Az Országgyűlés elnöke erről a Mandiner című hetilapnak adott interjúban beszélt.
Megjegyezte: bár figyelik, hogy Törökország, amely a NATO második legerősebb hadseregével rendelkezik, milyen vitát folytat a svédekkel, Magyarország nem ajánlotta fel, hogy az ő álláspontjukhoz igazodik, a törökök pedig még csak jelzés szintjén sem tettek utalást arra, hogy bármilyen elvárásuk lenne velünk szemben.
Kövér László szerint két hagyományosan semleges ország - Finnország és Svédország - NATO-csatlakozása megért volna egy átfogóbb, mélyebb vitát. Ez valójában nem erősíti, hanem gyengíti Európa biztonságát, mert növeli a szó szoros és áttételes értelmében vett érintkezési felületet Oroszország és a NATO között - értékelt.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon népszavazást tartottak a NATO-csatlakozásról, ezzel szemben a két északi államban meg sem kérdezték az embereket. Hozzáfűzte: a még megmaradt semleges országokra, Ausztriára, sőt Svájcra is nehezedik némi diplomáciai nyomás a tengerentúlról és az EU centrumából, hogy gondolják újra a kívülállásukat.
Magyarországnak a rendszerváltoztatás után kiemelt nemzeti érdek volt a NATO-tagság, és egyelőre a mai napig nem tartja történelmi hibának a döntést - közölte a házelnök, hangsúlyozva: nem a törökökre vár Magyarország, "egy szuverén ország szuverén parlamentje fog dönteni akkor, amikor elérkezettnek látja az idejét".
Háttéranyagunkat arról, hogyan látják ezt a kérdést a svédországi magyarok, itt olvashatják:
