A képviselők háromnapos, április 14. és 16. közötti budapesti látogatásuk során „az uniós értékek helyzetével kapcsolatos témákat vizsgálnak meg, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát, a tudományos szabadságot, az átláthatóságot és a korrupcióellenes intézkedéseket, a civil társadalom helyzetét, illetve az LMBTIQ személyek jogait”, derül ki az EP közleményéből.
A küldöttek találkozni fognak a kormány képviselőivel és a magyar Országgyűlés tagjaival, valamint az igazságszolgáltatás, a független és helyi hatóságok, illetve a civil társadalom képviselőivel az összes érintett területről.
Fotó: Európai Parlament
A küldöttség az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság képviselőiből áll, tagjai: Tineke Strik, (Zöldek/EFA, Hollandia, a delegáció vezetője), Sophie Wilmes (Renew – Újítsuk meg Európát, Belgium), Pernando Barrena Arza (Baloldal, Spanyolország), Krzysztof Smiszek (Szocialisták és Demokraták, Lengyelország), Michal Wawrykiewicz (Néppárt, Lengyelország).
A képviselők a látogatás végén, szerda délután sajtótájékoztatót tartanak az EP magyarországi irodájában.
A közlemény háttérinformációként megjegyzi: egy bizottság dönthet úgy, hogy az EP „demokratikus ellenőrzési jogkörének gyakorlása keretében és a bizottság felelősségi körének megfelelően kiküldetéseket szervez egy tagállamba, EU-n kívüli országokba vagy nemzetközi konferenciákra”.
A küldöttség ezúttal megbízást kapott arra, hogy a bizottság legutóbbi, 2021 októberében Budapesten járt delegációja óta „a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos magyarországi fejleményekre összpontosítson”.
A delegáció következtetései információkkal szolgálnak az EP „folyamatban lévő erőfeszítéseihez a 2018-ban indított, a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárással kapcsolatban”, áll a közleményben.
Ez az eljárás – tesszük hozzá – a magyar demokráciával kapcsolatos súlyos uniós aggályok miatt indult, és végső esetben elvileg akár Magyarország uniós szavazati jogának a megvonásával is járhat.