A Költségvetési Tanács (KT) már látta, a nyilvánosság elé azonban cikkünk megjelenéséig még nem tárták a 2027-es költségvetési törvény részleteit. Ugyanakkor a KT csütörtök este napvilágot látott részletes véleményéből már sok minden kiderül arról, milyen számokat tartalmaz majd valószínűleg a javaslat.
A kormány az idei évre 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számol. Ezt a célt a KT a makrogazdasági folyamatok tükrében reálisnak és megalapozottnak látta. A várakozást a legfrissebb adatok is alátámasztják: a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, harmadik negyedéves GDP-adatok szerint az év első kilenc hónapjában a gazdaság teljesítménye hajszálpontosan 1,7 százalékkal bővült, és az elemzők idei évre vonatkozó várakozása szerint is tartható ez a prognózis. A 2027-re vonatkozóan a tervezet már a növekedés további gyorsulásával, 2,4 százalékos bővüléssel kalkulál, amit a Költségvetési Tanács teljesen megalapozottnak értékelt.
A növekedést elsősorban a belső kereslet és a lakossági fogyasztás hajthatja majd. Ugyanakkor a szakértők figyelmeztetnek a romló nemzetközi környezetre, az elhúzódó közel-keleti háborúra és a megemelkedett energiaárakra, amelyek miatt lassulhat a gazdaság teljesítménye.
A legnagyobb figyelmet mindenesetre a bevételi és kiadási oldalt érintő, eddig nem látott strukturális beavatkozások kapják, amelyekkel a kormány összesen a bruttó hazai termék (GDP) 1 százalékának megfelelő pénzügyi forrást teremt elő. A jövő évi költségvetés kiadási főösszege 47 586,5 milliárd forint, míg a bevételi főösszeg 42 483,8 milliárd forint lesz. Ez azt jelenti, hogy a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 5102,7 milliárd forintot tehet ki, ami a GDP 5,2 százaléka. Uniós eredményszemléletben a kormányzati szektor hiánya 4 790,0 milliárd lehet, ami pontosan a GDP 4,9 százalékos hiánycéljának felelhet meg.
Komoly aggályok: a Költségvetési Tanács szerint több ponton is kockázatos a tervezet
Bár a Költségvetési Tanács nem emelt vétót, részletes indokolásában több területen is kritikával illette a kormányzati tervezést. A testület szerint az 1400 milliárd forintos kiadáscsökkentési terv komoly végrehajtási kockázatokat hordoz, mert olyan tételekre épül, amelyek csak részben függnek a kormánytól. Példaként említik, hogy a menekültügyi bírsággal kapcsolatos döntés még meg sem született, az állami vagyon növelését szolgáló tartalék megvágása és felülről nyitott jellege pedig veszélyeztetheti az államadósság-szabály teljesülését.
Fotó: MTI
A tanács kifejezetten elégedetlen a megtakarítások átláthatóságával is: kifogásolják, hogy az autópálya-koncessziók felmondásából és módosításából remélt milliárdos megtakarítások mértéke a nyilvános információk alapján egész egyszerűen levezethetetlen, és az új üzemeltetési szerződések hiányában a jogi és pénzügyi keretek teljesen bizonytalanok.
Hasonló módon aggályosnak tartják a 14 megszűnt közérdekű vagyonkezelő alapítványtól (kekva) átvett feladatok 30 milliárd forintos tartalékát, mert annak valós forrásigénye jelenleg teljesen nem ismert. Emellett a testület figyelmeztet, hogy a minisztériumok működési kiadásainak 10, illetve felhalmozási kiadásainak 20 százalékos lefaragása rendkívül szigorú ellenőrzést igényel majd a kormány részéről, különösen az informatikai beruházásokat illetően, különben a hiánycél elcsúszhat. A tanács szerint az új vagyonadó beszedése és hatékonysága is bizonytalan, mivel egy teljesen új adónemről van szó, amellyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre korábbi tapasztalat.
Elmaradó jóléti intézkedések, új adók és megemelt elvonások
A költségvetési egyensúly ára több, korábban lebegtetett intézkedés elmaradása, illetve szigorítása. Nem vezetik be a 14. havi nyugdíj második heti részletét, és elmarad a 40 év feletti, két gyermeket nevelő anyák teljes személyijövedelemadó (szja)-mentessége is. Ehelyett a meglévő adókedvezményekre egy havi bruttó 1 millió forintos felső jövedelmi korlátot vezetnek be.
Emellett az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányadát sem emelik fel a korábban tervezett 50 százalékra, az marad a jelenlegi 45 százalékos szinten. A költségvetés legnagyobb bevételi forrását továbbra is a fogyasztási adók jelenthetik: az általános forgalmi adóból (áfa) 9158,7 milliárd forint, ami 5,7 százalékkal magasabb a 2026. évi módosított előirányzat összegénél.
