6p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az orosz hadvezetés néhány négyzetkilométeres területnyereségekért képes több ezer katonát feláldozni. Az Ukrajnában megsebesült és elesett orosz katonák száma 2024 tavaszára bőven meghaladhatja a félmilliót.

  • Az orosz hadsereg 31 drónt indított a Krímből ukrajnai célpontok ellen, amelyek közül az AFP jelentése szerint 28-at lelőtt az ukrán légvédelem. A támadó drónok több mint felét, 17-et Odessza régió felett találták el, a többi az ország más régióit célozta meg.

Sok orosz drón elesett. Fotó: Wikipedia
Sok orosz drón elesett. Fotó: Wikipedia

  • Az Ukrajnában megsebesült és elesett orosz katonák száma 2024 tavaszára bőven meghaladhatja a félmilliót – mondta Michael Clarke brit biztonságpolitikai szakértő, egyetemi professzor. Az orosz vezetés több ezer életet képes feláldozni azért, hogy előrejussanak 500 métert vagy megszerezzék az ellenőrzést egy fasor felett. Vlagymir Putyin orosz államfőt magabiztosnak, Volodimir Zelenszkij, ukrán elnököt kimerültnek látta a szakértő év végi sajtókonferenciáikon. Winston Churchill éppen olyan fáradt volt két-három évvel a háború kirobbanása után, mint most az ukrán vezető, és éppen úgy kezdte elveszíteni a népszerűségét.
  • Peter Zeihan amerikai geopolitikai szakértő szerint az a KGB-s vezető generáció, amely az 1980-as évek elején Jurij Andropov volt KGB-főnök pártfőtitkárrá válásával hatalomra került, mára elöregedett és megritkult. Csak valamivel több mint százan maradhattak, a hatvanas-hetvenes éveik fordulóján járnak, így mindenáron magabiztosságot kell sugározniuk, hogy a társadalom elhiggye nekik: még mindig képesek Oroszország vezetésére.
  • Az ukránok akkor sem adnák fel a harcot, ha nem kapnák meg az Egyesült Államoktól és az európai országokól a megígért pénzügyi támogatást – mondta Michael Clarke. A tét azonban az lenne, hogy megakadályozzák az oroszokat a további területszerzésben, a megszállt területek felszabadítása nem jöhetne szóba. Az ukrajnai háborúban 2024 a második világháború 1942-es évéhez lehet hasonló – véli a szakértő. A háború első szakasza után konszolidálódtak a frontok. Vélhetően 2025-ig egyik fél sem lesz képes stratégiai offenzívára. Az ukránoknak jó esélyük van a Krím elszigetelésére, de ez nem hozná meg nekik a győzelmet.
  • Letartóztattak egy 21 éves férfit az oroszországi Szaratov városában azzal a gyanúval, hogy felgyújtotta az Ukrajnában dúló háborút bemutató múzeum ajtaját – írta a Telegram közösségi portálon működő Astra hírportál. A múzeumban a városból származó elesettek személyes tárgyait és donbaszi trófeákat mutatnak be. Emellett sor „hazafias” eseményt tartanak esetenként kisiskolások részvételével. 
  • Az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai (Fehéroroszország, Oroszország, Kazahsztán, Örményország és Kirgizisztán) véglegesítették szabadkereskedelmi megállapodásukat
  • Iránnal – jelentette az állami TASZSZ hírügynökség. Ez az egyezség a 2019 óta érvényben lévő ideiglenes megállapodást váltotta fel.
  • A külföldi cégek felfüggesztették részvételüket az oroszországi Sarkkörön túli LNG 2 projekben, miután attól tartanak, hogy ha nem teszik ezt, akkor az amerikai kormány szankciói fogják sújtani őket –
    jelentette a Kommerszant gazdasági sajtóorgánum névtelen állami forrásokra hivatkozva. A francia TotalEnergie, a kínai CNOOC és CNPC, a japán Mitsui és JOGMEC szállt ki az üzletből vis maiorra hivatkozva. Így az orosz Novateknek kellene vállalnia a projekt 25 milliárd dolláros költségét.
  • A Kreml véleménye szerint a nyugati országok állnak a Szerbiában kialakult belpolitikai feszültség mögött. Belgrádban sok ezren demonstráltak azzal vádolva Aleksandar Vucic államfőt és pártját, hogy
    csaltak a december 17-ei parlamenti választásokon.
  • Az orosz föderáció választási bizottsága kizárta az 2024 márciusi elnökválasztás jelöltjei közül a függetlenként induló Jekatyerina Duncova tveri újságírót, mondván: az indulását támogató 500 orosz állampolgár egy részének adatait hibásan adta meg. A béke- és demokráciapárti programmal induló 40 éves elnökjelölt fellebbez a döntés ellen és felkéri a liberális Jabloko pártot, hogy álljon mögé. Az utóbbi megkönnyítené az indulás adminisztratív feltételeinek teljesítését. Az Orosz Föderáció Kommunista Pártja Nyikolaj Haritonovot indítja az elnökválasztáson, aki 2024-ben lesz 75 éves. Ezzel fiatalnak számít a pártelnök Gennagyij Zjuganovhoz képest, aki 80 éves lesz jövőre. Ez a párt részt vesz az orosz parlament munkájában, ám független szakértők nem tartják igazán ellenzékinek. Haritonov 2004-ben egyszer már indult Vlagyimir Putyin ellen, és a szavazatok 14 százalékát szerezte meg. Ifjabb éveiben egy szibériai termelőszövetkezetet vezetett.
  • Az orosz hatóságok rekordszámú árulási ügyben hoztak ítéletet 2023-ban – állítja a Pervij Otgyel emberjogi projekt, amely az orosz belbiztonsági szervezet, az FSZB vizsgálatára specializálódott. Hetven esetből 63-ban jelentős árulást állapítottak meg, hétben pedig „együttműködést külföldi állammal vagy szervezettel”. Eddig 37 ítéletet hoztak. A vádlottakat minden esetben bűnösnek találták.
  • A repülőgép-szerencsétlenségben életet vesztett Jevgenyij Prigozsin Wagner-parancsnok hívei azt kérik a szentpétervári helyhatóságtól, hogy nevezzen el utcát a lázadó zsoldosvezérről – írta az Osztrozno Novosztyi hírportál. Veteránok egy csoportja fordult ezzel a kezdeményezéssel levélben Alekszander Beglov kormányzóhoz. Emellett azt is javasolják, hogy állítsanak szobrot Prigozsinnak.
  • A jereváni orosz nagykövetség felháborodott az örmény hírközlési hatóság döntésén, miszerint 30 napra felfüggesztették a Sputnik Armenia, az orosz Szputnyik sajtóorgánum helyi érdekeltsége tevékenységét. A hatóság az orosz televízió kommentátora Tigran Keoszajan megszólalása miatt hozta ezt a döntést. A Kreml-barát sajtómunkás kifogásolta, hogy Örményország Oroszországon kívül keres támogatókat biztonsága garantálására, miután Moszkva nem segített az örmény kormánynak, amikor Azerbajdzsánból elűzték a Nagorno-Karabah enklávéban élő örményeket.
  • A külföldre emigrált ukránok 2022 karácsonyán nem nagyon gondolhattak arra, hogy hazalátogatnak, ám idén sokan tervezik ezt – derült ki a BBC riportjából. Vannak, akik otthon maradt szüleiket keresik fel, mások a lehető legtöbb barátjukkal és ismerősükkel találkozni akarnak.

Források: BBC, Guardian, Moscow Times, Times Radio

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!