Bár a 2023-as év végén arról volt szó, 2025-től jelentősen egyszerűsödik az egyéni vállalkozók adminisztrációs és adóterhe is, az akkori törvényjavaslatot a kormányzat „további egyeztetések” indoklással visszavonta. Az idei évben annak ellenére nem terjesztették újra az Országgyűlés elé, hogy Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára erre ígéretet tett. A Kormányinfón feltett kérdésünkre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter meg is erősítette, hogy „a Pénzügyminisztérium még nem akarja ezt a módosító javaslatot benyújtani”, így az egyéni vállalkozók – köztük cikkünk alanyai, az átalányadózók – közteherviselése sem változik jelentősen.
A legfontosabb változás kétségkívül a minimálbér, illetve a köznyelvben diplomás minimálbérként is emlegetett garantált bérminimum megemelése. Előbbi minden átalányadózóra, utóbbi pedig e vállalkozói csoport zömére vonatkozik.
Fotó: Depositphotos
Az átalányadózás választásának bevételi értékhatára az év elején érvényes éves minimálbér tízszerese, azaz 2025-ben 34 millió 896 ezer forint lesz, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók esetében a szorzó 50, vagyis az ő bevételi értékhatáruk jövőre 174 millió 480 ezer forint lesz.
Adómentesség
Az átalányadózó egyéni vállalkozók jövedelme (nem összetévesztendő a bevétellel!) az éves minimálbér feléig mentes a személyi jövedelemadó (szja) alól. Ennek havi összege 2025-ben bruttó 290 800 forint, vagyis az idei 1 millió 600 ezer 800 forintról
jövőre 1 millió 744 ezer 800 forintra nő az adómentes jövedelmi határ.
Mivel az átalányadózó jövedelme a bevétel csökkentve a vélelmezett (40, 80 vagy 90 százalékos) költséghányaddal, az szja-mentes bevételi határok így alakulnak:
- 40 százalékos (általános) költségátalány esetén 2 millió 908 ezer forint,
- 80 százalékos költségátalány esetén 8 millió 724 ezer forint,
- 90 százalékos költségátalány (azaz a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők) esetében 17 millió 448 ezer forint.
Vagyis – az elmúlt évekhez hasonlóan – az átalányadózó egyéni vállalkozónak csak a fenti bevételi határok elérését követően kell szja-t fizetnie.
Itt meg kell említenünk egy másik változást: a 80 százalékos költséghányad alkalmazására jogosító tevékenységek köre a jövő évtől kibővül „az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködő és egyéb tevékenységek” körével, feltéve, hogy emellett legfeljebb néhány, postán is jellemzően végzett tevékenységet (biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység, szerencsejáték-szelvény ügynöki értékesítése, összetett adminisztratív szolgáltatás, egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység stb.) végez. Illetve a 90 százalékos költséghányad továbbra is alkalmazható lesz a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők számára, ha mellette legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végzi.
Tb és szocho
2025-ben a társadalombiztosítási járulék (tb) minimuma 3 millió 489 ezer 600 forint (az éves minimálbér) lesz, míg a szociális hozzájárulási adót (szocho) legalább ennek 12,5 százalékkal növelt összege, azaz 3 millió 925 ezer 800 forint után kell majd megfizetni. Ez ezt jelenti, hogy éves összesítésben legalább 628 128 forint tb-t és legalább 510 354 forint szochót kell majd befizetni.
Azok számára, akik legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenységet végeznek, nem a minimálbér, hanem a garantált bérminimum összege lesz a tb és a szocho vetítési alapja. Azaz nekik minimum 4 millió 185 ezer 600 forint után legalább 753 408 forint tb-t, míg minimum 4 millió 708 ezer szochoalap után legkevesebb 612 144 forint szochót kell befizetniük éves szinten.
Fotó: Depositphotos
Amennyiben az adóköteles jövedelmük (azaz a vélelmezett költséghányaddal csökkentett, de az szja-mentes értékhatárt meghaladó összeg) magasabb, mint az előbbiekben levezetett minimális tb-, illetve szochoalap, akkor ezt a két közterhet már az adóköteles jövedelem után kell megfizetni.
A göngyölítéses módszer alkalmazásához ebben a cikkünkben nyújtottunk segítséget:
Természetesen az egyéni vállalkozók, így az átalányadózók is jogosultak családi adókedvezmény érvényesítésére. Ennek megduplázását két ütemben, 2025. július 1-jétől és 2026. január 1-jétől léptetik hatályba, azaz az egy gyermek után 15 ezer, két gyermek után gyermekenként 30 ezer, illetve három vagy több gyermek után gyermekenként 49 500 forint kedvezményt csak az év második felében érvényesíthetik a szülők. Addig csak a most is érvényes 10, 20, illetve 33 ezer forint igénybe vételére van lehetőség.