A lakosság által fizetett szja-ból 5042,8 milliárd forint befolyásával számol a kabinet, ez csupán 0,9 százalékkal nagyobb az ideinél. A gazdálkodó szervezetek befizetései összesen 4728,0 milliárd forintot tehetnek majd ki. A különböző szektorokat sújtó különadók együttes összege elérheti a 2377,4 milliárd forintot, ami a GDP 2,4 százalékára emelkedhet.
A bevételeket az alábbi radikális adóemelésekkel és új adónemekkel duzzasztják fel
Vagyonadó bevezetése: Új elemként jelenik meg az adórendszerben, amelytől 200 milliárd forintos bevételt vár a kormány. Az egy főre jutó, egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész feletti összegre évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részre pedig 1,5 százalékos adókulcsot vetnek ki. A becslések szerint ez nagyjából 15 ezer adózót érint majd.
A sporttámogatások beszántása: Teljesen kivezetik a társasági adó rendszeréből a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezményét, ami önmagában 200 milliárd forintos pluszbevételt jelenthet a büdzsének. Mindezzel párhuzamosan a társasági adó (tao) teljes előirányzata 1431,6 milliárd forint lesz, a nagyvállalatok nominális kulcsa pedig 15 százalékra emelkedik a globális minimumadóval összhangban.
A kisadózók tételes adójának (kata) újjáélesztése: Teljesen átszabják a kisadózók tételes adóját, aminek köszönhetően a kormány az adózói létszám megduplázódásával és 238,0 milliárd forintos bevétellel számol. A kisvállalkozók ismét számlázhatnak majd cégeknek, a bevételi határuk pedig 22 millió forintra emelkedik. Cserébe a főállásúak havi tételes adója 50 ezerről 100 ezer forintra ugrik. Újra választhatják ezt a formát a mellékállásúak, a diákok és a nyugdíjasok is, számukra 50 ezer forint lesz a havi adó.
Különadók és fogyasztási elvonások: Továbbra is kiemelt forrást jelentenek a jövedéki adók, amelyekből 1592,5 milliárd forintot terveznek bevasalni. A pénzügyi tranzakciós illetékből 637,2 milliárd, míg a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások extraprofit-különadójából 533,7 milliárd forint folyhat be.
Kiskereskedelmi adóból 335,7 milliárd, a biztosítási adóból 249,9 milliárd forint, míg a népegészségügyi termékadóból (NETA) 113,3 milliárd forint bevétellel kalkulálnak. Új elemként a szén-dioxid-adóból 25,2 milliárd forintot várnak, és megduplázzák a környezetterhelési díjat, különösen az akkumulátoripari kibocsátásokra fókuszálva. Ismét visszatér a reklámadó is, amelytől 14,0 milliárd forintot remél a kormány.
A kiskereskedelmi adóval kapcsolatban ugyanakkor komoly kockázatot látott a Költségvetési Tanács. Az Európai Bizottság ugyanis pert indított Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán. Brüsszel álláspontja szerint a magyar kiskereskedelmi adó progresszív rendszere burkoltan diszkriminatív, mert aránytalanul nagy terhet ró a külföldi tulajdonú, nagy kereskedelmi láncokra, és ezzel sérti az uniós letelepedési szabadságot.
Fotó: Klasszis Média
Drasztikus állami spórolás, lakásügyi elvonások és átalakuló rezsitámogatás
A költségvetés kiadási oldalán a kormányzat mintegy 1400 milliárd forintos forrásteremtést irányzott elő. Ennek leglátványosabb eleme, hogy a törvényjavaslat szöveges indokolása szerint megszűnik a 35 éves gyorsforgalmi útkoncesszió az M1-es autópálya fejlesztésének kivételével. Mivel az új üzemeltetési szerződések még nem köttettek meg, a testület jelzi, hogy a rendelkezésre állási díjak tervezett 246 milliárd forintos megvágása végrehajtási kockázatot hordoz. Az állam saját magán is spórol: a minisztériumok és a háttérintézmények közvetlen működési kiadásait feszesen tartva a költségvetési szervek kiadásait 9351,0 milliárd forintban határozták meg.
A lakástámogatásoknál szintén drasztikus kiadáscsökkentést hajt végre a kormány: a korábbi 654,4 milliárd forintról az előirányzatot több mint a felével, 344,2 milliárd forinttal megvágva mindössze 310,2 milliárd forintra csökkentik a keretet. Ezt részben a korábbi programok lezárulása (Otthon Start, vidéki otthonfelújítási támogatás) okozza, ám a tervezetből az is kiolvasható, hogy a közfeladatot ellátó és közszolgálati dolgozók nettó 1 millió forintos vissza nem térítendő otthontámogatására egyáltalán nem biztosítanak forrást, ami önmagában 225 milliárd forintos megtakarítást hoz az államnak. Ezzel párhuzamosan a Babaváró támogatások jövő évi előirányzata 212,2 milliárd forint lesz, ami 62,4 milliárd forinttal elmarad az idei szinttől, és a szakértők szerint itt fennáll a kiadások túllépésének kockázata.
