5p

Ront vagy javít Magyarország megítélésén a soros EU-elnökség?
Milyen újabb öt év elé néz Karácsony Gergely?
Mi lesz a liberalizmussal Magyarországon?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Horn Gáborral!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökétől!

2024. július 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

"Találkozási pont" leszünk Kelet és Nyugat között.

Magyarország erősen támogatná a még szorosabb gazdasági együttműködést Európa és Kína között, a két gazdaság szétválasztása "teljes kiütéssel" érne fel és ellehetetlenítené a versenyképesség javítását - közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Hongkongban.

A tárcavezető a kínai Egy övezet, egy út kezdeményezés éves értekezletén tartott panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy az Európai Unió most elég rossz formában van, az elmúlt évtizedek legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásaival néz szembe.

Kiemelte, hogy Ukrajnában már másfél éve háború zajlik, és sajnálatos módon az EU erre elhibázott és kudarcos válaszokat adott, ugyanis miközben megpróbálta izolálni a fegyveres konfliktust, globalizálta azt a negatív kihatások tekintetében.

"El kell kerülni, hogy maga a háború is globálissá váljon. Márpedig minden újabb, háborúval töltött nap fokozza az eszkaláció veszélyét" - figyelmeztetett.

Ezzel kapcsolatban logikátlan lépésnek minősítette, hogy Európa hagyta magát "beleprovokálni" abba a versenybe a világ első számú katonai szuperhatalmának számító Egyesült Államokkal, hogy melyik fél szállít több fegyvert Ukrajnának. Ez szerinte már csak azért is hiba volt, mert a háború Európában folyik, így annak árát is elsősorban a kontinensnek kell fizetnie a romló versenyképesség, a halálos áldozatok és a pusztuló infrastruktúra formájában.

A szankciós politika "teljes kudarcát" emlegette, és azt hangoztatta, hogy nem sikerült elérni a kitűzött célokat, Oroszország nem kényszerült térdre, nem értek véget a harcok, ráadásul a korlátozások többet ártanak Európának.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az EU versenyképessége napról napra romlik, amit jól példáz az is, hogy tavaly Kína megelőzte a közösséget a bruttó hazai termék (GDP) terén.

Illetve súlyos kockázatnak nevezte hosszú távon a világ ismételt blokkosodását, amely szavai szerint "a lehető legrosszabb forgatókönyv Közép-Európa számára".

Aláhúzta, hogy az európai gazdasági fejlődés modellje eddig a fejlett nyugati technológiák és a könnyen elérhető, viszonylag olcsó keleti energiahordozók kombinációján alapult, azonban ezeket a kötelékeket egyesével vágják szét, és vannak olyan szereplők, akik az európai és a kínai gazdaság szétválasztását is szorgalmazzák.

Utóbbi "teljes kiütéssel" érne fel, "megölné" az európai gazdaságot, a kétoldalú kereskedelem ugyanis évi 875 milliárd eurót tesz ki - hangsúlyozta.

"Magyarország ezért még szorosabb, erősebb, sikeresebb és hatékonyabb gazdasági együttműködést sürget Európa és Kína között"

- jelentette ki.

A miniszter kiemelte, hogy a szuverén, mások bírálata és kioktatása helyett kölcsönös tisztelen alapuló magyar külpolitika célja a blokkosodás helyett a konnektivitás, a párbeszéd csatornáinak nyitva tartása, mivel ezek nélkül a békének még a reményét is feladná a nemzetközi közösség.

Találkozási pont leszünk

Leszögezte, hogy a kormány fontos stratégiai célja hazánk találkozási ponttá tétele a keleti és a nyugati vállalatok számára, ami garancia a hosszú távú gazdasági növekedésre. [E szavaknak különös csengést ad, hogy egyes vélemények szerint a kormány a kínai érdekeknek való megfelelés jegyében tervezi nehéz gazdasági helyzetben is a budapesti repülőtér megvásárlását - a szerk.]

Ezt elősegítette a konnektivitásra építő külpolitika is, amely sikeresnek bizonyult, miután Magyarország mára a kínai beruházások első számú célpontjává vált Közép-Európában, valamint az EU-ban elsőként csatlakozott az Egy övezet, egy út programhoz - sorolta.

Ezután kifejtette, hogy Magyarország mellett az európai vállalatok is hevesen ellenzik a leválást a kínai gazdaságról, minthogy szoros kelet-nyugati együttműködés nélkül a kontinens nem tudná visszanyerni a versenyképességét.

Végül érintette az európai gazdaság gerincoszlopának számító autóipar elektromos átállását is, amihez a szavai szerint kelet-nyugati munkamegosztásra van szükség, ugyanis az akkumulátorokat az európai járművekhez szinte mind Kínában, Dél-Koreában és Japánban gyártják, így erős függőség alakult ki.

Közölte, hogy Magyarország sikertörténetté vált ezen a téren, Németországon és Kínán kívül kizárólag hazánkban van gyártókapacitása mindhárom nagy német prémium autómárkának, és eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül is jelen van öt. És ennek köszönhetően jelenleg Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója, és hamarosan a második helyre fog feljönni.

"Magyarország a konnektivitásban hisz, az erős kelet-nyugati együttműködésben, ezért az Egy övezet, egy út megerősítése mindig is külpolitikai stratégiánk fókuszában lesz, ugyanis ebből sokat profitálunk"

- összegzett.

(via MTI)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!