Idén október 26-ról 27-re, szombatról vasárnapra virradó éjjel térünk át a nyáriról a téli időszámításra, azaz hajnali 3-kor az órákat vissza kell állítani 2 órára.
Az Európai Bizottság 2018-ban döntött az óraátállítás megszüntetéséről az Európai Unióban, de ez azóta sem történt meg. Az új rendszert még 2024-ben sem vezették be. Az óraátállítás az egyes tagállamokon múlik, azonban a probléma eddig kifogott az országok kormányain.
Az elképzelések szerint az országok maguk döntik majd el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást választják, ám erről nemcsak Magyarországon, hanem máshol sem született döntés. Sok egyeztetésre van szükség, ugyanis a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint a globális, összefüggő gazdaságra való tekintettel óriási kavalkádot okozhat, ha például egy ország a nyári, a többi, vele szomszédos ország pedig a téli időszámítás mellett dönt.
Fotó: Depositphotos
Több mint egy évszázados történet
Az óraátállítást elsőként bevezető ország, az Egyesült Államok 1916-ban hozta meg a döntést, méghozzá energiatakarékossági okokra hivatkozva. Ezt vette át később a Föld egyre több és több országa.
Magyarországon megszakításokkal alkalmazták a gyakorlatot, mígnem a nyári időszámítást az Unió szabályozta és egységesítette 1997-ben egész Európa-szerte.
2019-ben Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország és Portugália mellett Magyarország is a nyári időszámításra való végleges áttérést támogatta, ezzel szemben Dánia, Finnország és Hollandia a télit preferálta. Csehország 2021-ben arról döntött, hogy még 5 évig marad náluk az óraátállítás. Mexikóban pedig évekig tartó vita után hivatalosan is eltörölték a nyári időszámítást. A közép-amerikai országban így már csak „Isten ideje” (helyi köznyelvben a normál idő) az érvényes. Ezen országokon kívül még Németországnak is elege van az átállításokból.
Az Európai Bizottság évekkel ezelőtt indított konzultációja során 4,6 millióan fejezték ki a véleményüket, és mintegy 84 százalékuk a megszüntetés mellett foglalt állást. Az óraátállítás befejezését támogatók szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás véleményük szerint káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.
Évi kétszer bezavar a szervezetünkbe
A tavaszi és a téli óraátállítással évente kétszer zavarodik össze a belső óránk. Ugyanis testünk minden sejtje nyomon követi az időt, és az arra érzékenyeknél a napi szokások megváltoztatása stresszt válthat ki az agyban, ami alvás-, tájékozódási és memóriazavart okozhat; de akár nehézségekhez vezethet a tanulásban, a szociális interakciókban és az általános kognitív funkciókban.
A napfény hiánya pedig két fontos hormon termelődését gátolja: az alvást kiváltó melatoninét és a boldogsághormonként is ismert szerotoninét. Így a téli óraátállítás utáni napokban nagyobb valószínűséggel leszünk rosszkedvűek és fáradtak. Az egyik tanulmány kimutatta, hogy a kórházak 11 százalékkal több depressziós beteget kezeltek a téli időszámításra való átállás után. Jó hír viszont, hogy az óraátállítást követő napokban a helyzet egyre jobb lesz.