Ezzel szemben a lakossági és intézményi rezsivédelmet, valamint a közüzemi szolgáltatások támogatását érintő kiadások emelkednek, alkalmazkodva a megváltozott piaci helyzethez. A magasabb globális energiaárak következtében a közüzemi szolgáltatások állami támogatása a korábbi 1089,8 milliárdól jelentősen, 275,2 milliárd forinttal növekedve 1365,0 milliárd forintra duzzadna a jövő évben. A költségvetési intézmények direkt rezsikompenzációs tartaléka formálisan megszűnik, ugyanis a kormányzat ezt a forrást közvetlenül beépítette az intézmények alapműködési előirányzatába, hogy a dologi kiadások között helyben kezeljék a megnövekedett energiaköltségeket.
Fotó: Klasszis Média
További megtakarítást jelent, hogy a kormány azzal számol, nem fizeti meg az Európai Unió részére kiszabott menekültügyi bírságot, ami 135 milliárd forint kieső kiadást jelent. Emellett a tárcáknak 10 százalékos működési és 20 százalékos felhalmozási kiadáscsökkentést kell végrehajtaniuk. Leállítják a nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatásokat, és a 14 állami alapítvány már említett jogutód nélküli megszűnése is komoly megtakarítást hoz. Ezzel párhuzamosan az uniós programok összkiadása 2695,8 milliárd forintra mérséklődhet. Az államadósság finanszírozásával összefüggő tiszta kamatkiadások ugyanakkor még így is hatalmas összeget, 3469,1 milliárd forintot emészthetnek fel – ez a GDP közel 4 százaléka.
Ez utóbbi is szóba került a Klasszis Klub Live csütörtöki adásában, ahol Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója volt a vendégünk:
Hová jut több pénz? Családi pótlék, egészségügy és bérfejlesztés
A megtakarítások és az adóemelések mellett a jövő évi büdzsének egyértelmű nyertesei is vannak:
Megduplázódik a családi pótlék: A pénzbeli szociális juttatások emelkednek, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap (NCSSZA) teljes kerete 1796,5 milliárd forintra nő. Ezen belül a családi pótlék megduplázott cél szerinti kerete 626,0 milliárd forintot tesz ki.
Adójóváírás a legkisebb keresetűeknek: Bevezetik a minimálbér szintjéig a 6 százalékos adójóváírást, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb jövedelműek effektív adóterhelése 15-ről 9 százalékra csökken. Ez a kedvezmény fokozatosan szűkülő mértékben a minimálbér kétszereséig fut ki.
Hatalmas egészségügyi injekció: A kormányzat jelentősen magasabb egészségügyi kiadást tervez, aminek köszönhetően az Egészségbiztosítási Alap teljes kerete 5686,1 milliárd forintra emelkedik. Az egészségügyi szakdolgozók bérére fordítandó kiadások tervezetten bruttó 192 milliárd forinttal nőnek, míg 95,3 milliárd forintot a kórházak nagy értékű gyógyszerfinanszírozásának megsegítésére allokálnak.
Nyugdíjas SZÉP-kártya: Bár a 14. havi nyugdíj emelése elmarad, a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai elérhetik a 7698,7 milliárd forintot, amiből a konkrét nyugellátások 7688,8 milliárd forintot tesznek ki. Az alacsony összegű nyugdíjakat megemelik, és új elemként bevezetik a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amelyre 76,0 milliárd forintos önálló keretösszeget biztosítanak.
Csökkenő államadósság, uniós források beáramlása
A tervezett folyamatok révén az államadósság-mutató az előírásoknak megfelelően csökkenő pályán maradhat: a 2026 végére várható 77,5-ről 2027 végére 77,2 százalékra mérséklődhet. Az ország pénzügyi stabilitásának fenntartása érdekében a kormányzat egy 867,0 milliárd forintos központi tartalékkeretet is képez, amelyből a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések szabadon felhasználható fiókjába 225,0 milliárd forint kerülne. Az adósság ellensúlyozását és a kincstári likviditást érdemben támogatja, hogy az Európai Unió Tanácsa feloldotta a Magyarországgal szembeni feltételességi eljárást, így a korábban blokkolt uniós és kohéziós források, valamint a helyreállítási támogatások döntő része beáramlik az országba.
