Az Orbán Viktor általi, az 50 milliárd eurós támogatási csomag megvétózásától hangos, Ukrajna számára azonban összességében még így is sikeresnek nevezhető EU-csúcs egy másik emlékezetes pillanata is a magyar miniszterelnökhöz kötődik.
A csúcstalálkozó egyik legnagyobb érdeklődést kiváltó pillanata ugyanis az volt, mikor Orbán Viktor – régi szokásához híven – kezet akart csókolni Evika Silina lett miniszterelnöknek, aki mélységes undorral vette mindezt tudomásul.
Šodienas karstākais foto no EUCO.
— Evika Siliņa (@EvikaSilina) December 14, 2023
Jūs esiet “acīgi”. pic.twitter.com/JQjh2czJMu
Silina ezt egyébként nem is titkolta, közösségi oldalán a fotóról készült, „ha egy tekintet ölni tudna”-kommentárral ellátott mémet újra megosztotta, hozzátéve, hogy ez az EU-csúcs legforróbb képe.
Orbán Viktor és a női kezek
A lett miniszterelnök ügyesen kezelte a kézcsókot, amely a magyar kormányfő diplomáciai fegyvertárának elmaradhatatlan fegyverének tűnik, ennek megítélése sosem volt fényes. 2011-ben az akkori budapesti amerikai nagykövet, Eleni Tsakopoulos-Kounalakis láthatóan egyáltalán nem vette rossz néven, 2023 júniusában viszont Maia Sandu, Moldova elnöke gyakorlatilag elhúzta a kezét, így megakadályozva, hogy a kézfogásból kézcsók legyen. 2019 nyarán pedig Ursula von der Leyen utasította el hasonlóképpen a gesztust, az Európai Bizottság frissen megválasztott elnökeként.
Maia Sandu nemet mondott:
Macron,Iohannis arrived at the summit Hungarian prime-minister, Viktor Orban followed. Most notably he intended to kiss Maia Sandu's hand but she didn't let him. #Moldova #Hungary #EU pic.twitter.com/B7IakRoJD2
— Stefan Cel Mare (@STugulea) June 1, 2023
A kormányfő számára minden bizonnyal Sandu elutasítása is kínos lehetett; a legcsúnyábban azonban 2013-ban járt, amikor Indiában járva kezet akart csókolni Sonia Gandhinak, az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnökének, aki ezt határozott mozdulattal utasította el. A hvg.hu akkori cikkében megkérdezte erről Görög Ibolya protokollszakértőt, aki súlyos hibának nevezte azt, hogy valaki Indiában megérintsen egy idegen nőt.
A „kézcsók-skála” szélső végpontjaitól eltekintve azonban kimondható, hogy az elmúlt 12-13 évben a nemzetközi és európai politikusnők elég jelentős része megtapasztalta Orbán kézcsókjait – és egyáltalán nem vette mindenki rossz néven azt: például Angela Merkel volt német kancellár és Sanna Marin volt finn miniszterelnök is mosolyogva fogadta a gesztust.
Mi a baj a kézcsókolgatással?
Maga a kézcsók hagyománya Közép--és Kelet-Európában vitathatatlanul létezik, így ebből a szempontból a miniszterelnök cselekedete nem tűnik kiugróan szokatlannak; hiszen Magyarországon a hétköznapokban is – igaz, ritkán – de előfordul, hogy egy férfi hasonló gesztusra szánja el magát egy nő üdvözlésekor.
A probléma sokkal inkább abban mutatkozik meg, hogy egy nemzetközi diplomáciai eseményen, vagy hivatalos politikai találkozókon a kézcsók olyan benyomást kelt, mintha a magyar miniszterelnök nem elsőként egy másik állam, vagy egy nemzetközi testület vezetőjeként üdvözli tárgyalópartnereit; hanem női mivoltukban. Ez pedig egyes vélemények szerint megkérdőjelezi, hogy mennyire tekinti őket egyenrangú partnernek.
Összességében arra kevés esélyt látunk, hogy Orbán Viktor a közeljövőben el fogja hagyni ezen szokását. Az azonban mindenképpen jelzésértékű, hogy a magyar politika első embere mélységesen ragaszkodik egy olyan szokáshoz, amely a nyugati világban archaikussá, és szexista hangszínűvé vált.
