Az Európai Bizottság még 2018-ban javasolta, hogy töröljék el az évi kétszeri óraátállást az EU-ban, de az ügy hamar elakadt a tagállamoknál, mert nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon. A múlt héten arról szóltak a beszámolók, hogy az Európai Bizottság visszavonta az ezzel kapcsolatos javaslatát, de kiderült, hogy a visszavonásról konkrét döntés mégsem született. Anna-Kaisa Itkonen bizottsági szóvivő megerősítette, hogy nem vonták vissza az óraátállítási javaslatot.
Az óraátállítás eltörléséről szóló javaslat olyannyira elakadt az Európa Tanácsban, hogy utoljára 2019-ben szerepelt a nyilvános témák között a testületen belül. Közben lejárt egy ötéves uniós törvényhozási időszak és 2024-ben európai parlamenti választást is rendeztek. Az új Európai Bizottság decemberben lépett hivatalba, akkor áttekintették a korábbról megörökölt javaslatokat.
Így az óraátállítás témája – ami már a harmadik jogalkotási ciklusban vesztegel – nem a visszavont, hanem a függőben lévő tervezetek közé került.
Fotó: Depositphotos
Paula Pinho vezető bizottsági szóvivő a kavarodásról most elárulta: ha legalább öt éve függőben van egy javaslat az Európai Parlament (EP) és a Tanács megegyezése nélkül, akkor automatikusan a törlendők közé kerül, ezért elsőre ő is azt hitte, hogy visszavonták a 2018-as javaslatot. Valójában csak az előzetes változatban szerepelt a téma visszavonása. Azaz továbbra is a levegőben lóg az uniós döntés – ki tudja, még hány évig.
Az elképzelések szerint az országok maguk döntenék majd el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, ám erről nemcsak Magyarországon, hanem máshol sem született döntés. Sok egyeztetésre van szükség, ugyanis a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint a globális, összefüggő gazdaságra való tekintettel óriási kavalkádot okozhat, ha például egy ország a nyári, a többi, vele szomszédos ország pedig a téli időszámítás mellett dönt.
A jelenlegi irányelv az óraátállításról 2001-es, a mutató előre- és visszatekerésére minden országban március és október utolsó vasárnapján kerül rá sor. Az unió három időzónán keresztül húzódik. Írország és Portugália a nyugat-európai időzónát használja, a közösség zöme, köztük Magyarország és másik 16 tagállam a közép-európai, míg Bulgária, Ciprus, a balti országok és Románia a kelet-európai időzónában van.
Az orosz-ukrán háború ebbe is bekavart
Az idei tavaszi óraátállítás március 30-án, vasárnap hajnalban történik. Ekkor az órákat 2 óráról 3 órára kell előre állítani, ezzel áttérünk a nyári időszámításra.
Az Európai Unió már 2021-ben megszüntette volna a váltást. Az Európai Bizottság 2018-as konzultációján a 4,6 millió válaszadó 80 százaléka azt mondta, hogy töröljék el az óraátállítást. Az EP 2019-ben eldöntötte, hogy a nyári időszámítást választó országokban 2021 márciusában, a téli mellett voksoló tagállamokban pedig 2021 októberében lesz az utolsó óraátállítás. Az egyeztetések azonban elhúzódtak, majd 2022 februárjában kitört az orosz-ukrán háború, ezért lekerült a téma a napirendről.
Ami Magyarországot illeti, egy februári Kormányinfón megkérdezték Gulyás Gergelyt, hogy ez lesz-e az utolsó átállítás, és hogy a kormány inkább a nyári vagy a téli időszámítást tartaná-e meg. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, nem változott az álláspontja, ha egységes európai döntés születik, akkor a nyári időszámítás jobb, mint a téli. „Megvoltunk eddig az óraátállítással, de ha meg kell szüntetni, akkor maradjon a nyári időszámítás” – mondta a miniszter.
Évi kétszer bezavar a szervezetünkbe
A tavaszi és a téli óraátállítással évente kétszer zavarodik össze a belső óránk. Ugyanis testünk minden sejtje nyomon követi az időt, és az arra érzékenyeknél a napi szokások megváltoztatása stresszt válthat ki az agyban, ami alvás-, tájékozódási és memóriazavart okozhat; de akár nehézségekhez vezethet a tanulásban, a szociális interakciókban és az általános kognitív funkciókban.
A napfény hiánya pedig két fontos hormon termelődését gátolja: az alvást kiváltó melatoninét és a boldogsághormonként is ismert szerotoninét. Így a téli óraátállítás utáni napokban nagyobb valószínűséggel leszünk rosszkedvűek és fáradtak. Az egyik tanulmány kimutatta, hogy a kórházak 11 százalékkal több depressziós beteget kezeltek a téli időszámításra való átállás után. Jó hír viszont, hogy az óraátállítást követő napokban a helyzet egyre jobb lesz.
