Ukrajna megtámadott egy atomerőművet - az oroszok harci gázt vetettek be?

• Ukrajna vasárnap megtámadta az orosz kézben lévő Zaporizzzsja atomerőművet, beleértve az erőmű hatodik blokkjának kupolájára mért csapást, amely nem okozott kárt - áll az erőmű oroszországi adminisztrációjának közleményében. Korábban az orosz ellenőrzésű hatóság dróntámadásról számolt be, amely megrongált egy, az állomás étkezdéje mellett parkoló teherautót – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség az üzemre hivatkozva. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) vasárnap arról tájékoztatták a Zaporizzsja atomerőmű hatóságai, hogy vasárnap egy drón robbant fel a helyszínen. „A jelentett robbantás összhangban van a NAÜ megfigyeléseivel” – mondta a nukleáris felügyelet egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében. Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója azt mondta a támadásról: „Arra sarkallok mindenkit, hogy tartózkodjanak azoktól a cselekményektől, amelyek… veszélyeztetik a nukleáris biztonságot”.

• Az ukrán hírszerzés vezetője újfent reményét fejezte ki, hogy Németország végül mégis Ukrajna rendelkezésére bocsát Taurus manőverező robotrepülőgépeket. „A Taurusok minden bizonnyal megkönnyítenék az életünket" - mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) vezetője az ARD német tévécsatornának vasárnap adott interjújában, amelyben kifejtette, hogy a rakéta kiváló fegyver parancsnoki központok és más fontos célpontok ellen. Ilyen célpontnak nevezte a Krímet Oroszországgal összekötő hidat is. Budanov az interjúban megerősítette, hogy Ukrajna tavasszal vagy nyáron újabb orosz offenzívára számít, főként a keleti régióban. Olaf Scholz német kancellár továbbra is határozottan ellenzi a Taurusok Ukrajnába küldését, attól tartva, hogy Kijev a német rakétákkal a frontvonalaktól távoli orosz célpontokra is csapást mérhet, és ezzel belesodorhatja Németországot a háborúba. Budanov az interjú során nem kívánt nyilatkozni a háború konkrét kilátásairól, de szavai szerint a helyzetet "ellenőrzés alatt tartják". Hozzátette, hogy még ebben az évben sor kerülhet egy ukrán ellentámadásra, de az "katasztrofálisan nehéz" feladatot jelentene Ukrajna számára a Nyugat folyamatos támogatása nélkül.
• Oroszországot azzal vádolják, hogy szisztematikusan illegális vegyi gáztámadásokat alkalmazott ukrán katonák ellen – amiről külön cikkben is beszámoltunk. Az ukrán katonák azt állították, hogy rendszeres támadásoknak vannak kitéve kis drónoktól, amelyek könnygázt és más vegyi anyagokat dobtak le. Az ilyen anyagok használatát a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény háborús időszakban tiltja.
• Az orosz külügyminiszter hivatalos kínai látogatásán az ukrajnai háborúról lesz szó. További információk érkeztek Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői és keddi kínai látogatásáról. Az orosz külügyminisztérium közölte, hogy Lavrov és az orosz minisztert meghívó Vang Ji kínai külügyminiszter megbeszélésein a kétoldalú együttműködés mellett olyan „forró témákról" is szó lesz, mint az ukrajnai és az ázsiai-csendes-óceáni válság. Az Egyesült Államok szombaton figyelmeztette szövetségeseit, hogy Kína térinformatikai hírszerzést biztosított Moszkvának az Ukrajna elleni háborúban. A jelentések szerint Kína katonai célú műholdfelvételeket, valamint tankokhoz mikroelektronikát és szerszámgépeket biztosított Oroszországnak. A kínai külügyminisztérium nem válaszolt az ünnepi hétvége alatt tett megjegyzésekre. A Reuters a múlt hónapban arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök májusban Kínába utazik, hogy Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyaljon, ami lehet, hogy a Kreml főnöke új elnöki ciklusának első tengerentúli útja lesz.
• Az oroszországi Orenburg város polgármestere vasárnap azt mondta, hogy a városban továbbra is „kritikus” a helyzet az áradások miatt, és a vízszint a következő napokban tovább emelkedik – írja a Reuters. Oroszország szombaton közölte, hogy több mint 4 ezer főt evakuált a kazah határ közelében fekvő Orenburg régióban a gátszakadást követő áradások miatt. Az Orenburgban található orszki olajfinomító is felfüggesztette a munkát vasárnap – idézte az orosz hírügynökség az üzem sajtószolgálatát. Beszámoltak arról, hogy a működés felfüggesztésének célja az ökológiai kockázatok elkerülése volt.
• Tragédia olyan katonai konfliktust támogatni, amely nem hozott eredményt az utóbbi két évben - jelentette ki vasárnap Peter Pellegrini megválasztott szlovák elnök a TA3 helyi televízió vitaműsorában az ukrajnai háborúra utalva. „Úgy vélem haladéktalanul meg kell fékeznünk az öldöklést, és csak aztán kell majd cselekednünk. Abszolúte tragédia önmagában egy olyan katonai konfliktust támogatni, amely emberek tízezreinek életét követelte, de semmiféle eredménnyel nem járt az utóbbi két évben" - hangsúlyozta Pellegrini. Leszögezte egyben: nem vitatja, hogy Oroszország volt az agresszor az ukrajnai háborúban. „A Szlovák Köztársaság sosem fogja elismerni területek erővel történő leválasztását, vagy a Krím elcsatolását" - mondta. A szlovák rádió és televíziónak (RTVS) nyilatkozva kiemelte, hogy a békéről, illetve az öldöklés megfékezésével kapcsolatos felvetésével a gyerekes családok megnyugtatása volt célja Szlovákiában, nem pedig a félelemkeltés.

(The Guardian, MTI)