Az elmúlt időszak egyik leginkább kedélyborzoló kijelentése az volt, hogy Donald Trump sokáig nem zárta ki: az Egyesült Államok akár erőszakkal is megszerezné a dán fennhatóság alá tartozó, autonóm területnek számító Grönlandot. (A héten davosi beszédében ugyanakkor már azt ígérte, hogy nem fog erőszakot alkalmazni e cél eléréséért.)
A sziget megvásárlásának ötlete már Trump első elnöksége alatt előkerült. Idén január elején pedig az amerikai elnök egyik legbefolyásosabb tanácsadójának számító Stephen Miller már arra utalgatott, hogy az USA magáénak akarja a területet, gyakorlatilag bármilyen áron.
A NATO fennmaradását is potenciálisan veszélybe sodró terv rendkívüli nemzetközi felháborodást keltett, de az Egyesült Államok lakossága körében sem bizonyult népszerű ötletnek: ahogy arról laptársunk, a szintén a Klasszis Média által kiadott Privátbankár írt cikkében, a Reuters/Ipsos január közepén végzett felmérése szerint az amerikaiak mindössze 17 százaléka támogatja Trump Grönland megszerzésére irányuló törekvéseit. A katonai beavatkozás elutasítottsága még magasabb volt, mindössze 4 százalék mondta azt – köztük minden tizedik republikánus és gyakorlatilag egyetlen demokrata sem –, hogy „jó ötlet” lenne katonai erővel megszerezni a szigetet Dániától.
Ennek fényében a hét ábrájában ezúttal Trump megítélését vettük szemügyre a közvélemény-kutató aggregátor RCP összesítésének segítségével. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy csökkent a támogatottsága a Grönlandot ért fenyegetések felerősödése után:
