"Konkrét cégekről megint semmit nem szeretnék mondani. Érdemesebb inkább üzleti formákról beszélni, ez alapján megkülönböztetünk hipermarketeket, szupermarketeket és diszkontokat. A hipermarketek forgalma nemcsak Magyarországon, de egész Európában csökken. 15-20 éve az volt a normális, hogy az emberek elmentek autóval 2-3 órára vásárolni, amit ma egyre kevesebben csinálnak. De ettől még a hipermarketek sem fognak megszűnni, mert mindig lesz egy réteg, amelynek szüksége van az ott kapható a széles választékra. Ezzel párhuzamosan – főleg az inflációs vagy gazdasági válsággal terhelt időszakban – a diszkontok relatív forgalma nő, de közben a szupermarketeké is megmarad, mert mindig lesznek, akik az otthonuk közelében akarnak egy szélesebb termékpalettából válogatni. A kérdés az, hogy a három közül melyik csatorna forgalma mekkora lesz"
- egyebek mellett ezt mondta Telexnek adott interjújában Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország első embere arra a kérdésre, hogy tartanak-e az utóbbi években jelentős forgalombővülést elérő diszkontláncoktól.
Közölte azt is, hogy a Spar nem tervezi diszkontbolttal bővíteni a hálózatát. Ezt azzal magyarázta, hogy kívülről hasonlónak tűnik egy szupermarket és egy diszkont, de strukturálisan nagyon különböző módon vannak felépítve ezek a vállalatok. "Mi házon belül hiszünk abban, hogy jól tudunk szupermarketet üzemeltetni, jók vagyunk hipermarketben is, és ezen kívül vannak még a franchise-üzleteink" - tette hozzá.
Nyereség vagy kiskeradó?
A kiskereskedelmi iparágban, a Sparhoz hasonló kereskedőknél 2–3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség. A legnagyobb magyarországi boltláncokra vonatkozó kiskereskdelmi adó hatásiról azt mondta, ha kivetnek egy 4-5 százalékos különadót, akkor normális körülmények között, hosszú távon nem tud nyereségesen működni.
Heiszler Gabriella az önkiszolgáló pénztárakról elmondta, hogy van egy bizonyos vásárlószám és bizonyos vásárlói összetétel, ami fölött megéri. Nagyon leegyszerűsítve az a tapasztalat, hogy olyan boltokban, ahol sokan nagy bevásárlást végeznek, nem éri meg, mert 4-5 termékig használható jól az automata kassza. Ha valaki ennél többet vásárol, akkor valójában nem végez gyorsabban a gépnél. Tehát a jövő valószínűleg az, hogy egy vegyes modellel megyünk, lesz olyan bolt, ahol van, és lesz olyan, ahol nincs.
Szerinte a kasszázás a legfeleslegesebb mozzanat a vásárlásban és a legidegesítőbb is, mert a vásárlás során többször is megfogunk egy terméket. "Azt viszont még nem tudom, mi jön helyette, lehet, hogy az a rendszer, amiben kamera nézi, hogy ki mit vesz, és az alapján számolja ki, hogy mennyit kell fizetni a végén" - mondta Heiszler Gabriella. Lehetséges azonban, hogy az RFID-csipes megoldás lesz a nyerő.
Jelen pillanatban részben akadálya az automatizációnak, hogy az adatfeldolgozás nem tart ott, hogy le tudjon követni egy nagyobb boltot, így a kasszás nélküli boltoknak ma még méretbeli korlátaik vannak.
A Spar vezetője biztos abban, hogy erre lesz valamilyen megoldás, mert a vásárló szempontjából a kasszázás nagyon időrabló folyamat, és minden nagyobb kereskedő gondolkozik már ebbe az irányba.
