Világszerte szárnyasok milliói estek és esnek áldozatul a madárinfluenza-járványnak. Amelyik háziszárnyas – jellemzően csirke, pulyka vagy fürj – telepen a kórokozó igazoltan felüti a fejét, annak teljes madárállományát megsemmisítik. A betegség ugyanis gyorsan terjed és rövid idő alatt annyira legyengíti a fertőzött jószágok szervezetét, hogy azok elpusztulnak.
Az aktuális egyesült államokbeli járványkitörésben az elmúlt egy hónapban közel 23 millió szárnyas – elsősorban csirke – kaphatta el a vírust, és mivel a gazdák a fertőzött állatok leölésével igyekeznek megállítani a kórokozó terjedését, a boltokba kerülő tojás- és szárnyashúsellátmány kritikus mértékben csökkent – derült ki az egyik legnagyobb amerikai tévétársaság, a CBS riportjából. Az utánpótlás akadozása miatti pánik azonnali tojás- és baromfihús-felvásárlásra ösztönözte az amerikai fogyasztókat, akik percek alatt szétkapkodják a szupermarketekbe frissen érkező szállítmányokat. A CBS riportjából arra is fény derült, hogy megugrott a tojáslopások száma: akad olyan pennsylvaniai elosztóközpont, ahonnan a napokban százezer tojást lovasítottak meg. A madárinfluenza hatásai egyébként már korábban begyűrűztek a piacra, ami a tojásárak emelkedésében is megmutatkozott.
A tartós tojáshiányt megelőzendő, az amerikai üzletláncok egy része a napokban mennyiségi korlátozást vezetett be: mindenki legfeljebb egy tucat tojást vásárolhat alkalmanként.
Ami a fogyasztók többségét meglehetősen érzékenyen érinti, az amerikaiak ugyanis nagy tojásfogyasztónak számítanak: a legtöbb háztartásban ez az egyik alapélelmiszer. Amint arról a CNN is beszámolt, a tojáskrízis a madárinfluenza jelenlegi hulláma miatt még hónapokig eltarthat.
Fotó: Depositphotos
Noha a madárinfluenza jellemzően a háztáji és vadmadarak között terjed, már szarvasmarhákban is kimutatták, sőt, extrém esetben – zoonózis útján, vagyis a beteg állat tollával és bőrével érintkezve – az embert is megfertőzheti. Egy 2020-ban megjelent tanulmány szerint a madárinfluenza (ami egy A típusú influenzavírus) H5N6 altípusai okozhatnak súlyos megbetegedést az embernél: az Egészségügyi Világszervezethez (WHO) 2019 augusztusáig 24 igazolt esetről érkezett jelentés. A járványügyi szakemberek és a kutatók szerint aggodalomra ad okot, hogy a fertőzöttek körében igen magas: 67 százalékos a halálozási arány.
Tovább növeli a bizonytalanságot a louisianai egészségügyi hatóság közlése, miszerint 2025 januárjában elhunyt az első H5N1 vírussal fertőzött egyesült államokbeli beteg. Az országban 2022-től napjainkig összesen 67 beteget tartottak nyilván, akiket H5N1 altípus fertőzött meg.
A madárinfluenza nem új betegség, mégsem sikerült még megállítani
A madárinfluenza vírus A típusú influenzavírus, melynek szárnyasokat megbetegítő változatát először a huszadik század elején mutatták ki Olaszországban. A globálisan terjedő és nagy pusztítást végző H5N1 típust 1997-ben azonosították, és azóta a WHO egy lehetséges világjárvány forrásaként tartja számon.
Egy vakcina, amihez többmillió tojás kellett
Amint arról témával foglalkozó cikkében a Conversation is ír: a mostani tojáspánik nem egyedülálló jelenség. Hasonló helyzet alakult ki az Egyesült Államokban 1957-ben, amikor tojások milliót használták fel az A típusú influenza elleni védőoltás kifejlesztéséhez, amivel az ázsiai influenzajárvány terjedésének szerettek volna gátat szabni.
Ehhez Maurice Hilleman amerikai mikrobiológus, vakcinológus elhivatottságára volt szükség. Hilleman 1919-ben született, amikor még világszerte tombolt az 1918-ban kirobbant spanyolnátha járvány. Ezt szintén A típusú influenzavírus okozta, és becslések szerint 20-100 millió ember halálához járult hozzá. Akkoriban még nem létezett influenza elleni védőoltás, Hilleman viszont – aki tisztában volt vele, hogy az évről évre mutálódó vírus újabb potenciális világjárvány kockázatát hordozza – éppen annak kifejlesztésével kísérletezett.
1957 áprilisában gyorsultak fel a dolgok, amikor az élete során közel negyven védőoltás kifejlesztésén dolgozó vakcinológus az újságokból értesült róla, hogy a hongkongi klinikákat ellepték az “üveges tekintetű” betegek. Hilleman újabb, pusztító influenzajárványra gyanakodott. Az ázsiából beszerzett vírusminták elemzése igazolta feltevését, és arra is rádöbbent, hogy az Egyesült Államokban élők immunrendszere teljesen védtelen a vírus Ázsiában megbetegedést okozó H2N2 altípusa ellen.
Noha a spanyolnátha-járvány pusztítása után az amerikai kormány azonnal dollármilliárdokat invesztált az infuenzavírus-kutatásba és egy potenciális védőoltás kifejlesztésébe, alighogy az 1944-ben elkészült, gyakorlatilag hatástalanná is vált. Mert a kutatók ugyan bekalkulálták, hogy az inluenzavírus gyorsan mutálódik, de azt már nem, hogy az ellene kifejlesztett vakcinát a hatékonyság érdekében – ami a mai három- és négykomponensű védőoltások esetében is csak ötven százalék körül alakul – minden évben frissíteni kell.
A jelenlegi influenzaoltások összetételét a WHO határozza meg, figyelembe véve, hogy az előző szezon járványadatai alapján mely vírustörzsek okozták a legtöbb megbetegedést a lakosság körében.
1957 tavaszán ezért az amerikai kormány arra szólította fel az oltóanyaggyártókat, hogy mielőbb fejlesszenek ki egy új, a lakosság vakcinázására alkalmas védőoltást. Hillemannak ez sikerült, a nagymennyiségű vakcina előállításához viszont rengeteg tojásra volt szüksége. Ezért a megfelelő utánpótlás biztosítása érdekében arra kérte a gazdákat – akik költségeik minél alacsonyabban tartása érdekében gyakran változtattak állományuk összetételén, megszabadulva a nem kívánatos jószágoktól –, hogy a lehető legkevesebb szárnyast öljék le. Az amerikai védőoltás iránt végül csak mérsékelt érdeklődés mutatkozott, de mivel az 1957-ben és 1958-ban terjedő influenzavírus variáns jóval enyhébb tüneteket okozott, mint az 1918-as változat, az áldozatok száma is kevesebb volt: becslések szerint globálisan egymillió és négymillió között alakult.
Terjedhet-e a madárinfluenza tojással?
A madárinfluenza vírus a szárnyasok tollán, bőrén és a tojáshéjon tapadhat meg. Ezért a fertőzött állattal való érintkezés után alaposan kezet kell mosni, a tojást pedig felhasználás előtt érdemes megmosni úgy, hogy a héja ne sérüljön. A 70 Celsius fokos vízben percekig tartó forralás után a tojáson esetlegesen megtelepedett kórokozók elpusztulnak, így a megfelelően kezelt és hőkezelt tojás nem fertőz.
