Halotti torra gyűlt emberek tucatjait lőtték le az oroszok

2023. október 6. 19:30

Harkiv megye több települését is tűz alá vették, akárcsak Herszon városát.

Dmitro Csubenko, a Harkiv megyei ügyészség szóvivője az ukrán Szabadság Rádiónak adott nyilatkozatában elmondta: a több mint ötven halálos áldozatot követelő Hora falu kávézójára az orosz erők azért mérhettek célzott rakétacsapást csütörtökön, mert azt hitték, hogy katonák vannak bent, holott csakis civilek voltak, többségükben nők. Az ukrán belügyminiszter korábban már közölte, hogy a helyiségben a támadás idején épp halotti tort tartottak egy elesett ukrán katona emlékére, és mintegy hatvanan voltak odabenn, a falu lakosainak csaknem egyharmada.

Ukrán források szerint legalább 55 ember életét vesztette a harkivi halotti tort ért orosz támadás következtében. Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtóiroda

Az orosz erők pénteken ismét tüzet nyitottak a kelet-ukrajnai Harkiv város központjára, az eddigi információk szerint két halálos áldozata és 28 sérültje lett a támadásnak. A szétlőtt épületek romjai között még tart a kutatás túlélők és holttestek után.
Vovcsanszk települést is ágyúzták, aminek következtében három helyi lakos sérült meg. A nap folyamán Kupjanszkot is lőtték Harkiv megyében az oroszok. Eltaláltak egy többszintes lakóépületet, az eddigi jelentések szerint senki sem sérült meg.
Az ukrán főügyészség sajtószolgálata a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz hadsereg Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvetővel vette tűz alá a kupjanszki járásban lévő Sevcsenkove települést, a támadásban egy helyi lakos sérült meg.
A déli Herszon város központjára nyitottak tüzet pénteken hajnalban az orosz csapatok, és eltaláltak egy lakóépületet. A személyi sérülésekről szóló információkat még pontosítják.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta a 281 ezret. Állításuk szerint előző nap mintegy 620 orosz katona halt meg. Az ukrán erők az elmúlt nap során megsemmisítettek egyebek között húsz orosz harckocsit, 23 tüzérségi rendszert és 29 drónt.
Múlt péntek óta az orosz hadsereg tizennégy csoportos csapást hajtott végre nagyhatótávolságú precíziós fegyverrel és drónokkal, továbbá 68 támadást vert vissza, illetve partraszállási kísérleteket hiúsított meg az orosz hadsereg múlt péntek óta - közölte az orosz védelmi tárca pénteken kiadott heti hadijelentése. Ezen összecsapások során a moszkvai katonai tárca összefoglalója szerint mintegy 3900 ukrán katona esett el és sebesült meg.
Samszail Saralijev orosz parlamenti képviselő pénteken Telegram-csatornáján közölte, hogy a felek között holttestcsere történt. A politikus szerint az orosz fegyveres erők 60, az ukránok pedig 64 elesett katona maradványait adták át.
Stockholm 2,2 milliárd svéd korona (mintegy 73,5 milliárd forint) értékű katonai támogatást jelentett be Kijev számára a 14. svéd támogatási csomag részeként - közölte Pal Jonson svéd védelmi miniszter pénteken. A kormány felkérte a fegyveres erőket, hogy vizsgálják meg annak a lehetőségét, hogy Stockholm Gripen vadászgépeket adományozzon Kijevnek, ugyanakkor a miniszter ismételten leszögezte: Svédország nemzetbiztonsági okokból csak a teljes jogú NATO tagság megszerzése után kezdheti meg a vadászrepülőgépek átadását. A pénteken bejelentett csomag jobbára tüzérségi lőszereket és a korábban leszállított eszközökhöz való alkatrészeket tartalmaz. Svédország mintegy 22 milliárd svéd koronával (mintegy 734 milliárd forint) támogatta eddig Kijevet a háborúban.
A dán védelmi miniszter pénteken bejelentette, hogy országában újrakezdik a lőszergyártást, ugyanis az ukrajnai háború nyomán elapadtak a tartalékai.A döntést Troels Poulsen védelmi miniszter azzal indokolta, hogy a háború miatt az európai lőszergyártás nagy nyomás alá került, mivel számos nyugati ország a tartalékaiból küldött lőszereket Ukrajnának. "Márpedig a lőszertartalék nemzetbiztonsági kérdés" - szögezte le közleményében a tárcavezető. A kis hadiiparral rendelkező észak-európai ország 2020-ban hagyott fel a lőszergyártással.