösen abból a tapasztalatból, hogy a vagyonadó gyakran nem tudta érdemben betölteni újraelosztó funkcióját, mivel a keletkező állami bevételek jellemzően alacsonyak voltak.
Magasabb küszöb kell, ha szupravagyonokat célozna
Az 1 milliárdos határ túl széles kört húzhat be, miközben a vagyonadó tipikusan magas feltárási, értékelési és ellenőrzési költséggel jár. Egy 10 milliárdos küszöb jobban a valódi szupravagyonokra célozna, csökkentené a vitás értékeléseket, feltárása, ellenőrzése kisebb apparátussal lenne kezelhető. Ráadásul külön kockázat, hogy a nagyon nagy vagyonok számára az 1 százalék akár a „béke ára” is lehet: szívesen befizetik, ha a maradék 99 százalékot nem bolygatják.
Veszélyben a kkv-k?
„Ha lesz vagyonadó, azt nem nominális sokkhatásra, hanem valós vagyonstruktúrákra kell szabni. Az 1 milliárdos küszöb ma már túl alacsony, túl bizonytalan és túl sok nem szándékolt kárral járhat. Ez a küszöb több tízezer kkv-t sodorhat veszélybe.
A 10 milliárdos szint közelebb lenne ahhoz, hogy azt adóztassuk, amit a közvélemény valódi nagyvagyonnak gondol. Azokban az országokban, ahol a vagyonadó kivezetése után a vagyon hozamára kivetett adó és a vagyon átruházását terhelő illeték egymást kiegészítve ró magas terhet a vagyonosokra, jellemzően erős anyagi bázisú, a társadalom 5-8 százalékát jelentő felsőréteg van, nálunk ez alig 1 százalék.” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
