Nem túl meglepő módon az amerikai demokrata politikusok lelkesen, a republikánusok kevésbé lelkesen fogadták a hírt, hogy Orbán Viktor 16 év után elvesztette a választásokat – szedte össze az első reakciókat laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár, hozzátéve azt is, hogy egyes republikánusok is pozitív hangvételben, Putyin szövetségesének bukásaként üdvözölték Magyar Péter győzelmét.
Beszédes azonban Donald Trump amerikai elnök és a választások előtti napokban Budapesten Orbán Viktorral parolázó J. D. Vance alelnök hallgatása. Vajon mi lesz a korábban Trump és Orbán Viktor megegyezéseként, és személyükhöz kötödőként bemutatott szankciós mentességgel vagy a „pénzügyi védőpajzzsal”?
Amerikai szempontból viszont ennél is érdekesebb kérdés, hogy az Orbán-kormány bukása az amerikai politikai élet szereplőinek is megmutatta, hogy megvannak a korlátai az „illiberális demokrácia” erejének.
De azt is megmutatta, hogy Orbán Viktort sem a hagyományos ellenzék egy rutinos politikusa, hanem egy két év alatt a semmiből jött politikai mozgalom, és annak vezetője, egy „felforgató”, friss arc tudta legyőzni – ahogy egyébként Donald Trump is így tudott eredetileg berobbanni a politika színpadára.
Márpedig ez az elmúlt elnökválasztásokon rendre a bejáratott jelöltekkel (Hillary Clinton, Joe Biden, Kamala Harris) futó demokraták számára is fontos tanulság lehet. A republikánus oldalon Trump utódjának tartott J. D. Vance tehát adott esetben egy egyelőre ismeretlen, a demokrata oldalt forgószélként felforgató politikussal találhatja magát szemben
Ha egyáltalán ő lesz a republikánus jelölt – hiszen elképzelhető, hogy a republikánus oldalon is arra jutnak politikusok és szavazók egyaránt, hogy nem a regnáló elnök által kijelölt, alelnökként induló jelölt lenne a legjobb választás.
További részletek a Privátbankár cikkében, ide kattintva olvashatók>>>
