Nincsenek könnyű helyzetben a munkaerőpiacon az X generáció tagjai: álláskeresőként sokan szembesülnek közülük időskori megkülönböztetéssel - hívta fel a figyelmet a problémára cikkében a BBC Online. A lap által megszólaltatott Egyesült Államokban élő 49 éves egykori HR-vezető elbocsátása óta keres állást. A cikkben csak Nick-ként említett férfi elmondása szerint több száz álláshirdetésre jelentkezett, de csak tíz vállalathoz hívták be interjúra, és mindössze négy helyen jutott el az utolsó körig. A meghirdetett pozíciót minden alkalommal egy nála fiatalabb jelentkező kapta. Mint mondta, nehéz nem kudarcként megélnie, hogy szakmai tapasztalatai dacára, életkora miatt minden egyes állásinterjún hátrányból indul.
Az időskori diszkrimináció nem újkeletű probléma, és nem kizárólag az Egyesült Államok munkaerőpiacára jellemző. Az X generáció tagjai – jellemzően az 1960 és 1979 között születettek – évtizedek óta küzdenek vele a világ minden táján. Helyzetüket azonban az elmúlt években tovább nehezítette a koronavírus-járvánnyal járó gazdasági bizonytalanság, a munkaerőpiaci változások, egyebek mellett a tömeges elbocsátások és a gyors technológiai változásokkal járó kihívások.
Fotó: Depositphotos
Amint azt Nick a BBC Online-nal megosztotta: a sikeres álláskeresés érdekében számos “jóindulatú” tanácsot kapott fejvadászoktól. Ezek közé tartozott az is, hogy LinkedIn-profiljában ne tüntesse fel, mikor szerezte diplomáját, hogy a munkáltatók ne tudják kiszámolni az életkorát.
A helyzet rosszabb, mint gondolnánk
Az AARP – korábban Amerikai Nyugdíjasok Szövetségének – 2022-es felmérése drámai képet fest a munkaerőpiacra kikerült X generációs álláskeresők helyzetéről. Eszerint a 40-65 év közötti munkavállalók mintegy 80 százaléka vagy saját bőrén tapasztalta, vagy szemtanúja volt életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek.
A BBC Online által szintén megszólaltatott szakértő, Christina Matz, a Boston College School of Social Work docense ezt az életszakaszt “szendvics fázisnak” nevezi. Ami azt jelenti, hogy az X generáció tagjai jellemzően több területen lavíroznak és vállalnak felelősséget – gyereket nevelnek, idősödő szüleikről gondoskodnak –, miközben munkahelyükön is próbálnak helyt állni. Egyrészt, mert szükségük van a rendszeres jövedelemre, másrészt mert még nem állnak készen arra, hogy feladják karrierjüket. Matz szerint kiszolgáltatott helyzetüket mindezek mellett az is fokozhatja, hogy nem tartoznak sem a technológiai újdonságokat magabiztosan elsajátító és használó digitális bennszülöttekhez (az 1980 és 1999 között született Y generáció tagjaihoz), sem az őket életkorban megelőző, különösen nagy munka- és élettapasztalattal bíró “öreg rókákhoz”, az 1946 és 1964 között született, úgynevezett baby boomerekhez.
Mi állhat az időskori megkülönböztetés hátterében?
A leggyakoribb munkáltatói érvek közé tartozik, hogy az X generáció tagjai "lassúak", "megrögzött szokásaik vannak", "elavult nézeteket vallanak", "inkompetensek", "nem naprakészek a legújabb technológiákat illetően" és "nem is igazán tudják elsajátítani ezeket", "nem haladó szelleműek" és "nem innovatívak". Ugyanakkor sok X generációs álláskereső szembesül azzal, hogy azért nincs esélye a megpályázott pozícióra, mert "túlképzett” vagy "túl tapasztalt". Még rosszabb helyzetben vannak az e korosztályba tartozó női munkavállalók, akikről családban betöltött szerepük miatt a munkáltatók egy része azt feltételezi, hogy képtelenek összeegyeztetni munkájukat a magánéletükkel.
A diszkriminációt a törvény bünteti
Ahogy a világ számos országában, úgy Magyarországon is tilos a diszkrimináció minden formája. Ez a munka világára is érvényes: az állami és a magánszektorban is tilos a munkavállalók hátrányos megkülönböztetése vagy kirekesztése olyan tényezők alapján, mint például az életkor, a nemi hovatartozás, az etnikai vagy faji származás, a vallási vagy egyéb meggyőződés, a szexuális irányultság. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem részesítenek valakit kedvezőtlenebb bánásmódban, figyelmen kívül hagyva az egyenlő bánásmód követelményét, amely szerint mindenki számára azonos feltételeket kell biztosítani a munkahelyen is. És ami már a kiválasztásnál és az állásinterjún is megilleti a potenciális munkavállalókat.
Magyarországon 2020. december 31-ig az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz lehetett fordulni azért, hogy eljárás keretében kivizsgálja, ha valakit védett tulajdonságai ellenére – a már felsoroltakon kívül ide tartozik még egyebek mellett az anyanyelv, az egészségi állapot, az anyaság vagy apaság, a családi állapot és a vagyoni helyzet is – hátrányos megkülönböztetés ért a munkahelyén. (Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021. január 1-én beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába, jelenleg az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósághoz lehet fordulni hasonló ügyben.)
Jól jöhetnek az X generációs munkatapasztalatok
A BBC Online cikkében idézte Anne Burmeistert, a Kölni Egyetem vezetési, közgazdasági és társadalomtudományi karának professzorát, aki szerint fontos lenne, hogy a munkáltatók megtalálják a módját annak, hogyan kamatoztassák az idősebb munkavállalók készségeit, szakértelmét és tapasztalatait, számos országban ugyanis a munkaerő elöregedőben van, a pályakezdő fiatalok többségének pedig egyáltalán nincs rutinja és tapasztalata.
Hogyan lehet állást szerezni 50 évesen?
A különféle nemzetközi és hazai állásportálokon számos tippet osztanak meg toborzással és kiválasztással foglalkozó szakemberek arról, hogyan érdemes nekifutni az állásinterjúnak 50 éves kor környékén vagy afelett. Ezek közé tartozik az is, hogy az életkor és a szakmai tapasztalat helyett érdemes inkább a készségeket hangsúlyozni, és azt, hogy az álláskereső miben segíthet másoknak, és mennyire alkalmazkodóképes.
Plusz pontot jelenthet az elbírálásnál az erős munkamorál, a munkahelyi konfliktusok és az esetlegesen felmerülő szociális problémák rutinos kezelése, az alacsonyabb hiányzási ráta. Az AARP témában végzett kutatása szerint érdemes azt is kiemelniük az X generációs munkavállallóknak, hogy szükség esetén mentorálhatják fiatalabb kollégáikat, eltérő nézőpontjukkal pedig hozzájárulhatnak a munkahelyi produktivitás növeléséhez. Emellett fontos a továbbképzés, az állandó tanulás, és hogy sikerüljön lépést tartani a technológiai újdonságokkal.
