Húsvét közeledtével nem árt tisztában lennünk a tojástermelési és vásárlási tudnivalókkal. Bár a lenti eszmefuttatás jó része ünneprontásnak tűnik, tény, hogy a hatalmas méretű igény kielégítése a hagyományos, udvaron kapirgálós módszerekkel nem könnyű feladat. Ebbe a témába enged bepillantást a Greenfo.
Tudnivaló, hogy a hármas szám a tyúkok esetében nem jelent sok jót, ezzel jelölik ugyanis azokat a tojásokat, amelyek ketreces tartásból származnak. Hogy ez miért baj? Ezt boncolgatja a tudatosvasarlo.hu, a ketrecmentes tartásért küzdő Farmállatvédelem és az Una Terra állatvédelmi alapítvány segítségével.
Azt a tojást, amelyen 3-as szám szerepel, hagyjuk inkább a polcon – javasolják az állatvédők. (Bár megjegyzendő, hogy a nagy szupermarketekben gyakran semmiféle jelzés nem látható az ott árusított, dobozba csomagolt tojásokon.) A 3-as szám ketreces tartásra utal, amely a lehető legkegyetlenebb módszer. A tyúkok zsúfolt drótketrecekbe vannak zárva, ahol alig tudnak mozogni, nem tudják rendesen kinyújtani a szárnyukat, nincs lehetőségük kapirgálni vagy saját fészket rakni. Megfosztják őket olyan alapvető szükségleteiktől, mint a porfürdő, a mozgás, a napfény, a friss levegő és a kapirgálás. Mindez nemcsak az állatok jólétét sérti, hanem növeli a stresszt és a betegségek kockázatát is.
Tanulmányozzuk a kódokat!
Ha az ember biztosra akar menni, akkor nem a dobozt nézi, hanem a tojást, ami benne van, és az azon szereplő kódot, különösen annak az elejét. Az első szám a tartás fajtáját, a következő betűk pedig a tojás származási helyét jelzik. Tehát az a tojás, amelynek úgy kezdődik a kódja, hogy 3HU – a lehető legrosszabb, ketreces tartásból származik, méghozzá Magyarországról.
Fotó: NÉBIH
A hazai boltokban többnyire a 2-es kóddal találkozhatunk, ez jelzi a mélyalmos tartást, ami bár kétségkívül jobb, mint a ketreces, ebben az esetben a tyúkok viszonylag szabadon mozoghatnak egy zárt csarnokon belül, lehetőségük van fészkelni, kapirgálni, porfürdőzni, de a szabadba történő kijárás nélkül. Az 1-es kód a szabadtartású tyúkoktól származó tojást jelöli. Ezek az állatok napközben szabadtéri, nagyrészt növényzettel borított, relatíve tágas kifutójukban mozoghatnak.
A 0-ás kód a bio/ökológiai gazdálkodásból származó tojás. Ebben az esetben biotanúsítvánnyal rendelkező, nagy szabadterületű, táplálékul szolgáló növényzettel borított rész és tágas ól kombinációja áll az állatok rendelkezésére a NÉBIH szerint.
Az EU és a hazai szabályozások is előírják, hogy a tojáson és a dobozos csomagoláson is látnunk kell(ene) az alábbiakat: tartási mód jelölése, minőségi osztály, tömegkategória: S (kicsi) – kevesebb mint 53 g, M (közepes) – 53–63 g, L (nagy) – 63–73 g, XL (nagyon nagy) – 73 g felett. Ezen kívül a származási ország, a forgalmazó vagy csomagoló vállalkozás neve és címe, minőségmegőrzési idő, tárolási javaslat, tételszám vagy azonosító kód is szerepelnie kell a dobozon.
Mi a helyzet a piacokkal? Sajnos a helyi piacon vásárolt tojások esetében a fogyasztók találkozhatnak jelölés nélküliekkel is, mivel a jelölési kötelezettségek nem vonatkoznak az 50-nél kevesebb tojótyúkot tartó termelőkre. Azonban az értékesítés helyén ezen termelőknek is fel kell tüntetniük a nevüket és a címüket.
Sokan úgy vélik, hogy a piacon vásárolt tojás automatikusan mentes a nagyüzemi, kegyetlen tartási körülményektől. Azonban érdemes tudni, hogy attól, hogy egy árus „házi” vagy „termelői tojásként” kínálja a termékét, még egyáltalán nem biztos, hogy az ketrecmentes. Mindig érdemes ellenőrizni a tojások kódját, és megkérdezni az árust a tartási körülményekről, hogy valóban etikus döntést hozhassunk.
Fotó: Pexels
Szintén sok dobozon olvashatjuk a „friss” jelzőt, ám ez csupán annyit jelent, hogy a termék a csomagolás időpontjában még nem érte el a 28 napos eltarthatósági határt. Az extra friss tojás esetén ez az időszak 9 nap.
Tojást is importálunk
A magyarországi boltokban kapható tojások körülbelül 85 százaléka hazai termelésből származik, de import termék is jelen van a piacon, különösen a nagyobb kereskedelmi láncoknál. A behozott tojás jelentős hányada Lengyelországból, más EU-tagállamokból és Ukrajnából érkezik. Sajnos mind a hazai termelésben, mind a környező országok egy részében még mindig dominálnak a ketreces rendszerek, de egyre több nagyobb szereplő áll át ketrecmentes tartásra – derül ki az Una Terra felméréséből. A szervezet információi szerint a hazai 20 legjelentősebb tojásgyártó cég csaknem fele, 9 vállalat egyáltalán nem forgalmaz ketrecmentes tojásokat, és a legnagyobb vállalatnak számító Gyermelyi Tojás Kft.-nél is csak 29 százalék volt a ketrecmentes tojások aránya 2025 elején.
Az állatok között harc folyik a túlélésért A tojásgyártás több szempontból is problematikus. 2012-ben kivezették az Európai Unióból a battery cages elemes ketreces rendszert, így a mai ketreces már az úgymond feljavított ketreces tartást jelenti, ám ebben is csupán egy 750 cm2-nyi területet kell számolni a ketrecekben egy tojótyúkra, ami nagyjából egy A4-es lapnyi méretű terület.
Ekkora részen az állatok nem tudnak mozogni vagy akár a szárnyukat kitárni. Különböző testrészeik könnyen beszorulnak a rácsok közé, ami csonttöréseket és más súlyos sérüléseket okozhat. (Láttak már letojt tyúkot? Ez voltaképp egy megtépázott, nyiszlett madarat takar, aki ha kiszabadul és egy udvarban éli tovább rövidke életét, hamar rendbe lehet hozni, feljavítani, amint azt Bächer Iván zseniálisan megírta egy novellájában.) Vannak tyúkok, akiket saját ketrectársaik taposnak halálra, mert már felállni is képtelenek a kimerültségtől – írja le a ketreces tartásra jellemző körülményeket a Farmállatvédelem munkatársa.
Bevett szokás a csőrcsonkítás is. Természetes körülmények között a csirkék ugyanis gyakran csipkedik egymást, ami a hierarchia kialakításában játszik szerepet. A zsúfolt ketrecekben azonban a csipkedés gyakoribbá és veszélyesebbé válik. Az állattartók megoldása erre pedig nem az, hogy több helyet biztosítanak a tojóknak, hanem az, hogy levágják a csőrük hegyét. Habár az EU-ban ez már tiltott eljárás, a jogszabály hagy egy kiskaput.
Társadalmi szerepvállalás és zöldre festés
A tojást nem rakó hím csibéket, mivel nem hoznak profitot, világra jöttük után nem sokkal bedarálják, habbal megfojtják vagy elgázosítják.
A vásárlók felvilágosítása, az állatok védelme nem hiábavaló: ma már egyre több helyen lehet ketrecmentes tartásból származó tojást kapni. Számos áruházlánc vállalja, hogy meghatározott időn belül megszünteti a ketreces tojások árusítását. Ilyenek például a Spar és a Tesco is – olvasható a greenfo.hu-n. Ebben az is közrejátszik, hogy ma már elvárás a cégek felé a felelős társadalmi szerepvállalás és az állatvédelem. Ugyanakkor vannak olyan esetek, amikor a termelők „zöldrefestéssel” próbálják megtéveszteni a fogyasztókat.
Fotó: Pexels
A mai vásárlói szokásokon és igényeken ma már nehéz változtatni, pedig sokat tehetünk az állatkínzás ellen. Ráadásul sokkal több tojást fogyasztunk, mint gondolnánk, hiszen rengeteg kész élelmiszer összetevői között megtaláljuk a tojást, ezek pedig – az Una Terra beszámolója szerint – szinte kivétel nélkül ketreces tartásból származnak.
„A ketreces tartásmód szinte az egész Európai Unióban tiltott már, azonban hazánkban még engedélyezett. Ugyanakkor nem a hagyományos, zsúfolt technológia szerint, hanem felújított, nagyobb ketrecekben kötelező tartani a tojókat. E tartásmód mellett érv lehet, hogy sok szakember szerint higiénikusabb megoldás a bio-, a szabadtartásos vagy az egyre inkább meghatározó alternatív tartásmódokkal összehasonlítva, valamint sok etológus szerint a tyúkok kisebb falkában érzik jól magukat, ami a ketrecekben adott”
– nyilatkozta dr. Németh Csaba élelmiszermérnök.
Ugyanakkor Magyarországon is egyre meghatározóbb a mélyalmos tartásmódból származó tojások használata. Itt egy istállóban zárva, tehát a madárinfluenzát hordozó vándormadaraktól védetten, nagy területet járhatnak be a tojók, és a tojásrakásra külön „fülkék” vannak kialakítva. Nyugat-Európában mind a háztartásokban, mind az élelmiszeriparban (tésztagyár, cukrászdák, péküzemek, HoReCa) is a mélyalmos tartásmódból származó tojások felhasználása válik meghatározóvá – tette hozzá dr. Németh Csaba.
